EGSZB info

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy kezdi meg októberben 2020–2025-ös hivatali idejét, hogy 329 tagja közül 137-en újoncok az EGSZB-nél.

A tagok a Covid19-korlátozások közepette kezdik meg hivatali idejüket az EGSZB-nél, ami azt jelenti, hogy Brüsszelben továbbra is a közösségi távolságtartás és a hibrid ülések jelentik az általános gyakorlatot, mivel a fertőzések aránya Európa-szerte magas.

Az EGSZB 329 tagját ötévente nevezik ki. Ezúttal több mint 40%-uk újonc lesz, új távlatokat nyitva, illetve új ötleteket és energiát hozva a visszatérő tagok mellett végzett munkába.

Az új ciklusban a tagok 33%-a nő lesz (2015–2020-ban ez az arány 27,3%, 2010–2015-ben 24,7% volt). Az arányaiban legtöbb női tagot Észtország küldi (85,71%), ezt követi Csehország és Horvátország (66,67%). A sort Portugália és Ciprus zárja, amelyek egyetlen női taggal sem képviseltetik magukat. A svéd delegációban tökéletes a nemek közötti egyensúly.

A legfiatalabb tag 27, a legidősebb pedig – aki az EGSZB új vezetését megválasztó plenáris ülést elnökli majd – 76 éves.

A tagokat a Tanács nevezi ki egy ötéves időszakra, a tagállamok jelölései alapján. A 2020-tól 2025-ig tartó új hivatali időre vonatkozó teljes taglista hamarosan elérhető lesz az EGSZB honlapján.

A 329 új vagy újra kinevezett tag várhatóan október 27-én ül össze először Brüsszelben. Október 28-án új elnököt és két alelnököt választanak majd – ez utóbbiakat a kommunikációs, illetve a költségvetési feladatok ellátására – egy két és fél éves időszakra. 

Az elnöki tisztséget felváltva tölti be az EGSZB három csoportja (Munkaadók, Munkavállalók és Sokféleség Európája). A két korábbi elnököt a Munkavállalók csoportjából és a Sokféleség Európája csoportból választották meg.

Minden tag csatlakozik a három csoport egyikéhez, és minden csoport megválasztja saját csoportelnökét is egy (megújítható) két és fél éves időszakra.

Az EGSZB legfontosabb feladata, hogy tanácsokkal lássa el az uniós jogalkotókat (az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot) a tervezett jogszabályokkal és szakpolitikákkal kapcsolatban. Ebben a munkában hat szekció és egy konzultatív bizottság vesz részt, amelyek számos szakpolitikai területtel, így például szociális, gazdasági, mezőgazdasági, környezetvédelmi és közlekedési kérdésekkel foglalkoznak. (dm)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szeptember 17-én, a következő, októberben kezdődő mandátumidőszaka előtti utolsó plenáris ülésén tartotta mandátumzáró ünnepségét. Luca Jahier, aki 2018 áprilisa óta töltötte be az EGSZB elnöki tisztét, köszönetet mondott valamennyi tagnak, és kiemelte az EGSZB-ben képviselt civil társadalmi szervezetek jelentős hozzájárulását az európai projekthez.

Az EGSZB elnökeként tartott utolsó beszédében Luca Jahier megbízatásának fő prioritásairól beszélt, köztük a fenntartható fejlődésről, az EU és Afrika közötti kapcsolatok megerősítéséről, az EU bővítéséről és a kultúráról, mint egységesítő elemről Európában. Kiemelte továbbá azokat a tevékenységeket, amelyek révén az EGSZB az elmúlt néhány évben közreműködött az EU előtt álló kihívások kezelésében: például az EGSZB volt az első olyan európai intézmény, amely javaslatot tett egy európai egészségügyi unió létrehozására. Reményét fejezte ki, hogy az EGSZB aktívan részt vehet az Európai Bizottság és az Európai Parlament által javasolt, Európa jövőjéről szóló konferencián.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen videóüzenetet küldött, amelyben méltatta azt a „kiváló munkát”, amelyet az EGSZB az elmúlt öt évben végzett, illetve azt, hogy jelentős mértékben hozzájárult az uniós jogalkotási eljáráshoz. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke is küldött egy videóüzenetet, amelyben kifejezte, hogy kész szorosabban együttműködni az EGSZB-vel a szervezett civil társadalommal folytatott strukturált párbeszéd kialakítása érdekében. Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke az EGSZB plenáris ülésén felszólalva kiemelte, hogy „az emberek támogatása nélkül nem lehet változtatni a világon. Az EGSZB feladata, hogy kapcsolatba lépjen a szervezett civil társadalommal, a valódi emberekkel, akik eltérő háttérrel és igényekkel rendelkeznek”. (dgf)

A koronavírus-világjárvány romba dönti az európai turisztikai ágazatot. Ha az EU nem lép hamar, a vállalkozások fele hat hónapon belül csődbe mehet, figyelmeztet új véleményében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság.

Panagiotis Gkofas által kidolgozott, szeptemberben elfogadott jelentésében az EGSZB megállapítja: a Covid19-válság miatt uniós fellépésre van szükség, hogy életben tartsuk a turisztikai vállalkozásokat, és alkalmazottaik megőrizhessék munkahelyüket. Nincs vesztegetni való időnk: ha még hat hónapot várunk, a szóban forgó vállalkozások fele bezárhatja a boltot.

Hogy alátámassza állítását, az EGSZB a nyáron online felmérést végzett, amelyben 175 szervezet vett részt. Ezek a szervezetek több ezer turisztikai vállalkozást képviselnek, amelyek pedig EU-szerte munkavállalók százezreit foglalkoztatják.

Az EGSZB kérdőívére adott válaszaikból egy közelgő katasztrófa képe rajzolódik ki.

A válaszadók 88,2%-a jelezte, hogy a Covid19-válság „nagyon negatívan” érintette, 80,6% azt jósolta, hogy a hatások hosszú távon még súlyosabbak lesznek számára, és 45% véli úgy, hogy nem megy tönkre 2021-ben.

A jelentés a Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl című európai bizottsági közleményre válaszol.

A turisztikai ágazat az EU-ban becslések szerint havonta körülbelül 1 milliárd EUR bevételtől esik el, és 2020-ban akár 6,4 millió munkahelyet is felszámolhat a Covid19 miatt.

Az ágazat fellendítéséhez az EU-nak mindenekelőtt arról kell gondoskodnia, hogy az emberek ismét bízzanak az utazás biztonságában, szögezi le az EGSZB.

A vakcinára várva az EGSZB támogatja egy uniós egészségügyi útlevél ötletét, harmonizált utasazonosító űrlappal (PLF) és QR-kódokkal, valamint egy többnyelvű egészségügyi segítségnyújtási platformmal.

A QR-kód hozzáférést biztosítana a meglátogatott ország információihoz és egészségügyi szolgáltatásaihoz, valamint az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerek sürgősségi eléréséhez.

Rendkívül fontos az is, hogy mihamarabb likviditást bocsássunk a turisztikai vállalkozások és alkalmazottaik rendelkezésére, mivel a pénzforgalom hiánya a fennmaradásukat veszélyezteti.

Az EGSZB szerint a munkanélküliség enyhítését szolgáló SURE programnak segítséget kell nyújtania a munkanélküli turisztikai dolgozóknak és kompenzálnia kell a kkv-kat legalább 2021. június 30-ig.

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az EU-nak létre kellene hoznia egy mechanizmust a támogató intézkedések végrehajtásának nyomon követésére, mivel a felmérés több résztvevője arról panaszkodott, hogy bár az EU bejelentette finanszírozási eszközök rendelkezésre bocsátását, végül nem érkezett hozzájuk pénzügyi segítség. (dm)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleményt fogadott el Tisztességes minimálbérek Európában címmel, amelyben kifejti álláspontját a jelenleg a tárgyban folyó, uniós szintű vitában.

Ez a feltáró vélemény az Európai Parlament felkérésére készült, azt követően, hogy az Európai Bizottság bejelentette, hogy egy olyan jogi eszközre kíván javaslatot tenni, melynek célja, hogy az EU valamennyi munkavállalója jogosult legyen egy tisztességes életszínvonalat lehetővé tévő minimálbérre.

A véleményben az EGSZB amellett érvel, hogy a tisztességes minimálbérek személyközpontú, integrált és aktív inklúziós politikákkal párosulva hozzájárulhatnak a szegénységben élő munkavállalók körében a szegénység csökkentéséhez.

Hangsúlyozza azonban, hogy minden ilyen uniós kezdeményezést a tagállamokban tapasztalható helyzet pontos elemzése alapján kell kialakítani, teljes mértékben tiszteletben tartva a szociális partnerek szerepét és autonómiáját, valamint a munkaügyi kapcsolatok különböző modelljeit.

Ami a követendő irányt illeti, az EGSZB-n belül működő három csoport – amely az EU munkaadóit, szakszervezeteit, illetve civil társadalmi szervezeteit képviseli – eltérő nézeteket vall.

Az EGSZB munkaadói csoportjának képviseletében Stefano Mallia, a vélemény előadója a következőket mondta: „A Munkaadók csoportja úgy véli, hogy az EU nem rendelkezik hatáskörrel a fizetések és különösen a fizetési szintek tekintetében, és hogy a minimálbérek meghatározása nemzeti szintű feladat, amelyet az adott ország rendszereinek sajátos jellemzőivel összhangban kell elvégezni. El kell kerülni az EU részéről bármilyen nem kellően átgondolt fellépést, különösen a jelen időpontban. Ahol a szociális partnereknek támogatásra van szükségük, ott meg kell néznünk, hogyan lehetne a bevált gyakorlatok megosztásának vagy a kapacitásépítésnek az előmozdítása révén kezelni egyes konkrét igényeket, nem esve bele abba a csapdába, hogy olyan, sablonos megközelítésekkel álljunk elő, amelyek jelentős negatív hatásokkal járhatnak.

Az EGSZB munkavállalói csoportjához tartozó Oliver Röpke előadó kijelentette: „Az EU helyreállítási stratégiájának szerves részét kell képeznie annak is, hogy biztosítsuk, hogy az EU bármely részén dolgozók tisztességes minimálbért kapjanak. A Munkavállalók csoportja számára vitán felül áll, hogy minden munkavállalót méltányos minimálbérrel kell védeni, amely tisztességes életszínvonalat biztosít, függetlenül attól, hogy az illető hol dolgozik. A méltányos bérek garantálásának továbbra is a kollektív tárgyalás a leghatékonyabb módja, amelyet valamennyi tagállamban meg kell erősíteni és elő kell mozdítani. Üdvözöljük ezért, hogy az Európai Bizottság elismerte, van helye az olyan uniós fellépésnek, amelynek célja a kollektív tárgyalás szerepének előmozdítása a minimálbérek megfelelőségének és hatókörének támogatásában.” (ll)

A világot jelenleg sújtó éghajlati vészhelyzet fiatalok millióit mozgósította világszerte, akik közül sokakat súlyosan érint az a fenyegetés, amelyet e válság jelent jövőjükre nézve. A fiatalok ugyanakkor ismételten bizonyították energiájukat, kreativitásukat és motivációjukat, hogy megkérdőjelezzék a jelenlegi fenntarthatatlan modelleket, és arra ösztönözzék a döntéshozókat, hogy ambiciózus politikákat fogadjanak el. Azonban továbbra is komoly szakadék tátong aközött, hogy csak meghallgatjuk őket, vagy ténylegesen cselekszünk is véleményük alapján.

Ebben a véleményben az EGSZB e szakadék áthidalására törekszik, mivel kulcsfontosságúnak tartja a fiatalok strukturált és hivatalos bevonását az uniós döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszába.

„Európának és a világnak ambícióra, vezetőkre és tettekre van szüksége. Rendszereink arra épülnek, hogy kölcsönveszünk a jövőből, itt az idő, hogy bele is fektessünk” – hangsúlyozta Cillian Lohan, a vélemény előadója.

Ehhez kapcsolódóan az EGSZB ifjúsági éghajlati és fenntarthatósági kerekasztalok létrehozását javasolja, amelynek az EGSZB adna otthont, együttműködésben az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel, valamint ajánlja, hogy a hivatalos uniós delegáció részeként egy ifjúsági küldött is vegyen részt az Éghajlatváltozási Keretegyezmény Feleinek Konferenciáján tartott üléseken.

Ilyen lehetőség nemzedékenként egyszer adódik a rendszerszintű egyenlőtlenségek orvoslására és egy jobb jövőbe való átmenet biztosítására. (mr)

Az EGSZB évek óta élharcosa annak a gondolatnak, hogy átfogó élelmiszer-politikát kell kidolgozni az Unióban, amelynek célja a fenntartható élelmiszerrendszerekből származó, egészséges étrend biztosítása, a mezőgazdaság táplálkozási és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal való összekapcsolása, továbbá olyan ellátási láncok biztosítása, amelyek az európai társadalom egészében segítik az egészségvédelmet.

Álláspontja szerint a javasolt „termelőtől a fogyasztóig” stratégia nem tükrözi megfelelően ezeket a célokat.

A stratégia megvalósításának egyik legfontosabb eszköze a közös agrárpolitika (KAP) költségvetése, amely az EU összes kiadásának mintegy 40%-át jelenti. A KAP költségvetését ezért a fenti célokkal arányosan növelni kell.

A stratégia nem kínál megoldást a fenntartható földhasználat és a földhöz jutás problémájára sem, noha ez utóbbi a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók utánpótlásának egyik fő akadálya. Ugyanakkor a KAP-kifizetések szerepe a jövedelemtámogatás terén most is és még hosszú évekig létfontosságú lesz, az élelmiszerárak valós termelési költségekhez való közelítését célzó lépések ellenére is.

Az uniós gazdálkodók másik nagy problémája az, hogy olyan importtermékekkel kell versenyezniük, amelyek nem felelnek meg a fenntarthatósági céloknak. Az EGSZB ezért arra kéri az EU-t, hogy biztosítsa a preferenciális kereskedelmi megállapodásokban szereplő normák valódi kölcsönösségét.

Európának és a világnak még hosszú utat kell megtennie a teljes fenntarthatóság eléréséig. Európában azonban megvan minden ehhez szükséges eszköz és know-how. Bizonyítsuk be, hogy megvan a szükséges politikai szándékunk és elkötelezettségünk is, és mutassunk utat a világ többi részének! (mr)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság sürgette az EU-t és a tagállamokat, hogy törekedjenek a platformgazdaságban alkalmazott foglalkoztatási feltételek tisztázására, mivel a munkavállalói és a munkáltatói jogállásra vonatkozó normatív meghatározások hiánya bonyolultabbá teheti a munkaügyi jogszabályok alkalmazását és számos munkavállalói jog érvényesítését.

Elsősorban azok a fogalmak szorulnak tisztázásra, amelyek a platformokat „munkaadók” helyett „a keresletet és a kínálatot összekapcsoló” szereplőkként határozzák meg. Ennek következménye ugyanis az, hogy a platformok munkavállalói „önálló vállalkozóknak” minősülnek, nem pedig „alkalmazottaknak”, így gyakran nem jogosultak jogi és szociális védelemre, például munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vagy foglalkoztatásvédelemre. Ez utóbbi jelentősége pedig különösen reflektorfénybe került a jelenlegi világjárvány idején.

Az EGSZB azt javasolta, hogy annak meghatározásakor, hogy egy munkavállaló alkalmazott vagy önálló vállalkozó-e, az EU és a tagállamok a gazdasági függőség és az alárendelt munkavégzés fogalmát használják iránytűként. Hozzátette, hogy az EU-nak és a tagállamoknak gondosan mérlegelniük kell annak az elvnek az alkalmazását, hogy a munkavállalókat mindaddig alkalmazottnak kell tekinteni, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik. A valóban önálló vállalkozók számára azonban lehetővé kell tenni, hogy amennyiben ténylegesen azt szeretnék, továbbra is ebben a státuszban dolgozhassanak.

Az EGSZB a platformgazdaság előnyeiként azonosította többek között a rugalmasságot és az autonómiát, a munkavállalók számára biztosított kiegészítő jövedelmet és azt, hogy könnyebbé válik a kiszolgáltatott helyzetű személyek foglalkoztatása. Ugyanakkor figyelmeztetett a kockázatokra is, amelyeket nem szabad alábecsülni.

Amellett, hogy a munkavállalóktól megtagadhatják alapvető jogaikat, például a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogot, a társadalom egésze számára is veszélyek merülhetnek fel, éspedig a szociális normák aláásásán alapuló verseny kockázatának fokozódása miatt. Ez káros következményekkel jár úgy a nem fenntartható versenyre kényszerülő munkáltatók, mint az adóbevételektől és társadalombiztosítási járulékoktól eleső tagállamok számára is.

Az EGSZB mindezeket az érveket A platformgazdaságban végzett munka méltányos feltételei című, a német EU-elnökség felkérésére összeállított véleményben terjesztette elő, amelyet az EGSZB-tagok a szeptemberi plenáris ülésen fogadtak el. A vélemény előadója a portugál Carlos Manuel Trindade volt. (ll)

Az EU 1992 óta próbál végrehajtani biodiverzitási stratégiákat – eddig jelentősebb eredmények nélkül. Ennek legfőbb oka, hogy gyenge a jogi keret tagállami szintű végrehajtása, és nincs elegendő finanszírozási forrás a szükséges intézkedésekhez.

Az EGSZB örömmel látja, hogy az uniós zöld megállapodás megvalósításának egyik eszközeként az Európai Bizottság most ismét fontosnak tartja egy biodiverzitási stratégia kialakítását, amely célokat tűz ki 2030-ig. 

Antonello Pezzini előadó és Lutz Ribbe társelőadó szerint ez a stratégia az az út, amelyen haladni kell annak érdekében, hogy a biológiai sokféleség a Covid19 utáni újrakezdés időszakának középpontjába kerüljön, az emberek, az éghajlat és a bolygó érdekében.

Az EU-nak – figyelemfelkeltő és kommunikációs kampányok segítségével – jóval többet kellene tennie annak érdekében, hogy megóvjuk megmaradt természeti erőforrásainkat. Az EGSZB szerint a védett és különösen a szigorúan védett területek nagyságát is növelni kellene, hogy helyre lehessen állítani a természetes élőhelyeket, és fel lehessen venni a harcot a fajok számának csökkenésével szemben.

Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség védelmének gazdasági terheit nem viselhetik a mezőgazdasági termelők és az erdőtulajdonosok. Ennek a „közjó és közérték” biztosításának inkább vonzó jövedelemforrássá kellene válnia a mezőgazdasági termelők számára is.

A Biológiai Sokféleség Egyezmény következő, 2021-es kínai ülésére készülve sokkal többet kell tennünk, hogy globális szinten megóvjuk a biodiverzitást. Eljött az ideje, hogy Európa betöltse vezető szerepét, és meggyőzze a többi felet arról, hogy érdemes követni az elfogadott stratégiákat. (mr)

A jelenleg zajló Covid19-válság megmutatta a globális ellátási láncok sérülékenységét. Rávilágított továbbá a munkavállalók sebezhetőségére, valamint a jelenlegi ellátási láncok üzleti műveleteinek kedvezőtlen társadalmi, egészségügyi és biztonsági hatásaira. Ebben a konkrét politikai fellépés és döntéshozatal szempontjából kulcsfontosságú pillanatban az EU német elnöksége és az Európai Parlament felkérte az EGSZB-t, hogy fogalmazzon meg ajánlásokat. Szeptemberi plenáris ülésén elfogadott két véleményében az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy európai cselekvési tervet, és javasoljon átvilágítási kötelezettségeket a globális ellátási láncokban.

Egy feltáró véleményben az EGSZB egy európai cselekvési terv kidolgozását sürgeti a globális ellátási láncokban érvényesülő emberi jogokról, tisztességes munkáról és fenntarthatóságról, amelynek homlokterében egy kötelező erejű ágazatközi jogalkotási kezdeményezés áll az emberi jogi átvilágításról és a felelősségteljes üzleti magatartásról. Egy átfogó fogalommeghatározásnak ki kell terjednie az emberi jogokra is, ideértve a munkavállalók és a szakszervezetek jogait is, és több nemzetközi eszközön kell alapulnia.

A cselekvési tervre vonatkozó tevékenységével párhuzamosan az EGSZB tanácsot adott az Európai Parlamentnek egy európai jogi kezdeményezéssel kapcsolatban is, amely kötelező átvilágítást irányoz elő az üzleti gyakorlatokban érvényesülő emberi jogok és környezeti hatások tekintetében. A Didier Reynders európai biztos által 2020 áprilisában bejelentett és 2021-re tervezett kezdeményezés jogilag kötelezővé teszi az EU-ban működő vállalatok számára, hogy azonosítsák, megelőzzék, enyhítsék és figyelembe vegyék tevékenységeiknek az emberi jogokra és a munkavállalói jogokra, valamint a környezetre gyakorolt negatív hatásait. (dgf)

A nyersanyagokhoz, köztük a fémekhez, az ipari ásványokhoz és az építőipari nyersanyagokhoz, valamint különösen a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való fenntartható hozzáférés biztosítása rendkívül fontos az európai gazdaság számára, ahol legalább 30 millió munkahely függ a nyersanyagok rendelkezésre állásától. A jelenlegi Covid19-világjárvány rámutat a digitális átalakulás fontosságára. 

Szeptemberi plenáris ülésén, a zöld megállapodás és az uniós helyreállítási terv végrehajtása szempontjából kritikus fontosságú időszakban az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt fogadott el ”Digitális bányászat Európában: új megoldások a nyersanyagok fenntartható előállítására” címmel.

A véleményben az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós nyersanyagágazat digitalizálása egyedülálló lehetőség az európai ipari ellátási láncok rezilienciájának fokozására, a nyersanyag-kitermelő ágazat környezetvédelmi teljesítményének javítására, valamint az átláthatóság és a bányászati tevékenységek által érintett polgárokkal és közösségekkel folytatott párbeszéd fokozására.

A vélemény előadója, Marian Krzaklewski kifejtette: „Az EGSZB elismeri, hogy a bányászati ágazat digitális átalakulásához ambiciózus erőfeszítésekre van szükség a jogi és szabályozási változások bevezetése érdekében, és hogy ezeket az erőfeszítéseket a nemzetek feletti szervezetek égisze alatt és a nemzetközi jog szintjén kell megtenni.

Az EGSZB rámutat, hogy a digitális átalakulás és a megalapozott uniós szintű döntéshozatal támogatása érdekében fontos kiépíteni egy globális, átfogó ásványianyag-információs hálózatot. Az EGSZB elismeri a Közös Kutatóközpontnak (JRC) egy nyersanyagokra vonatkozó európai információs rendszer létrehozása és fenntartása terén tett erőfeszítéseit.

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak és a tagállamoknak aktívan támogatniuk kell az uniós bányászati ágazat digitális átalakulását. Ez kulcsfontosságú lépés az uniós ipar és a nyersanyag-értéklánc ellenálló képességének növelése szempontjából. A digitális technológiákat – köztük az integrált automatizálást, a kognitív hálózatot és a valós idejű elemzést – alkalmazó bányák hatékonyabbak, tisztábbak és biztonságosabbak. Az „okosbányák” könnyebben tudják csökkenteni környezeti lábnyomukat és biztonságosabb környezetet megvalósítani, ez pedig elengedhetetlen az Európában való működés társadalmi elfogadottságához. (ks)

Az EGSZB felszólítja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy átfogó ütemtervet az európai légi közlekedés egészének talpra állítására, külön forrásokat biztosítva az összes alágazat és az azokban dolgozó munkavállalók támogatására. A Thomas Kropp előadó által kidolgozott, a szeptemberi plenáris ülésen elfogadott véleményben az EGSZB amellett érvel, hogy ambiciózus, összehangolt szakpolitikai válaszra van szükség, amely egyértelműen megkülönbözteti a rövid távú, kezdeti helyreállítási szakaszt, valamint a közép- és hosszú távú szakaszt, amelyben biztosítani kell az ágazat nemzetközi versenyképességét és az egyenlő versenyfeltételeket.

A plenáris ülés kapcsán Thomas Kropp elmondta: „Bár a légi közlekedés korábban is szembesült válságokkal, ez a jelenlegi helyzet példa nélküli. A legfrissebb becslések szerint az ágazat 2024 előtt nem fog teljes mértékben talpra állni. Az európai intézményeknek és más nemzetközi szerveknek még össze kell hangolniuk a nemzetközi szabványok létrehozására irányuló szabályozási intézkedéseket. A légi közlekedés nem csak a légitársaságokról szól, hanem más olyan fontos szereplőkről is, mint a repülőterek, léginavigációs szolgáltatók, a földi kiszolgálást végző szolgáltatók, valamint más szolgáltatók, amelyeknek mindegyikét figyelembe kell venni a megoldások keresése során.”

Általánosságban szólva az Európai Bizottságnak megfelelő egyensúlyra kell törekednie a helyreállítási intézkedések, valamint a európai zöld megállapodásból eredő pénzügyi követelmények között, elkerülve további szabályozási terhek bevezetését, különösen a helyreállítási szakaszban, mivel az ágazat egésze pénzügyileg rendkívül sérülékeny helyzetben van.

Az energetikai átalakuláshoz világos politikai elképzelésre van szükség, mivel nem csupán technológiai kérdésről van szó, hanem mélyreható társadalmi kihívásról is. A Lutz Ribbe és Thomas Kattnig által kidolgozott és az EGSZB szeptemberi plenáris ülésén elfogadott véleményben az EGSZB hangsúlyozza, hogy a jövőbeli energiarendszernek központosított és decentralizált elemeket egyaránt tartalmaznia kell, a rendszer azonban nem szerveződhet önkényesen.

A vita során Lutz Ribbe kijelentette: „Világos jövőképre van szükség arról, hogy a decentralizációt vagy a központosítást kell-e előnyben részesíteni. Az európai energetikai átalakuláshoz ugyanis mindenekelőtt a beruházások biztonságára van szükség – mind az állami, mind a magánszereplők számára. Ez pedig csak az alapvető elvekre vonatkozó világos döntések meghozatalával érhető el.”

Szavaihoz csatlakozva Thomas Kattnig hozzáfűzte: „A politikai döntéshozók ígéretéhez híven biztosítani kell, hogy a munkavállalók és a szakszervezetek, valamint a fogyasztók részt vehessenek az energetikai átállásban. Az Európai Bizottság és a tagállamok azonban itt is több kérdést hagynak nyitva, mint amennyit megválaszolnak Ráadásul a jelenlegi energiapolitikai kezdeményezések inkább akadályozzák, mintsem elősegítik a polgárok széles körű részvételét.”

A központosított és a decentralizált rendszereknek egyaránt vannak előnyeik és hátrányaik. Az értékteremtés a központosított rendszerekben jellemzően kevés szereplőnél összpontosul. A decentralizált rendszerekben azonban a fogyasztók mint aktív ügyfelek, a polgári energiaközösségek, a mezőgazdasági termelők, a kkv-k és a kommunális vállalatok is részt vehetnek. (mp)

Az Európai Bizottság gazdasági kormányzáshoz kapcsolódó 2020. évi felülvizsgálata időszerű, és várhatóan megnyitja az utat egy olyan átfogó reform előtt, amely a korábbi gyakorlathoz való visszatérés helyett egy új hangsúlyokat meghatározó, átdolgozott kerethez vezet. Egy Judith Vorbach és Tommaso Di Fazio által kidolgozott és a szeptemberi plenáris ülésen elfogadott véleményben az EGSZB amellett érvel, hogy uniós szinten egy olyan új gazdaságpolitikára van szükség, amely az emberek jóllétét elősegítő gazdasági prosperitásra és egy sor egyéb kulcsfontosságú szakpolitikai célkitűzésre koncentrál – ilyen például a fenntartható és inkluzív növekedés, a teljes foglalkoztatottság és a tisztességes munka, az anyagi javak méltányos elosztása, a közegészségügy és az életminőség, a környezeti fenntarthatóság, a pénzügyi piacok stabilitása és az árstabilitás, a kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok, a versenyképes szociális piacgazdaság és a stabil államháztartások.

Judith Vorbach arra ösztönözte az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Covid19-világjárvány után gondolják újra át a jelenlegi uniós szabályokat, és leszögezte: „Sürgősen át kell dolgoznunk és korszerűsítenünk kell a gazdaságirányítási keretet. Kiegyensúlyozottabbnak kell lennie, és középpontjában a gazdasági prosperitásnak kell állnia, előmozdítva az emberek jobb közérzetét. Senkit sem hagyhatunk cserben E célok elérésének egyik módja, hogy a termelékenység, valamint a jövő nemzedékek jólétét szolgáló társadalmi és ökológiai alap megőrzése érdekében a közberuházásokhoz alkalmazzuk az „aranyszabályt”. További fontos szempont az elegendő állami bevétel biztosítása, a méltányos adópolitika, valamint a gazdaságilag megkérdőjelezhető mutatók politikai döntéshozatalra gyakorolt hatásának korlátozása. Fontos lesz az Európai Parlament, a szociális partnerek és a civil társadalom egészének szorosabb bevonása is.”

Szavaihoz csatlakozva Tommaso Di Fazio hozzáfűzte: „A Covid19-válság hatalmas sokk, melynek kezeléséhez széles körű pénzügyi jogosítványok kellenek. A világjárvány gazdasági és társadalmi következményeinek kordában tartásához, valamint az ezekből eredő károk terhének tagállamokon belüli és tagállamok közötti méltányos megosztásához szükség van a célok összehangolására. Fontos rövid távú intézkedéseket hoztak már, például életbe léptették a költségvetési keretrendszer általános mentesítési záradékát. Ahelyett azonban, hogy nyomban a szokott működési módhoz való visszatérést választanánk, inkább előre kellene tennünk egy nagy lépést, és némi iránykorrekcióval egy olyan, felülvizsgált gazdasági jövőképet kellene megcéloznunk, amely fokozza a képzésbe, a kutatásba és fejlesztésbe, valamint a stratégiai termelő tevékenységekbe történő beruházásokat.” (mp)

Az új, felülvizsgált uniós város- és területfejlesztési menetrendnek foglalkoznia kell a Covid19-világjárvány okozta válság hatásaival, és a kohéziós politika lehet a megfelelő eszköz az európai gazdasági helyreállítás kezelésére. A szeptemberi plenáris ülésen elfogadott két véleményében az EGSZB számba veszi az uniós területi politikákat, és feltérképezi a további lépéseket.

Az egyik véleményben Petr Zahradník és Roman Haken a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta felülvizsgálatára összpontosít, és támogatja a 2030-as új területfejlesztési menetrendben szereplő felhívást a méltányos és zöld Európa megvalósítására, valamint a minden szakpolitikában és minden kormányzati szinten érvényesülő erős területi dimenzió biztosítására.

Helyi szinten a jövő kulcsszavai az integráció, a fenntarthatóság, valamint a városok és régiók ellenálló képessége kell, hogy legyenek. A plenáris ülésen felszólaló Petr Zahradník elmondta: „A terület- és városfejlesztés terén hatalmas lehetőségek rejlenek az integrált projektek végrehajtásában, és ez a megközelítés hatalmas előnyökkel is járhat a hatások szinergiája, a költségmegtakarítás és a funkcionális kapcsolatok kialakítása szempontjából.”

Roman Haken hozzátette: „Az éghajlatváltozás hatásait, az erőforrások felhasználását és a környezeti kockázatok csökkentésének szükségességét figyelembe véve nem lehet külön foglalkozni a városok és a régiók fenntarthatóságával és ellenálló képességével. Ezért a városfejlesztési menetrendet minél szorosabban össze kell hangolni a területi kohéziós politikával.”

A kohézió tehát kulcsfontosságú; ez áll a Gonçalo Lobo Xavier által kidolgozott vélemény középpontjában is, amelyben az EGSZB kijelenti, hogy a kohéziós politika ideális eszköz lehet a koronavírus-világjárvány okozta számos kihívás kezelésére, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket e téren. „Sürgősen cselekednünk kell, és gyorsan kell válaszolnunk; a tagállamok segítését és támogatását szolgáló pénzeszközöket az alkalmazandó kritériumoknak megfelelően, de kellő bátorsággal rendelkezésre kell bocsátani” – mondta el Gonçalo Lobo Xavier. „Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van arra, hogy a közös kihívást differenciáltan közelítse meg.” (mp)