EGSZB info: Hogyan segítheti elő a civil társadalom a nyugat-balkáni országokkal folytatott tárgyalások előrevitelét és ezen országok jövőbeli csatlakozását?

Ionuț Sibian: Az EGSZB szilárd meggyőződése, hogy a civil társadalomnak aktív szerepet kell juttatni a bővítési folyamatban, hiszen híd szerepét tölti be a politika és az emberek között, és segít nyomon követni, hogy valóban megvalósulnak-e a gyakorlatban olyan alapelvek, mint a szólásszabadság, a jogállamiság, a média függetlensége, az egyenlő bánásmód, valamint a korrupció elleni és az összeférhetetlenségek megelőzését célzó küzdelem.

Az EGSZB mindig is támogatta a civil társadalmi szervezetek rendszeres bevonását a csatlakozáshoz szükséges reformok megtervezését, ütemezését, végrehajtását és nyomon követését célzó folyamatokba. Ez egy olyan alapelv, amelynek alkalmazását nem csupán a nyugat-balkáni kormányoktól várjuk el, hanem amelyet maguknak az uniós intézményeknek is érvényre kell juttatniuk.

A 2021. márciusban elfogadott, „A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című EGSZB-véleményben azt javasoljuk az Európai Bizottságnak, hogy az új módszertan keretében ismerjék el jobban a civil társadalom hozzájárulását és biztosítsanak számára nagyobb szerepet a bővítési folyamatban. Ez nemcsak a politikai, hanem a gazdasági és társadalmi kihívások kezelését is elősegítené. Emiatt az uniós finanszírozás prioritásai között fenn kell tartani a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek nemzeti szintű kapacitásépítését, a regionális együttműködés elősegítését és a szakértelem megosztását.

Emellett a nyugat-balkáni politikai elit átláthatóságának és elszámoltathatóságának ellenőrzése érdekében arra ösztönözzük az EU-t, hogy rendszeresen készíttessen „árnyékjelentéseket” a demokrácia helyzetéről a régió civil szervezeteivel. Azt is kértük az Európai Bizottságtól, hogy az éves „bővítési csomag” keretében készülő országjelentések egyértelmű struktúra szerint épüljenek fel annak figyelemmel kísérése tekintetében, hogy a nyugat-balkáni kormányok miként kezelik a civil társadalmat. Ez összhangban lenne az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága által a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozóan a bővítési régió civil társadalmának nyújtott uniós támogatásról szóló iránymutatásokkal és stratégiai irányelvekkel is. Erre lehetne továbbá alapozni a visszalépések esetén előirányzott politikai lépéseket, az előrelépések pedig kézzelfoghatóbb előnyökkel járnának a bővítési folyamatban részt vevő országok számára.

Mi szerepe van ebben az EGSZB által kezdeményezett nyugat-balkáni civil társadalmi fórumnak?

A nyugat-balkáni civil társadalmi fórum az EGSZB Nyugat-Balkánnal kapcsolatos tevékenységének részét képezi. Kiegészíti azt a kétoldalú kapcsolatokon alapuló munkát, amelyet az uniós csatlakozásról tárgyaló országokkal folytat a stabilizációs és társulási megállapodások által biztosított jogalapra támaszkodva létrejött civil társadalmi konzultatív vegyes bizottságok (kvb-k) keretében.

Az EGSZB civil társadalmi fóruma 2006 óta kétévente kerül megrendezésre, és lehetőséget biztosít a régió civil társadalmának aktuális helyzetéről, szükségleteiről és jövőbeli fejlődéséről szóló eszmecserére. A fórumon a nyugat-balkáni országok civil társadalmi szervezetei, az EGSZB tagjai, a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények küldöttei, valamint uniós intézmények és nemzetközi szervezetek képviselői vesznek részt. A résztvevők ajánlásokat fogadnak el, melyek címzettjei a nemzeti hatóságok és az uniós intézmények. A fórum idén Szkopjéban került megrendezésre szeptember 30-án és október 1-jén, éppen az október 6-án a szlovéniai Brdóban tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt. A fórum zárónyilatkozatát a csúcstalálkozót megelőzően valamennyi érdekelt fél megkapta. Az ajánlások ezenkívül iránymutatásul szolgálnak az EGSZB által a régió kapcsán a jövőben végzendő munkához is.

Ionuț Sibian, az EU–Nyugat-Balkán nyomonkövetési bizottság elnöke