Nyílt levél

Brüsszel, 2024. január 24.

Címzettek:

Őexcellenciája Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Őexcellenciája Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke

Őexcellenciája Willem van de Voorde, Belgium Európai Unió melletti állandó képviselője

Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja és a Civil Society Europe közös nyílt levele: Az európai intézményeknek el kell ismerniük, be kell vonniuk és támogatniuk kell a civil társadalmat a strukturált civil párbeszéd részeként

Tisztelt von der Leyen Asszony!

Tisztelt Metsola Asszony!

Tisztelt van de Voorde Úr!

E levél aláírói felszólítják az európai intézményeket, hogy tegyenek valódi intézkedéseket a Szerződés azon rendelkezéseinek végrehajtása érdekében, amelyek a civil társadalommal folytatott nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédre irányulnak valamennyi szakpolitikai területen. Az aláírók felszólítják az európai uniós intézményeket, hogy 1) kezdeményezzenek megállapodást a civil párbeszédről; 2) minden intézményen belül hozzanak létre a civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős vezetői pozíciókat; 3) ösztönözzék és mozdítsák elő a nagyobb mértékű együttműködést a civil és a szociális szereplők között.

A Szerződésekben rögzített uniós demokratikus elvek részeként az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke felszólítja az uniós intézményeket, hogy tartsanak fenn nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal. E jogi rendelkezések ellenére azonban a civil párbeszéd továbbra is hiányos és strukturálatlan az uniós intézményeknél. A civil párbeszédet mindeddig túlságosan gyakran pusztán eseti alapon szervezték meg, és az a szakpolitikai területtől, az adott európai intézménytől vagy tagállamtól függően mennyiségi és minőségi szempontból igen eltérő volt.

Ismét felhívták a politikai döntéshozók figyelmét a civil párbeszéd értékére, amikor az Európa jövőjéről szóló konferencia plenáris ülésén – amelyen a nyilvánosság tagjai, az uniós intézmények és tanácsadó szervek képviselői, a nemzeti, regionális és helyi szinten megválasztott képviselők, valamint a szervezett civil társadalom szereplői képviseltették magukat – elismerték ezt az értéket. A konferencia 2022 májusában kiadott zárójelentése ugyanis sürgette „...az Európai Unió működésének [reformját] a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom hatékonyabb bevonása révén”, csakúgy mint „a meglévő struktúrák [megerősítését] annak érdekében, hogy az uniós polgárok igényeit és elvárásait jobban figyelembe vegyék a döntéshozatali folyamatban, tekintettel az európai demokratikus életben betöltött fontos szerepükre” (39. javaslat, az európai demokráciáról szóló fejezetben). Emlékezzünk továbbá a 36. javaslatra, amelynek célja „a polgárok részvételének és a fiatalok bevonásának fokozása”, többek között a következő módon: „az uniós jogalkotók és a civil társadalmi szervezetek közötti együttműködés megerősítése a döntéshozók és a polgárok közötti kapcsolat kihasználása érdekében, amelyet a civil társadalmi szervezetek alkotnak”.

E levél aláírói sürgetik, hogy ambiciózus megközelítéssel kövessék nyomon ezeket az ajánlásokat. Szilárd meggyőződésük, hogy uniós szinten strukturáltabb megközelítésre lesz szükség ahhoz, hogy teljeskörűen kiaknázzuk az abban rejlő lehetőségeket, hogy a civil társadalmi szervezeteket bevonják a szakpolitikák kialakításába. ^[1]

Ezért közösen felszólítják az európai intézményeket, hogy:

1. Kezdeményezzenek intézményközi megállapodást a civil párbeszédről^[2], amely az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikke (1) és (2) bekezdésének[3] teljes körű végrehajtása részeként biztosítja a civil párbeszéd struktúráját, rendszerességét, átláthatóságát és inkluzivitását az uniós és nemzeti szakpolitikai döntéshozatalban^[4].

2. Ennek keretében az Európai Bizottság minden főigazgatóságán hozzák létre a „civil társadalmi koordinátor” tisztséget, hasonlóan a szociális párbeszédért felelős koordinátorok javasolt posztjához. Ezenkívül az uniós intézményeknek létre kellene hozniuk vezető pozíciókat a civil társadalommal való kapcsolattartás terén. Az Európai Bizottság egyik alelnökének kell vállalnia a civil társadalommal folytatott párbeszéd feladatát, és meg kell erősíteni az Európai Parlament civil társadalommal fenntartott kapcsolatokért felelős alelnökének szerepét is. A Tanács Főtitkárságának, valamint nemzeti szinten az Európai Parlament és az Európai Bizottság irodáinak is rendszeres párbeszédet kell kialakítaniuk a civil társadalommal. Ha közvetlen csatornákat vezetnek be a civil társadalmi szervezetek számára az uniós döntéshozatali folyamatban való részvételhez, az célzottabb és hatékonyabb szakpolitikákhoz vezethet valamennyi területen és társadalmi-gazdasági kérdésben.

3. Az aláírók teljes mértékben tiszteletben tartják a szociális partnerek előjogait a szociális párbeszéd, a háromoldalú tárgyalások és a kollektív tárgyalások terén. Ugyanakkor a civil társadalom érdekelt felei széles körű ismeretekkel, szakértelemmel és hálózatokkal rendelkeznek a különböző közösségekben és a társadalmakban, ezért az aláírók úgy vélik, hogy a civil társadalmi szereplőknek adott esetben hallatniuk kell hangjukat. A hatékony és felelős civil társadalmi szervezetek ugyanis együttműködhetnek a kormányokkal, a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel a munkahelyi jogok előmozdítása, a munkahelyteremtés ösztönzése, az ökológiai és digitális átállás megvalósítása és a szociális védelem megerősítése terén.

Az európai intézmények minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy a 2024-es európai választások előtt elkötelezzék magukat e javaslatok mellett, és jelentős előrelépést érjenek el azokkal kapcsolatban. Egy ebbe az irányba tett első lépés lehet egy európai bizottsági közlemény a civil párbeszéd uniós szintű megerősítéséről, valamint egy ajánlásra irányuló javaslat a civil párbeszéd előmozdításáról az összes tagállamban, hasonlóan a szociális párbeszéd erősítésére irányuló kezdeményezéshez^[5], amelyet az Alapjogi Charta alkalmazásáról szóló éves jelentés[6] nyomon követéseként tettek közzé. Mindez összhangban lenne a civil társadalmi stratégiára vonatkozó felhívással[7] is.

E levél aláírói készen állnak arra, hogy partnerségben együttműködjenek az intézményekkel annak érdekében, hogy meghatározzák a javaslatok gyakorlati megvalósításához szükséges legfontosabb elemeket és követelményeket.

Tisztelettel:

európai hálózatok

nemzeti szervezetek

az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának tagjai

Melléklet: az aláírók részletes felsorolása (angolul)