Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az új migrációs és menekültügyi paktumot, de úgy véli, hogy az abban foglalt javaslatok nehezen hajthatók végre, és nem nevezhetők egyértelmű előrelépésnek egy reziliens és előretekintő közös uniós migrációs és menekültügyi stratégia létrehozása felé. Két véleményben – amelyekben több, a menekültügy kezelésére és a menekültügyi eljárásokra vonatkozó rendeletjavaslatot is megvizsgál – az EGSZB megállapítja, hogy az új paktum nem feltétlenül tudja biztosítani a menedékjog iránti kérelmek tisztességes és hatékony feldolgozását.

Éppen ellenkezőleg: a felelősség és a kellemetlenségek még nagyobb terhet rónak majd az első belépés szerinti tagállamokra, mivel a javasolt szolidaritási mechanizmus – amelynek célja, hogy szabályozza a migrációs áramlás ellenőrzését a határokon – egy hipotetikus, önkéntes szolidaritási rendszeren alapul.

Ez azt jelenti, hogy a mechanizmus értelmében a tagállamok eldönthetik, hogy részt kívánnak-e venni a rendezetlen jogállású személyek áthelyezésében vagy szponzorált visszaküldésében. Nem esik azonban szó olyan ösztönzőkről, amelyek a tagállamokat részvételre biztatnák, és nincsenek egyértelmű kritériumok az egyes országok hozzájárulásának mértékére vonatkozóan sem.

A paktumban szereplő új, előszűrésre és határellenőrzésre vonatkozó – az EU külső határain alighanem összetett és hosszadalmas eljárásokat eredményező – javaslatokkal együtt a mechanizmus akár oda is vezethet, hogy az első belépés szerinti országok hatalmas visszaküldés előtti gyűjtőközpontokká vagy idegenrendészeti fogdákká válnak, aminek következtében nagyobb eséllyel sérülnek az emberi jogok, és egyre nagyobb nyomás nehezedik a fogadó közösségekre.

„Örülünk annak, hogy a paktumban javasolt rendelkezések a szolidaritásnak és a felelősség méltányos megosztásának az elvére hivatkoznak, de az első belépés szerinti tagállamokra aránytalan szolidaritási kötelezettségek hárulnak” – mondja Dimitris Dimitriadis, a menekültügy kezeléséről szóló vélemény előadója.

Panagiotis Gkofas, a menekültügyi eljárásokról szóló vélemény előadója attól tart, hogy a javasolt rendelkezések végül hatalmas terhet rónak a dél-európai tagállamokra: „Ezek az országok de facto kénytelenek lesznek sok menedékjog iránti kérelmet elutasítani, még olyanokat is, amelyek megfelelnek a menedékjog megadásához szükséges feltételeknek, csak hogy ne kelljen egyre több személyt embertelen körülmények között, egy helyen tartaniuk”.

„Ez óhatatlanul oda vezet, hogy a rendeletek alkalmazhatatlanok lesznek, és nem hozzák meg a kívánt eredményt” – zárja szavait az előadó. (ll)