Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja és a Civil Society Europe közös nyílt levele #EUCivilDialogueNow

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az uniós intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unióról szóló szerződést, és azonnal sort kell keríteniük a strukturált civil párbeszédre

Január 24-én az európai civil társadalom nyílt levelet küldött az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökeinek, valamint az Európai Unió Tanácsa belga elnökségének. A levél aláírói sürgetik az Európai Unió (EU) uniós döntéshozatalban részes három fő intézményét, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének megfelelően konkrét intézkedéseken keresztül teremtsék meg a nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet a civil társadalmi szervezetekkel valamennyi szakpolitikai területen. A konkrét végrehajtási javaslatokat is tartalmazó nyílt levelet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Civil társadalmi szervezetek csoportja és a Civil Society Europe kezdeményezte, és 26 tagállamból összesen 156 aláíró csatlakozott hozzá. Az aláírók között 39 európai hálózat, 85 nemzeti szervezet és az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának 60 tagja szerepel[1].

A jogi rendelkezések ellenére a civil párbeszéd továbbra is foghíjas és strukturálatlan az uniós intézmények között.

Ezért az #EUCivilDialogueNow nyílt levél aláírói arra kérik az uniós intézményeket, hogy:

• kezdeményezzenek intézményközi megállapodást a civil párbeszédről,
• hozzanak létre minden egyes intézményen belül a civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős vezető pozíciókat,
• ösztönözzék és mozdítsák elő a polgári és társadalmi szereplők közötti szorosabb együttműködést,

a fentieket pedig alapozzák az Európa jövőjéről szóló konferencia ajánlásaira.

Első lépésként az aláírók azt javasolják, hogy az Európai Bizottság adjon ki egy közleményt a civil párbeszéd uniós szintű megerősítéséről.

Az uniós intézmények minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy megvalósítsák javaslataink jó részét – mondta Séamus Boland, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke a nyílt levél közzétételének előestéjén. A következő Európai Bizottság egyik alelnökének kellene magára vállalnia a civil társadalommal folytatott párbeszéd feladatát, és minden főigazgatóságon civil társadalmi koordinátorokat kell kijelölni – tette hozzá Séamus Boland.

Gabriella Civico, a Civil Society Europe elnöke elmondta: Az EU Tanácsa titkárságának, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság tagállamokban működő irodáinak és képviseleteinek rendszeres párbeszédet kell folytatniuk a civil társadalommal. A civil társadalmi szervezeteknek közvetlen csatornákra van szükségük ahhoz, hogy részt vegyenek az uniós szakpolitikai döntéshozatali folyamatban.

Bár az aláírók tiszteletben tartják a szociális partnerek előjogait a szociális párbeszédben, strukturált civil párbeszédre szólítanak fel annak kiegészítése érdekében. Séamus Boland azt is hozzátette, hogy a hatékony és felelős civil társadalmi szervezetek számos szakpolitikai területen együttműködhetnek a kormányokkal, valamint a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel. Tudásuk és szakértelmük révén biztosítható, hogy az uniós szakpolitikák minden témakörben és társadalmi-gazdasági kérdésben célzottabbak és hatékonyabbak legyenek.

Gabriella Civico végezetül elmondta, hogy A valódi civil párbeszéd és együttműködés ahhoz vezet, hogy az uniós szakpolitikák jobban biztosítják a polgárok támogatását, és így azok nagyobb legitimitást nyernek szemükben, ezáltal pedig zökkenőmentesebbé teszik a szakpolitikák végrehajtását. Ez különösen fontos ebben a bonyolult és gyorsan változó világban, ahol közösségeinknek és társadalmainknak számos kihívással kell szembenézniük.

A nyílt levél szövege itt olvasható: https://www.eesc.europa.eu/hu/agenda/our-events/events/eu-civil-dialogue-now/open-letter

Háttér-információk:

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) konzultatív szerv, amelyet a Római Szerződés hozott létre 1957-ben. Segíti az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság munkáját. Az EGSZB az európai szervezett civil társadalom szócsöve, a munkáltatókat, a munkavállalókat és a civil társadalmi szervezeteket képviseli. 329 tagjának szakértelme hozzájárul az uniós szakpolitikák és jogszabályok minőségének optimalizálásához. Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportja összesen 106 „a civil társadalom egyéb érdekképviselőjéből és szereplőjéből áll, különösen a gazdaság, a polgári szerepvállalás, a szakmák és a kultúra terén”.

Tagjai olyan szervezetektől jönnek, amelyek az alábbi érdekköröket képviselik:

• tudomány (tudósok, közgazdászok, szociológusok stb.),
• polgári részvétel és szerepvállalás,
• a civil társadalom fejlődése,
• fogyasztók,
• környezetvédelem, örökségvédelem és fenntartható fejlődés,
• mezőgazdaság, halászat és part menti közösségek, erdészet,
• az emberi jogok védelme (a gyermekeket, az időseket, a családokat, a nemek közötti egyenlőséget, a marginalizált és hátrányos helyzetű csoportokat, a migránsokat és menekülteket, a kisebbségeket, a fogyatékossággal élő személyeket, a nőket és a fiatalokat érintő kérdések),
• szabadfoglalkozásúak (ügyvédek, orvosok, mérnökök stb.),
• kis- és középvállalkozások, kézművesek,
• szociális gazdaság (karitatív szervezetek, szövetkezetek, alapítványok, biztosító egyesületek és szociális vállalkozások).

A Civil társadalmi szervezetek csoport általános célja, hogy Unió-szerte valóban megerősítse a részvételi demokráciát, és gondoskodjon arról, hogy az uniós jogalkotási javaslatokról szóló EGSZB-vélemények valamennyi európai polgár érdekeit tükrözzék.

A Civil Society Europe (CSE) a civil társadalmi szervezetek uniós szintű koordinátora, amelyet 2016 februárjában hoztak létre. Ez a civil társadalmi szervezetek 22 európai hálózatát tömöríti, amelyek célja az európai projekt újjáélesztése az egyenlőség, a szolidaritás, az inkluzivitás és a demokrácia közös értékei mentén. Fő célkitűzései közé tartozik az európai civil társadalmi szervezetek és a politikai döntéshozók közötti horizontális és vertikális párbeszéd elősegítése és lehetővé tétele, valamint a civil társadalmi szervezetek tevékenységének és az intézményekkel való kapcsolatainak megerősítése.

A CSE azt hivatott segíteni, hogy az EU elismerje a független és plurális civil társadalmi szervezetek nélkülözhetetlen szerepét és értékét az alapvető jogokon alapuló demokratikus társadalom kialakításában és fenntartásában. A CSE emellett igyekszik megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a civil társadalom független módon és erélyesen hallathassa a hangját, hogy megvalósuljon uniós szinten a hatékony, nyílt és strukturált civil párbeszéd, illetve a virágzó és ösztönző környezet a civilek számára.

[1] Az aláírók számának (156) összesítésekor egy aláírásnak számított az, amikor egy aláíró EGSZB tag a küldő szervezete nevében is aláírt.