Caroline Pauwels: Egyetemek a világjárvány idején és egy évvel később

2021 szeptemberének elején – az Eutopia európai hálózatunk öt másik alapító egyetemének rektorával együtt – Brüsszelben üdvözölhettem a hálózatunkhoz csatlakozó három új egyetem rektorát. Ezek több okból is nagyon különleges találkozók voltak.

Először is azért, mert hosszú hónapok után végre újra személyesen találkozhattunk. Amikor 2020 márciusában, egyik napról a másikra, döntenünk kellett arról, hogy az egyetem online folytatja munkáját, talán mindannyian azt reméltük, hogy ez nagyon rövid ideig fog tartani. Azért is, mert egyikünk sem tudta elképzelni, pontosan hogyan is működhet egy egyetem az online térben. De valahogy megoldottuk. A tanárok pillanatokon belül megtanulták, hogyan szervezzék meg új módszerekkel az online tanítást, protokollok születtek a laboratóriumokban végzett alapvető munka folytatására, és új, ideiglenes irányító testületek jöttek létre az egyetemek vezetésére ebben a rendkívüli időszakban. Sokak elhivatottságának és lankadatlan elszántságának köszönhetően megoldottuk a helyzetet. 

Sok tanulság szűrhető le az elmúlt időszakból, én ezek közül hármat szeretnék kiemelni.

Egy: az egyenlőtlenség létezik. Ezt a koronavírus-járvány is egyértelművé tette. A megbetegedés és a halál esélyei egyenlőtlenül oszlanak meg társadalmunkban. A válság súlyosabban érintette a szegényeket, a kevésbé iskolázottakat, a színesbőrűeket vagy a migrációs háttérrel rendelkezőket. Ezt diákjaink körében is tapasztaltuk. Hogy vegyen részt az online oktatásban az, akinek nincs számítógépe vagy tanulásra alkalmas helye, vagy ha testvéreivel kell megosztania azt? Hogyan folytassa a tanulmányait az, aki nem tudja, hogyan fizesse be a számláit, mert a diákmunkák megszűntek? Az egyenlőtlenség létezik. És az egyenlőtlenség egyre nagyobb lesz.

Kettő: a mai diákgeneráció erős és ellenállóképes. Az elmúlt másfél évben kiváló munkát végeztek, néha nagyon nehéz körülmények között. Különösen a hallgatói érdekképviseletre gondolok. Az elmúlt másfél évben tulajdonképpen ők is részt vettek az egyetem vezetésében. Nagyon hálás vagyok nekik azért, mert új szemmel néztek a dolgokra, számolatlanul ontották az inspiráló javaslatokat, és időnként nyers, de helytálló és mindig konstruktív kritikával illettek bennünket.

Három: bár mindannyian örülünk, hogy újra bejöhetünk az egyetemre, de igazságos, és mindenekelőtt nagyobb esélyt kellene adnunk a vegyes tanuláson alapuló – néha a tanteremben, néha online, néha külső helyszínen zajló – oktatásnak. Pedagógiai projektünk alapja – túl hosszú ideje már – elsősorban a katedráról való (ex katedra) tanítás. Több időt és teret kellene biztosítanunk az informális és interaktív tanulásnak. A vegyes tanulás segíthet az erre való áttérésben.  
Egyetemünk már a koronavírus-járvány előtt megtette az első lépést a tanulás vegyesebb formái felé. A weKONEKT.brussels projekt keretében a diákok kapcsolatba kerültek a várossal, a szakterülettel és különböző szakemberekkel. Azzal, hogy az órákat lehetséges későbbi munkahelyeiken tartottuk, és szakembereket is bevontunk az oktatásba, nemcsak az oktatás gazdagodott, hanem a hallgatók is reálisabb képet kaptak a munkaerőpiacról. 

Ezt a modellt most megosztjuk Eutopia partnereinkkel. Véleményem szerint ezzel érhetjük el, hogy diákjaink a diploma kézhezvételekor felkészülten lépjenek ki a nagybetűs életbe, mert megszerezték a szükséges készségeket és kompetenciákat ahhoz, hogy kiállják a jövő próbáját. 

Caroline Pauwels