Uniós helyreállítás – A szervezett civil társadalom nélkül nem megy

This page is also available in

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) állásfoglalást fogadott el, amelyben rámutatott, hogy a civil társadalmi szervezetek felbecsülhetetlen segítséget nyújthatnak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásához, tehát mindenképpen ki kell kérni a véleményüket a folyamat során.

Hatékonyabbak lennének a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, ha kidolgozásukban a civil társadalmi szervezetek is részt vennének – méghozzá szélesebb körben és a folyamatnak már a korai szakaszában. Ez a fő üzenete annak az állásfoglalásnak, amelyet „A szervezett civil társadalom bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe – Mi működik és mi nem?” címmel februári plenáris ülésén fogadott el az EGSZB. A dokumentumot egy olyan vita keretében mutatták be, amelyen Christa Schweng EGSZB-elnök mellett Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős európai biztos is részt vett.

Az eredményekkel kapcsolatban Christa Schweng így fogalmazott: Az állásfoglalás számos gazdasági és társadalmi szempontot górcső alá vesz, ennek alapján pedig bizton elmondhatjuk, hogy mindenképpen érdemes konzultálni a szervezett civil társadalom képviselőivel. A helyreállítási terveknek érdemi támogatást kell nyújtaniuk a jelenlegi válságból való kilábaláshoz, valamint a méltányos és igazságos zöld és digitális átálláshoz. Amikor pedig majd lehívhatóvá válnak a helyreállítást segítő alapok, helyzetüknél fogva az EGSZB tagjai jól fel tudják majd mérni, hogy hatékonyan költik-e el a pénzeket, és hogy azok valóban eljutnak-e a rászoruló vállalkozásokhoz, munkavállalókhoz és civil társadalmi szervezetekhez.

Johannes Hahn elmondta, hogy lefektették a szabályokat, és az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy a reformfolyamatokba bevonják az érintett feleket is: A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet a végrehajtás valamennyi szakaszában széles körű konzultációkat, szoros együttműködést és kommunikációt ösztönöz a helyi és regionális önkormányzatokkal. Ennek eredményeként nagy lesz majd a tervek elfogadottsága, ami megkönnyíti azok sikeres végrehajtását. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a tagállamoknak tájékoztatniuk kell bennünket arról, hogy miként veszik figyelembe a tervekben a civil társadalom képviselőinek az észrevételeit.

Az EGSZB állásfoglalása

Az állásfoglalást a következő EGSZB-tagok készítették: Gonçalo Lobo Xavier (Munkaadók csoportja), Javier Doz Orrit (Munkavállalók csoportja) és Luca Jahier (Sokféleség Európája csoport). A munka során 27 egyenként 3 fős delegáció munkáját hangolták össze, amelyek figyelemmel kísérik, hogy milyen formában vesz részt a szervezett civil társadalom a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében.

A vita során Luca Jahier figyelmeztetett arra, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament idevonatkozó erőfeszítései, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben foglaltak ellenére a civil társadalom sok országban nem vesz megfelelő mértékben részt a folyamatban. Az EGSZB kéri, hogy orvosolják ezt – már most, illetve a nyomon követés és a végrehajtás szakaszában is.

Ugyanezen a véleményen volt Lobo Xavier is, aki szerint az, hogy a civil társadalmat be kell vonni a helyreállítási tervek kidolgozásába, nem csupán az EGSZB által makacsul ismételgetett szólam. Tényleg szükség van erre, hogy a növekedéssel kapcsolatos döntések és politikák homlokterében a közegészségügy, valamint a gazdasági és társadalmi fellendülés valóban megoldandó problémái álljanak.

Végezetül Doz Orrit így fogalmazott: A zöld gazdaságba és a digitalizációba, valamint a méltányos átállásba történő beruházásoknak a termelési modell olyan megváltoztatására kell irányulniuk, amely összetartóbb társadalmakat eredményez, illetve ahhoz vezet, hogy kisebb legyen a különbség az egyes államokban tapasztalható jólét között.

A nemzeti tervek végrehajtása: konzultáció a civil társadalmi szervezetekkel

Az állásfoglalás elfogadásával az EGSZB határozott jelzést küld arról, hogy mennyire fontos bevonni a szervezett civil társadalom képviselőit a helyreállítással és rezilienciaépítéssel kapcsolatos munkába, és hogy közös észrevételekkel kell szolgálni az Európai Tanács 2021. március 25–26-i tavaszi üléséhez.

A jövőben, a Next Generation EU program következő szakaszaiban ismét konzultálni kell a civil társadalmi szervezetekkel, amikor majd értékelni kell a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtását és azt, hogy ezek a tervek milyen hatással voltak a tagállamok gazdaságára és társadalmára.

Akár vízválasztó is lehet az európai projektben az, hogy miként kezeli az EU a Covid19-válságot, miben áll valójában a helyreállítási terv, hogyan finanszírozzák azt, valamint hogy mennyire tudják bevonni a civil társadalmat annak végrehajtásába. Mindez azt is jelentheti, hogy egy nyilvánvaló politikai válságból elmozdulva mélyreható és pozitív lépést tesznek az európai integrációs folyamat irányába.

Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, sikeresen kell végrehajtani a tervet. Az EU számára nagy most a tét. A civil társadalom részvétele pedig nagyban hozzájárulhat a közös sikerhez.

Downloads

Uniós helyreállítás – A szervezett civil társadalom nélkül nem megy

See also