Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság sürgette az EU-t és a tagállamokat, hogy törekedjenek a platformgazdaságban alkalmazott foglalkoztatási feltételek tisztázására, mivel a munkavállalói és a munkáltatói jogállásra vonatkozó normatív meghatározások hiánya bonyolultabbá teheti a munkaügyi jogszabályok alkalmazását és számos munkavállalói jog érvényesítését.

Elsősorban azok a fogalmak szorulnak tisztázásra, amelyek a platformokat „munkaadók” helyett „a keresletet és a kínálatot összekapcsoló” szereplőkként határozzák meg. Ennek következménye ugyanis az, hogy a platformok munkavállalói „önálló vállalkozóknak” minősülnek, nem pedig „alkalmazottaknak”, így gyakran nem jogosultak jogi és szociális védelemre, például munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vagy foglalkoztatásvédelemre. Ez utóbbi jelentősége pedig különösen reflektorfénybe került a jelenlegi világjárvány idején.

Az EGSZB azt javasolta, hogy annak meghatározásakor, hogy egy munkavállaló alkalmazott vagy önálló vállalkozó-e, az EU és a tagállamok a gazdasági függőség és az alárendelt munkavégzés fogalmát használják iránytűként. Hozzátette, hogy az EU-nak és a tagállamoknak gondosan mérlegelniük kell annak az elvnek az alkalmazását, hogy a munkavállalókat mindaddig alkalmazottnak kell tekinteni, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. A valóban önálló vállalkozók számára azonban lehetővé kell tenni, hogy amennyiben ténylegesen azt szeretnék, továbbra is ebben a státuszban dolgozhassanak.

Az EGSZB a platformgazdaság előnyeiként azonosította többek között a rugalmasságot és az autonómiát, a munkavállalók számára biztosított kiegészítő jövedelmet és azt, hogy könnyebbé válik a kiszolgáltatott helyzetű személyek foglalkoztatása. Ugyanakkor figyelmeztetett a kockázatokra is, amelyeket nem szabad alábecsülni.

Amellett, hogy a munkavállalóktól megtagadhatják alapvető jogaikat, például a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogot, a társadalom egésze számára is veszélyek merülhetnek fel, éspedig a szociális normák aláásásán alapuló verseny kockázatának fokozódása miatt. Ez káros következményekkel jár úgy a nem fenntartható versenyre kényszerülő munkáltatók, mint az adóbevételektől és társadalombiztosítási járulékoktól eleső tagállamok számára is.

Az EGSZB mindezeket az érveket A platformgazdaságban végzett munka méltányos feltételei című, a német EU-elnökség felkérésére összeállított véleményben terjesztette elő, amelyet az EGSZB-tagok a szeptemberi plenáris ülésen fogadtak el. A vélemény előadója a portugál Carlos Manuel Trindade volt. (ll)