Szem előtt kell tartanunk azt az elvet, hogy a munkahely minősége meghatározó az életminőségre nézve

Szerző: Andrej Zorko (Munkavállalók csoportja), „A fenntartható és minőségi foglalkoztatás legfontosabb elemei a helyreállítás alatt és után” című feltáró vélemény előadója

A munkahely minősége az életminőség egyik alapvető eleme. A fenntartható társadalmi fejlődés egyik előfeltételeként mindvégig szem előtt kell tartanunk azt az elvet, hogy a munkahely minősége meghatározó az életminőségre nézve (quality of work for quality of life).

Az EGSZB ezért határozottan úgy véli, hogy az uniós politikákban különös figyelmet kell fordítani erre, mivel meg kell előznünk az egyenlőtlenség, a szegénység, a társadalmi kirekesztés, a szociális dömping és a tisztességtelen verseny kockázatát. Az EGSZB megítélése szerint a gazdasági és társadalmi helyreállításnak kéz a kézben kell járnia.

A fennálló problémákat és kihívásokat a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend fenntartható fejlődési céljainak fényében kell kezelni. Az ILO tisztességes munkára vonatkozó nemzetközi normáit, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját is figyelembe kellene venni.

Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a fenntartható minőségi foglalkoztatás fogalma sokirányú és többoldalú, és rámutat arra, hogy olyan, különböző elemekből áll, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják az emberek életminőségét, valamint a munkavállalók jogait és szociális biztonságát.

A méltányos versenyfeltételek európai gazdaság számára való biztosítása, az innovációba és a fejlesztésbe való beruházás, a szociális dömping megelőzése, a munkahelyteremtés ösztönzése és a tisztességes munkafeltételek előmozdítása, valamint a megfelelő ösztönzők kulcselemek kell hogy legyenek az Európai Unió és a tagállamok stratégiáiban, és jelentősen segíthetik a foglalkoztatás minőségének javítását.

Ebből a szempontból alapvetően fontos a hatékony (két- és háromoldalú) szociális párbeszéd uniós és nemzeti szinten. Azt ajánljuk, hogy a szociális párbeszéd hagyományos tartalmából kiindulva a fenntarthatóságra és megoldásokra irányuló más, stratégiaibb jellegű tartalmakat is építsenek be a párbeszédbe. Ilyen például a vállalatok igényeinek és a meghatározott kompetenciákkal és készségekkel rendelkező munkavállalók iránti jövőbeli igényeknek az előrejelzése, a munkavállalók képzését célzó közös tevékenységek, a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás biztosítása, a platformok tevékenységének szabályozása és e tekintetben kiegyensúlyozott megoldások kidolgozása, illetve hasonló fontos fejlesztési kérdések.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nem foglalkozik közvetlenül a minőségi foglalkoztatás összetevőivel, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egészítse ki az eszköznek ezt a részét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a veszélyeztetett csoportokat, például a bizonytalan foglalkoztatásban lévőket és a fiatal munkavállalókat, akiket a járvány a leginkább sújtott.

Végezetül kijelenthetjük, hogy az Európai Bizottság, a tagállamok, valamint az európai és nemzeti szociális partnerek felelőssége, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a tisztességes munka és a minőségi foglalkoztatás kérdésére, és hogy az összes többi érdekelt féllel együtt intézkedéseket tervezzenek és hajtsanak végre a fenntartható minőségi foglalkoztatás biztosítása érdekében.