Az októberi plenáris ülésszak keretében elfogadott egyik saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek révén a reklámozás alkalmazkodhat az éghajlatváltozás és a világjárvány utáni helyreállítás jelentette kihívásokhoz, miközben továbbra is betölti az európai gazdaságban és kultúrában rá háruló fontos szerepet.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság olyan keretet javasol a modern reklámipar számára, amely fenntartja annak alapvető szerepét a gazdasági növekedésben, a munkahelyteremtésben és az európai kultúra támogatásában, miközben a fenntartható fogyasztás hiteles mozgatórugójává teszi azt.

Több tanulmány is kimutatta, hogy egy eurónyi reklámberuházás akár 5–7-szer akkora eredményt is hozhat, növelve ezzel az európai gazdaság fellendítésének ütemét. Hozzájárul új termékek és szolgáltatások elterjedéséhez, a verseny bővüléséhez, valamint a nyilvánosság médiához, művészetekhez és sporthoz való hozzáférésének finanszírozásához. Ugyanakkor az ágazatot gyakran éri kritika amiatt, hogy túlzott fogyasztásra ösztönöz és negatív hatásokat fejt ki a társadalomra és a környezetre.

„Igyekszünk feltárni, hogy milyen fejlődési pályát kellene követnie ennek az ágazatnak ahhoz, hogy hatékony maradjon, ugyanakkor pedig garantálja, hogy fejlődése összhangban legyen a fenntartható fejlődéssel” – fejti ki Thierry Libaert, a vélemény előadója.

Az EGSZB először a vállalkozásokat és ügynökségeket kéri arra, hogy vitassák meg, miként tudják üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat 2030-ig 55%-kal csökkenteni, illetve 2050-re elérni a karbonsemlegességet.

A fenntarthatóságot minden promóciós kampány szerves részévé kell tenni. A gyakorlatban a reklámszolgáltatókat ösztönözni lehetne arra, hogy csökkentsék a digitális hirdetőtáblák energiafogyasztását, és hogy javítsák azok újrahasznosíthatóságát. A nyomtatott reklám környezeti hatásainak csökkentése érdekében a vállalkozások átállhatnának fenntartható erdőgazdálkodásból származó, PEFC vagy FSC címkével rendelkező papírok, illetve a REACH és a GreenGuard szabványoknak megfelelő alacsony toxicitású tinták használatára.

A reklámozási gyakorlatok arra is ösztönözhetik a fogyasztókat, hogy csökkentsék kollektív környezeti lábnyomukat. A hirdetések például motiválhatnak a közös autóhasználatra azzal, hogy kevesebb olyan autót mutatnak, amelyben a sofőr egyedül ül. A helyes gyakorlatokat megerősítheti az is, ha a kommunikációs szakmák egyetemi kurzusai nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezeti problémákra.

Szintén régóta esedékes már a valóságtól elrugaszkodott állításokkal, például a káros, egyszer használatos termékek „fenntarthatóként” történő beállításával kapcsolatos vita is. 2020-ban ugyanis a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok és az Európai Bizottság egy tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a vállalatok weboldalain az adott termék környezetbarát jellegére vonatkozó állítások az esetek 42%-ában hamisak vagy túlzóak voltak.

Az EGSZB szerint ha a hirdetők körében szélesebb körű lenne az egyetértés azt illetően, hogy tényszerű, pontos információkat kell nyújtani, az ahhoz vezetne, hogy több fogyasztó lenne képes felismerni azokat a termékeket, amelyek valóban kisebb környezeti hatással járnak. Itt jut szerephez az Európai Bizottság abban, hogy olyan uniós rendelet kidolgozását ösztönözze, amely támogatja a reklámipart a dezinformáció elleni küzdelemben.

E megközelítés keretében ösztönözni kell azokat a hirdetőket is, akik felelősséget vállalnak ezeknek a normáknak a betartásáért. A támogatásnak köszönhetően csökkenne annak kockázata, hogy a hirdetők a digitális hirdetési rendszerek nagy részét irányító külföldi technológiai óriásvállalatokhoz vándorolnak, és megerősödhetne egy olyan ágazat, amely továbbra is központi szerepet tölt be Európa fenntarthatóbb fogyasztásra való átállásában. (dm)