EGSZB info

A kohéziós politika kulcsfontosságú az Európai Unió Covid19 utáni olyan új jövőképének kialakításához, amely a jólétet, a befogadást és a környezeti fenntarthatóságot helyezi a középpontba, és amelybe a szervezett civil társadalmat is teljes mértékben bevonják. Ez Christa Schweng EGSZB-elnök üzenete, amellyel Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős európai biztos is egyetértett az EGSZB szeptemberi plenáris ülésén.

A Covid19-járvány okozta válság kezdete óta a kohéziós politika kulcsszerepet játszik abban, hogy megoldásokat lehessen találni erre a vészhelyzetre. A 2021–2027-es programozási időszakban is ezt a politikát kell alkalmazni a különböző kihívások, illetve a tagállamokon belüli és a tagállamok, a régiók, a városok és a polgárok közötti egyenlőtlenségek kezelésére, mivel a világjárvány tovább rontotta a helyzetet.

„A kohéziós politika kulcsszerepet játszik egy olyan kiegyensúlyozott helyreállítás biztosításában, melynek során senkit sem hagyunk magára. A civil társadalmi szervezetekkel való partnerség elve a szakpolitika szerves részét képezi, és reméljük, hogy ezt az elvet kiterjesztik a NextGenerationEU-ra és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtására is. A kohéziós politikának emellett kevésbé bürokratikussá, digitalizáltabbá és hatékonyabbá kell válnia” – fejtette ki Christa Schweng.

Elisa Ferreira megjegyezte, hogy a Covid19-válság súlyosbította a meglévő egyenlőtlenségeket és új egyenlőtlenségeket hozott létre, különösen a frontvonalban dolgozók, a kockázati csoportba tartozók, például az idősek és a fogyatékossággal élők, a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáféréssel rendelkezők és a korlátozó intézkedések következményei által leginkább érintett személyek, például a nők és a fiatalok körében: „Uniónk csak olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. Az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és az egyenlőtlenségek csökkentése elengedhetetlen feltétele egy erős és virágzó Unió megteremtésének. A társadalmi igazságosságnak és a befogadásnak kell a helyreállításunk középpontjában állnia. Nem fogunk tudni megoldást találni a társadalmi problémákra, ha nem győzzük le a területi és regionális egyenlőtlenségeket. Figyelembe kell vennünk, hogy hol élnek az emberek.” (mp)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) csatlakozik az EU arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy visszafordítsa a médiaszabadság romlásának aggasztó tendenciáját és az újságírói függetlenség növekvő korlátozását, amely a különböző hatalmi és üzleti struktúrák növekvő nyomásának, az alacsony fizetéseknek, a médiatulajdon koncentrációjának, illetve az álhírek közösségi médiában és egyéb csatornákon való elterjedésének következménye.

A Riporterek Határok Nélkül brüsszeli irodájának vezetője, Julie Majerczak és az Európai Újságíró Szövetség főtitkára, Ricardo Gutiérrez részvételével a szeptemberi plenáris ülésen tartott vita során az EGSZB aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy újságírók egyre gyakrabban válnak verbális és fizikai erőszak célpontjaivá, és 2015 óta 16 újságírót gyilkoltak meg.

„Olyan tendenciákat látunk Európában, amelyeket nem fogadhatunk el. A média szabadsága és sokszínűsége a jól működő demokrácia előfeltétele, és ezért mindannyiunkat érint. A professzionális újságírást soha nem lehet algoritmusokkal, híraggregátorokkal és közösségi hálózatokkal pótolni” – jelentette ki az EGSZB elnöke, Christa Schweng.

Az EGSZB támogatta az Európai Bizottság legutóbbi kezdeményezéseit, köztük az újságírók biztonságáról szóló ajánlást, amelyet Věra Jourová biztos ismertetett a múlt héten. Üdvözölte az Európai Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló beszédét, amelyben Ursula von der Leyen bejelentette az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályra irányuló terveket.

A tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének biztosítása Európában című, a plenáris ülésen elfogadott véleményében azonban az EGSZB arra kérte az Európai Bizottságot, hogy az általános feltételrendszert alkalmazva haladéktalanul vessen ki költségvetési szankciókat azokra az országokra, amelyekben komoly fenyegetések érik a média szabadságát és sokszínűségét.

A vélemény előadója, Christian Moos arra figyelmeztetett: „Az újságírók védelmére és biztonságára vonatkozó ajánlások nem lesznek elegendőek. Nincs több vesztegetni való időnk. A média szabadságát korlátozó tagállamokat ki kell zárni a Next Generation EU eszközből. Alkalmazni kell az általános feltételrendszerről szóló rendeletet. Magyarország és Lengyelország aktívan rombolja vagy már le is rombolta a média szabadságát. Kormányaiknak vissza kell állítaniuk a demokráciát és a jogállamiságot, különben nem maradhatnak tagjai az EU-nak, amely jogszabályokkal garantálja a demokráciát és a jogállamiságot, valamint e kettő elengedhetetlen előfeltételeként a média szabadságát.”

Julie Majerczak és Ricardo Gutiérrez támogatásának adott hangot az EGSZB véleménye, valamint a média szabadságát és pluralizmusát biztosító uniós fellépés iránt, hangsúlyozták azonban, hogy fontos annak garantálása, hogy az Európai Bizottság ajánlásai és javasolt terve ne pusztán üres frázisok maradjanak. (ll)

Kiemelt hangsúly az EU helyreállításán, az egészségügyi unión és a digitalizáción, határozott kiállás a jogállamiság megvédése mellett és fókuszban Európa jövője: az EGSZB örömmel veszi ezeket a saját prioritásaival összecsengő szempontokat az Unió helyzetét értékelő idei beszédben.

Az EGSZB továbbra is kiemelt helyen kezeli a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott reformok végrehajtását, figyelembe véve a munkáltatók, a munkavállalók és a tág értelemben vett civil társadalom szükségleteit.

„Ezeket a reformokat csak a szervezett civil társadalom teljes körű bevonásával lehet átültetni a gyakorlatba” – szögezte le Christa Schweng EGSZB-elnök.

A Covid19-vakcinák gyors fejlesztése, rendelkezésre bocsátása és terjesztése bizonyítja, hogy Európa jól teljesít. A valódi egészségügyi unió – amelyet Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is kiemelt – az EGSZB jelenlegi hivatali idejének egyik legfontosabb prioritása.

Ha a jövőbeni technológiákba való befektetésről van szó, az EGSZB hangsúlyozza, hogy az EU-nak saját jövőképet és stratégiát kell kidolgoznia a digitális szuverenitással kapcsolatban úgy, hogy közben továbbra is nyitott a szabadkereskedelem előtt és támogatja a multilaterális rendszert.

Christa Schweng azt is üdvözölte, hogy az Európai Bizottság határozottan kiáll a jogállamiság mellett. Meg kell védenünk az európai értékeket.

Az EGSZB szerint Európa gazdasági és szociális modelljének jövőbeni sikere jórészt attól függ, hogy mennyire tudunk partneri viszonyt kialakítani és kapcsolatot teremteni a világ többi részével, gondolva itt közeli szomszédainkra, például a Nyugat-Balkánra, csakúgy mint más geopolitikai stratégiai partnerekre. (at)

Az EGSZB általánosságban támogatja a 2021–2025-ös időszakra szóló és az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló új uniós stratégiát, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a politikát szociális dimenzióval kell kiegészíteni.

Az áldozatok jogai és a szociális dimenzió terén ugyanis hiányosságok tapasztalhatók az emberkereskedelem felszámolását célzó új uniós stratégiában. Az EGSZB úgy véli, hogy az áldozatok helyzetét a stratégia nem következetesen humanista módon tárgyalja.

Amint Carlos Manuel Trindade, az EGSZB előadója rámutatott: „Az emberkereskedelem óriási szenvedést jelent az áldozatok számára, és sérti a méltóságukat. Ezért fontos, hogy a küzdelem során a szociális dimenziót is szem előtt tartsuk.”

Tekintettel arra, hogy mind a megszerezhető haszon, mind pedig az áldozatok száma folyamatosan növekszik, az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon álláspontját, hogy az emberkereskedelem elleni irányelv végrehajtását minden tagállamban biztosítani kell, magát az irányelvet pedig az észlelt korlátoknak és az emberkereskedelem alakulásának az alapos értékelésére támaszkodva felül kell vizsgálni.

Emellett az EGSZB rámutat, hogy szigorúbb szankciókra van szükség, és támogatja, hogy az emberkereskedelemnek és az emberek kizsákmányolásának teljes folyamatában részt vevő hálózatokat bűnelkövetővé nyilvánító uniós minimumszabályokat alakítsanak ki.

A stratégia végrehajtása során szem előtt kell tartani a szociális dimenziót

A tervezet semmilyen módon nem garantálja az áldozatok jogainak elismerését és érvényre juttatását, holott annak az emberi méltóság és az emberi jogok biztosítása kapcsán középponti jelentőséget kellene tulajdonítani. Az áldozatok számára biztosítani kell a fogadó társadalomba való, megfelelő és gyors integrációs folyamat révén történő beilleszkedés jogát.

A vélemény rámutat még, hogy a származási országokban tisztességes és elégséges gazdasági és társadalmi feltételeket kell biztosítani a lakosság számára. Ez ugyanis az elsődleges módja annak, hogy megnehezítsük vagy megelőzzük azt, hogy az emberkereskedők áldozatokat toborozzanak.

Végezetül az új stratégiának el kellene ismernie a közösségi szolidaritási hálózatok által az áldozatok védelmét, fogadását és integrálását célzó fontos támogató fellépést, valamint a civil társadalmi szervezetek által végzett munkát. (at)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözölte az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy harmonizálja a migránsok önkéntes visszatérését és származási országukba való visszailleszkedését szabályozó intézkedéseket, de fenntartásai vannak néhány javaslat megvalósíthatóságával kapcsolatban, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az önkéntes visszatérések a migránsok EU-ból való kiutasításává válhatnak.

Az EGSZB hangsúlyozta, hogy az önkéntes visszatérés az esetek többségében nem működött megfelelően, mivel a származási országok nem voltak megfelelően bevonva, és mivel a rendezetlen jogállású migránsok gyakran vonakodtak visszatérni.

Az EGSZB kifejtette álláspontját a szeptemberi plenáris ülésen elfogadott, Az önkéntes visszatérésre és a visszailleszkedésre vonatkozó uniós stratégia című véleményében, amelyben közelebbről is megvizsgálta azt a stratégiát, amely az új migrációs és menekültügyi paktum egyik fő célkitűzése.

Az EGSZB megismételte korábbi kritikai észrevételeit a paktummal kapcsolatban, amely a határon, illetve az önkéntes visszatérések vagy kitoloncolások esetében egyaránt szinte kizárólag az irreguláris tartózkodások elleni küzdelemre összpontosít, és nem kínál átfogó megközelítést a migrációnak a szabályos és biztonságos mobilitás előmozdításával történő kezelésére. Az EGSZB ezt stratégiai gyengeségnek tekinti az EU migrációs és menekültügyi politikájában.

„Még azelőtt kell megoldanunk a jogellenes helyzeteket, mielőtt azok bekövetkeznének. Ez azt jelenti, hogy biztonságos és hatékony módozatokat kell biztosítanunk az EU-ba való belépéshez. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor csökkenni fog az irreguláris érkezések száma” – véli a vélemény előadója, José Antonio Moreno Díaz.

A jelenlegi szétaprózott megközelítés számos hiányosságot mutat.

A származási országoknak felajánlott jelenlegi ösztönzők valójában eltántoríthatják őket attól, hogy megpróbálják csökkenteni a migrációs áramlatokat, mivel ezeket az ösztönzőket olyan programokon keresztül kínálják, amelyek irregulárisan tartózkodó személyekre irányulnak.
Az EGSZB-t rendkívüli aggodalommal tölti el a paktumnak az uniós külső határokról való önkéntes visszatérések felgyorsítására irányuló célkitűzése.

„Vajon ezek a gyorsított hazatérések ténylegesen önkéntesek, vagy valójában kitoloncolások? Tartunk attól, hogy az „önkéntes hazatérés” könnyen eufemizmussá válhat a kitoloncolásra vagy az olyan országoknak nyújtott anyagi ellentételezésre, amelyek fogadják a hazatérőket, anélkül, hogy figyelembe vennék kívánságaikat vagy – ami ennél is aggasztóbb – jogaikat – fűzte hozzá José Antonio Moreno Díaz.

Az EGSZB arra a következtetésre jutott, hogy a harmadik országokkal folytatott együttműködésnek minden tekintetben azon kell alapulnia, hogy az országok tiszteletben tartják a nemzetközi közjogot, valamint védik az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat.

 

A mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós jogszabálytervezetekről szóló két jelentésében az EGSZB a társadalmi pontozás teljes betiltását kéri, illetve egy panasztételi és jogorvoslati mechanizmus létrehozását szorgalmazza azok számára, akik valamilyen kárt szenvedtek bármilyen mesterséges intelligenciára épülő rendszer miatt.

Szeptemberi plenáris ülésén az EGSZB üdvözölte a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet, illetve a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervet.

Az EGSZB szerint az új jogszabály középpontjában valóban az egészségügy, a biztonság és az alapvető jogok állnak. Emellett a rendeletnek globális visszhangja is van, mivel egy sor olyan követelményt is meghatároz, amelynek az uniós és a nem uniós fejlesztőknek is meg kell felelniük, amennyiben termékeiket az uniós piacon akarják értékesíteni.

Az EGSZB azonban úgy látja, hogy a javaslatoknak vannak gyenge pontjaik is: ilyen például a „társadalmi pontozás” területe. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy veszélyekkel jár, ha Európában is elterjed ez a gyakorlat, amely Kínában már annyira teret nyert, hogy ott a kormány akár egyes közszolgáltatásokat is megtagadhat emberektől.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tervezetében szerepel, hogy az állami hatóságok Európában nem alkalmazhatják a társadalmi pontozást, de az EGSZB azt szeretné, ha ezt a tilalmat kiterjesztenék a magán és félmagán szervezetekre is, hogy így ne lehessen ezt a gyakorlatot például annak eldöntésére alkalmazni, hogy valaki kaphat-e hitelt.

Az EGSZB figyelmeztet a magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek felsorolásának veszélyeire is, mivel szerinte ez a gyakorlat számos olyan mesterségesintelligencia-alkalmazást normalizálhat és elterjeszthet, amellyel kapcsolatban még sok a kifogás. Megengedett lenne például a biometrikus azonosítás, azaz az érzelemfelismerés vagy érzelmi arcfelismerés, amikor annak érdekében elemzik egy személy arckifejezéseit, hanghordozását, testtartását és gesztusait, hogy előrejelezzék jövőbeli viselkedését, észleljék, hogy hazudik-e, vagy akár megállapítsák, hogy valószínűleg sikeres lesz-e egy állásban. Ennek alapján pedig mesterséges intelligencia segítségével lehetne értékelni, pontozni, illetve adott esetben az így kapott eredmények alapján akár elbocsátani munkavállalókat vagy vizsgáztatni diákokat.

Ráadásul a magas kockázatú mesterségesintelligencia-alkalmazásokhoz javasolt követelmények révén sem lehet mindig enyhíteni azokat a károkat, amelyekkel ezeknek a rendszereknek az alkalmazása járhat az egészségre, a biztonságra vagy az alapvető jogokra nézve. Ezért van tehát szükség egy olyan panasztételi és jogorvoslati mechanizmus bevezetésére, amelynek segítségével azok, akik valamilyen kárt szenvedtek bármilyen mesterséges intelligenciára épülő rendszer miatt, óvást emelhetnének az olyan döntések ellen, amelyeket kizárólag egy algoritmus hozott meg.

Általánosságban az EGSZB véleménye az, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály arra a feltételezésre épül, hogy amint teljesülnek a közepes és a magas kockázatú mesterségesintelligencia-alkalmazásokra vonatkozó követelmények, a mesterséges intelligencia nagyrészt helyettesítheti az emberi döntéshozatalt.

„Mi itt, az EGSZB-nél mindig is a mesterséges intelligencia »emberi vezérlés« alapú megközelítését propagáltuk, mivel szerintünk nem lehet minden döntést egyszerűen algoritmusok szintjén meghozni” – fogalmaz Catelijne Muller, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal foglalkozó EGSZB-vélemény előadója. „Sok döntésnél van erkölcsi szempont is, a döntéseknek komoly jogi következményei és jelentős társadalmi hatásai lehetnek, például a bűnüldözésre és az igazságszolgáltatásra, a szociális szolgáltatásokra, a lakhatásra, a pénzügyi szolgáltatásokra, az oktatásra és a munkaügyi szabályozásra nézve. Fel kell tennünk tehát a kérdést, hogy készek vagyunk-e lehetővé tenni, hogy a mesterséges intelligencia helyettesítse az emberi döntéshozatalt olyan kritikus folyamatokban is, mint a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás.” (dm)

Most, hogy Európa lassan kilábal a Covid19-válságból, legfőbb ideje, hogy a szavakat tettek kövessék, és végrehajtsuk a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát. Az EGSZB nagyon fontosnak tartja az európai élelmiszerrendszerek átalakítását, hogy azok környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntarthatóbbak legyenek. Hangsúlyozza továbbá, hogy egy ellenállóbb és fenntarthatóbb élelmiszerrendszer előmozdításához és ezzel ahhoz, hogy mindenki igazságosan részesüljön a javakból, inkább együttműködésre, mint versenyre van szükség az élelmiszer-ellátási lánc szereplői között.

Az Európai Unió 2021. szeptember 23-án ünnepelte első „ökológiai napját”, és az EGSZB éppen most fogadta el Az uniós ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési terv és az Egy méltányos élelmiszer-ellátási lánc felé című véleményeket.

A döntéshozók most kitűnő lehetőségeket kapnak a szükséges átalakítások megindítására. Sorsdöntő pillanathoz érkeztünk az átfogó élelmiszer-politika szempontjából.

Biogazdálkodás az EU mezőgazdasági földterületeinek 25%-án az eddigi 8,5% helyett: ambiciózus cél

Az Európai Bizottság az európai zöld megállapodás keretében „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával és a „biodiverzitási stratégiával” azt az uniós biogazdálkodási célt tűzte ki, hogy 2030-ra a mezőgazdasági földterületek legalább 25%-át biogazdálkodással műveljék.

„Az európai zöld megállapodás céljainak elérésében fontos szerep hárul a biogazdálkodásra. A siker kulcsa, hogy piacorientált megközelítéssel növeljük a biotermékek iránti fogyasztói keresletet és bizalmat” – mondta Andreas Thurner, az ökológiai termelésről szóló EGSZB-vélemény előadója.

Az EGSZB hangsúlyozza azonban, hogy elegendő pénzügyi forrásra van szükség ahhoz, hogy minden uniós polgár élvezhesse ennek a biogazdálkodásra való széles körű átállásnak az előnyeit. (mr)

Az EU-nak hatékony és sürgős intézkedésekre van szüksége a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozás kezelése érdekében. Ezen a téren az Európai Bizottság által előterjesztett fenntartható finanszírozási csomag világos, koherens és átfogó keretet hozhat létre, amelyben bezártsági hatások nélkül kifejlődhet egy zöldebb gazdaság.

A Stefan Back által kidolgozott és a szeptemberi plenáris ülésen elfogadott véleményben az EGSZB teljes mértékben támogatja az Európai Bizottság azon lépéseit, amelyek a „fenntartható gazdasági tevékenységek” meghatározásához kapcsolódó normák rögzítésére irányulnak, de rámutat, hogy egyes elemek bonyolult és költséges kihívásnak bizonyulhatnak, különösen a kkv-k számára.

Az EGSZB szerint fontos, hogy világos technikai kritériumokat határozzunk meg az Európa éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósításához közvetlenül hozzájáruló zöld beruházásokhoz, amelyekkel az érintett üzleti ágazatok és a pénzügyi ágazat gyakorlatait össze lehet hangolni. Az uniós jogszabályok maximális követelményeitől eltérő normák meghatározása zavart okozhat, ezért az EGSZB e követelmények szigorítását ajánlja.

„Az Európai Bizottság intézkedéscsomagjának az a célja, hogy a befektetők a beruházásokat fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások felé tudják átirányítani. Hatékony, könnyen alkalmazható, innovatív és produktív eszközökre van szükségünk, amelyek gyors és egyértelmű eredményeket hoznak. A fenntartható finanszírozási taxonómiáról szóló, felhatalmazáson alapuló rendelet értékelését ennek szellemében kell elvégezni – hangsúlyozta Stefan Back. (mp)

Az EGSZB égisze alatt működő nyugat-balkáni civil társadalmi fórum szeptember 30-án és október 1-jén tartotta ülését Szkopjében, ahol a résztvevők megvitatták, hogy hol tart a régió az uniós csatlakozás terén, illetve hogy milyen aktív szerepet játszik ebben a civil társadalom.

A fórumot az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az Európai Bizottság és a Regionális Együttműködési Tanács közös szervezésében tartották. Egyébként szerencsés volt a rendezvény időzítése is, hiszen néhány nappal később, a szlovén elnökség szervezésében került sor az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra Brdóban.

Zoran Zaev, az Észak-macedón Köztársaság miniszterelnöke szerint „a bővítési folyamat blokkolásának fényében időszerű és helyes téma is a csatlakozási folyamat megerősítése, hiteles uniós perspektívát kínálva ezzel a Nyugat-Balkán számára”.

Christa Schweng EGSZB-elnök megerősítette, hogy az EGSZB egyértelműen támogatja, hogy az EU-t kibővítsék a térség országaival.
„Komolyan hiszek abban, hogy a Nyugat-Balkán helye az EU-ban van. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy minden bővítéssel kapcsolatos vita egyben Európa jövőjéről szóló vita is, a bővítési folyamatba pedig teljes mértékben be kell vonni a civil társadalmat – a nyugat-balkánit és az uniósat is.”

Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos így fogalmazott: „Az EU-ba vezető út hosszú, bonyolult és kihívásokkal teli. De a csatlakozás iránt valóban elkötelezettek számára járható ez az út. Nekem pedig nincs kétségem afelől, hogy az Európai Unió jelenti a nyugat-balkáni országok jövőjét.”

Ehhez csatlakozva Gašper Dovžan, szlovén külügyi államtitkár elmondta, hogy a bővítés logikus lépés és olyan, mindkét fél számára előnyös folyamat, amelyhez ambíciókra és kitartásra van szükség.

A csatlakozási folyamat nem mehet végbe a civil társadalom aktív bevonása nélkül

Biljana Spasovska a Balkáni Civil Társadalmi Fejlesztési Hálózat (BCSDN) nevében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyre szűkülnek a civil társadalom lehetőségei és finanszírozási forrásai. Elmondása szerint alapvető szabadságjogokat vontak kétségbe, különösen a világjárvány alatt.

A fórum résztvevői szerint mindenképpen szavatolni kell az egyesülési szabadságot és ösztönző környezetet kell teremteni a civilek számára.

Szóba kerültek a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv, illetve a zöld menetrend végrehajtására vonatkozó iránymutatások is. A terv és a menetrend azonban csak akkor lehet sikeres, ha a politikai döntések meghozatalába érdemben és aktívan bevonják a civil társadalmat is.

A térség valamennyi országában meg kell reformálni a civil társadalmi szervezetek állami finanszírozását, a civil társadalomnak pedig függetlennek és a politika befolyásától mentesnek kell lennie.

A 8. nyugat-balkáni civil társadalmi fórum zárónyilatkozata itt olvasható. (at)

2021. október 1-jén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hivatalosan megkezdte részvételét az Európai Nyersanyagszövetségben (ERMA). Az ERMA-t 2020. szeptember 29-én indította útjára az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy az uniós ipar és társadalom kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátása terén javítsa az ellenálló képességet és a stratégiai autonómiát. A szövetség jelenleg több mint 500 EU-beli és EU-n kívüli tagból áll.

Az EGSZB-nek a CCMI/177 jelű vélemény kapcsán végzett munkája alapján az ERMA kérte intézményünk megfigyelőként való hivatalos bevonását. Az EGSZB Elnöksége Andrés Barceló Delgadót (ES/I. Csoport) nevezte ki az EGSZB ERMA-ban részt vevő megfigyelőjének, figyelembe véve, hogy már több, a nyersanyagok témájához kapcsolódó EGSZB-vélemény kidolgozásában részt vett. Barceló Delgado úr a hozzájárulásait Norbert Klugéval (DE/II. Csoport) és Kestutis Kupsysszal (LT/III. Csoport) egyezteti majd, és az ő támogatásukra számíthat.

Ez év szeptember 12-én rendezték meg 41. alkalommal a 20 km-es brüsszeli futóversenyt. A versenyt két kampánynak szentelték: az egyik az Európa jövőjéről szóló konferencia népszerűsítése „A jövő a kezedben van!” szlogennel, a másik pedig a rák elleni küzdelem támogatása, 10 000 euró összegyűjtésével a rák elleni fellépés és a kutatás támogatása céljából. Ennek a kampánynak a keretében minden regisztrációs díjból 10 eurót közvetlenül a TELEVIE-nek, az RTL-TVI által 1989 óta Belgium francia nyelvű részén és Luxemburgban szervezett jótékonysági rendezvénynek utaltak át a gyermekek és felnőttek rákos megbetegedéseire irányuló tudományos kutatás érdekében.

Több mint 100 különböző országból több mint 22 ezer futó, valamint gyaloglók, kézibiciklisek és kerekesszékesek csatlakoztak a versenyhez, hogy együtt sétáljanak vagy fussanak, illetve guruljanak Brüsszel utcáin. Az európai intézményekből több mint 800 kolléga vett részt a versenyben a „Running for Europe” feliratú csapatmezt viselve.

Az idei versenyt a liège-i Amaury Paquet nyerte, aki 59 perc 31 másodperc alatt – a rendezvény történetének harmadik leggyorsabb idejével – ért célba. A nők közül a szintén liège-i Florence De Cock lett az első, 1 óra 09 perc 50 másodperces idővel.

Az EGSZB-t alelnöke, Cillian Lohan képviselte, aki az Európai Bizottság belgiumi képviseletének vezetőjével, Stefaan De Rynckkel együtt adta meg a jelet a verseny elindításához. A futókat üdvözölte Jaume Duch, az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának vezetője, valamint Matild belga királyné is, aki egyébként szintén részt vett a versenyben.

A következő brüsszeli 20 km-es futóversenyre 2022. május 29-én kerül sor. (ehp)