EGSZB info

Christa Schweng EGSZB-elnök írása

Nagy örömömre szolgál, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament és Tanács közös nyilatkozatot írt alá az Európa jövőjéről szóló konferencia elindításáról. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely megfigyelőként vehet majd részt a konferencián, várakozással tekint a vita elé.

Örömmel tölt el, hogy megerősítést nyert a szervezett civil társadalom fontos szerepe és részvétele a konferencián. Az EGSZB azon van, hogy a tagjai által képviselt több száz szervezettel szorosan együttműködve jelentős és értékes hozzájárulást dolgozzon ki a konferenciához. Mi a helyi szintekről összegyűjtött ismeretek és tapasztalatok becsatornázásával szeretnénk gazdagítani az EU új, meggyőző narratívájának kialakítását.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia egyedülálló lehetőség az Európai Unió társadalmai számára. A vállalkozások, a munkavállalók, a mezőgazdasági termelők, a fogyasztók és a nem kormányzati szervezetek most végre strukturált módon tudnak kapcsolódni a vitához, és beleszólhatnak a jövőbeli uniós szakpolitikák alakításába. Erre sürgős szükség van ahhoz, hogy végre úgy érezhessék: az ő Európai Uniójukról van szó. Az a cél, hogy jó irányba alakítsuk a válságból remélhetőleg a korábbinál erősebben kikerülő Európai Unió jövőjét, csakis a társadalom minden rétegéhez tartozó polgárok és más érintettek aktív bekapcsolásával érhető el.

A világjárvány minden eddiginél fontosabbá és időszerűbbé tette az Európa jövőjéről és az Európa előtt álló kihívásokról folyó vitát. Le kell vonnunk a tanulságokat a válságból, és tovább kell gondolkoznunk azon, hogy miként fokozhatjuk társadalmaink és gazdaságaink ellenálló képességét. További fontos téma lehet például egy olyan, ellenállóképes Covid19 utáni Európa jövőképe, amely gazdaságilag prosperál, társadalmi szempontból inkluzív, és választ kínál arra, hogy miként találhatjuk meg az egyensúlyt a nemzeti szuverenitás, illetve a közös európai megoldások megtalálásának szükségessége között.

A világjárványt követő helyreállításnak lehetőséget kell adnia arra, hogy Európa új alapokon: a demokratikus részvétel szellemében épüljön újjá. Nagy hiba lenne, ha ennyire sok ember sorsáról és jövőjéről egy ilyen szűk kör döntene – hallhattuk az EGSZB 2021. évi civil társadalmi napjain.

Az EGSZB civil társadalmi napjai „Fenntartható helyreállítás az európaiak jövője érdekében” címmel március 1. és 5. között került megrendezésre. Öt napon keresztül több mint 1400-an vettek részt az interaktív online vitákban, és még a messzi Afrikából, Ázsiából, Észak- és Dél-Amerikából is kapcsolódtak be érdeklődők.

A felszólalók szerint reménysugárt jelent a világjárványban, hogy bár az Európa jövőjéről szóló konferenciát el kellett halasztani, a civil társadalmi szervezetek mégis előtérbe kerültek, amikor a súlyos válság megoldásával küzdő kormányok támaszaivá váltak. Kell-e ennél jobb bizonyíték arra – kérdezték –, hogy a civil társadalom megérdemli, hogy helyet foglalhasson annál az asztalnál, ahol Európa jövőjéről döntenek?

„Örülök, hogy az Európai Bizottság ilyen nagy jelentőséget tulajdonít a polgárok részvételének az Európa jövőjéről szóló konferencián” – mondta Christa Schweng EGSZB-elnök. „Számíthatnak arra, hogy az EGSZB lényeges tartalommal gazdagítja majd a vitákat azáltal, hogy bevonja a munkavállalókat, a munkaadókat és a szervezett civil társadalmat, illetve véleményformálóként és nagykövetként közelebb viszi a vitát a tagjaink által képviselt szervezetekhez.”

Arra reagálva, hogy a fiatalokat tömörítő szervezetek vezető szerepet játszottak a műhelytalálkozókon, Brikena Xhomaqi, a kapcsolattartó csoport társelnöke, aki a rendezvény egyik társszervezője is volt, azzal zárta a beszélgetést, hogy „mindenkit arra ösztönzök, hogy a nemzedékek közötti szolidaritást eszközként használja az Európa jövőjét szolgáló, fenntartható helyreállításhoz.”

A nyolc műhelytalálkozón megfogalmazott elképzelésekkel a résztvevők kijelölték az utat egy szebb jövő felé Európa polgárai számára. Többek között a következőket tartották fontosnak:

• meg kell erősíteni a közvetítő szervezeteket (civil társadalmi szervezeteket, pártokat, szakszervezeteket stb.), lendületet kell adni az állampolgári ismeretek és a digitális készségek fejlesztésének és jogalkotói polgári gyűléseket kell létrehozni;
• fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szociális gazdaság egy életképes üzleti modell a fenntartható helyreállítás szolgálatában, amely nemcsak a hasznot nézi, hanem az egyenlőtlenségek és az éghajlatváltozás kezelését is segíti a helyreállítási terv és a Next Generation EU keretében elkülönített forrásokkal;
• be kell fektetni a kultúrába és az oktatásba egy ellenállóképesebb és fenntarthatóbb európai jövő érdekében. Nem elég a fizikai infrastruktúrába befektetni: az embereket kell a helyreállítás középpontjába helyezni;
• a politikai szempontoktól mentesen, alaposabban meg kell vizsgálni az egyetemes alapjövedelem és a munkahelygarancia-rendszerek lehetőségét olyan megvalósítható megoldásként, amely egyaránt szolgálja az emberek és bolygónk javát; 
• Európa-szerte esélyt kell adni a fiataloknak az érdemi részvételre és szerepvállalásra, és nemcsak az ifjúságspecifikus kérdésekben, hanem a legkülönbözőbb szakpolitikák kapcsán meg kell hallgatni a véleményüket;
• gondoskodni kell arról, hogy az európai zöld megállapodás hatékonyabban előmozdítsa a szegénység, az igazságtalanság és a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolását;
• fel kell gyorsítani az épületek korszerűsítését Európában oly módon, hogy felhívjuk a figyelmet, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel jár ez a feladat, és arra biztatunk különböző civil társadalmi csoportokat, például az épülettulajdonosok és építészek képviselőit, hogy járuljanak hozzá az európai épületkorszerűsítési program céljaihoz;
• a civil társadalmi szervezeteket szorosan be kell vonni a nemzeti helyreállítási tervek végrehajtásába, megfordítva a részvételük korlátozására irányuló, az előkészítő szakaszban jellemző tendenciát. Fontos, hogy a döntéshozók ne csak a befektetett órákban számolják az önkéntesség értékét, hanem az európai értékek kifejezéseként is, amely előremutató példát jelent másoknak arra, miként építsék azt az európai társadalmat, amelyre vágynak: amelynek alapját a szolidaritás, a befogadás és a demokratikus elvek képezik.

A civil társadalmi napokon megfogalmazott összes elképzelést hamarosan közzétesszük az EGSZB honlapján. (dm)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az új migrációs és menekültügyi paktumot, de úgy véli, hogy az abban foglalt javaslatok nehezen hajthatók végre, és nem nevezhetők egyértelmű előrelépésnek egy reziliens és előretekintő közös uniós migrációs és menekültügyi stratégia létrehozása felé. Két véleményben – amelyekben több, a menekültügy kezelésére és a menekültügyi eljárásokra vonatkozó rendeletjavaslatot is megvizsgál – az EGSZB megállapítja, hogy az új paktum nem feltétlenül tudja biztosítani a menedékjog iránti kérelmek tisztességes és hatékony feldolgozását.

Éppen ellenkezőleg: a felelősség és a kellemetlenségek még nagyobb terhet rónak majd az első belépés szerinti tagállamokra, mivel a javasolt szolidaritási mechanizmus – amelynek célja, hogy szabályozza a migrációs áramlás ellenőrzését a határokon – egy hipotetikus, önkéntes szolidaritási rendszeren alapul.

Ez azt jelenti, hogy a mechanizmus értelmében a tagállamok eldönthetik, hogy részt kívánnak-e venni a rendezetlen jogállású személyek áthelyezésében vagy szponzorált visszaküldésében. Nem esik azonban szó olyan ösztönzőkről, amelyek a tagállamokat részvételre biztatnák, és nincsenek egyértelmű kritériumok az egyes országok hozzájárulásának mértékére vonatkozóan sem.

A paktumban szereplő új, előszűrésre és határellenőrzésre vonatkozó – az EU külső határain alighanem összetett és hosszadalmas eljárásokat eredményező – javaslatokkal együtt a mechanizmus akár oda is vezethet, hogy az első belépés szerinti országok hatalmas visszaküldés előtti gyűjtőközpontokká vagy idegenrendészeti fogdákká válnak, aminek következtében nagyobb eséllyel sérülnek az emberi jogok, és egyre nagyobb nyomás nehezedik a fogadó közösségekre.

„Örülünk annak, hogy a paktumban javasolt rendelkezések a szolidaritásnak és a felelősség méltányos megosztásának az elvére hivatkoznak, de az első belépés szerinti tagállamokra aránytalan szolidaritási kötelezettségek hárulnak” – mondja Dimitris Dimitriadis, a menekültügy kezeléséről szóló vélemény előadója.

Panagiotis Gkofas, a menekültügyi eljárásokról szóló vélemény előadója attól tart, hogy a javasolt rendelkezések végül hatalmas terhet rónak a dél-európai tagállamokra: „Ezek az országok de facto kénytelenek lesznek sok menedékjog iránti kérelmet elutasítani, még olyanokat is, amelyek megfelelnek a menedékjog megadásához szükséges feltételeknek, csak hogy ne kelljen egyre több személyt embertelen körülmények között, egy helyen tartaniuk”.

„Ez óhatatlanul oda vezet, hogy a rendeletek alkalmazhatatlanok lesznek, és nem hozzák meg a kívánt eredményt” – zárja szavait az előadó. (ll)

A digitális pénzügyi szolgáltatásokat sürgősen szabályozni kell, és az Európai Bizottság jó úton halad efelé. Ez a fő üzenete annak a februári plenáris ülésen elfogadott három EGSZB-véleménynek, amelyekben az EGSZB támogatja a digitális pénzügyi ágazat szabályozására irányuló legutóbbi európai bizottsági javaslatokat.

A Petru Sorin Dandea és Jörg Freiherr Frank von Fürstenwerth által kidolgozott véleményben az EGSZB támogatja a digitális szolgáltatási stratégiáról szóló európai bizottsági javaslatot, és hangsúlyozza, hogy mielőbb foglalkozni kell az uniós pénzügyi ágazatban a digitalizációból adódó jelentős kihívásokkal. A digitalizáció fontos lehetőségeket hoz magával, de olyan kockázatokat is, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, és gyors fellépést igényelnek.

Ebben a szellemben fogalmazódott a Giuseppe Guerini által készített vélemény is, amelyben az EGSZB támogatja az Európai Bizottság két kezdeményezését: a kriptoeszközök piacairól, valamint a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről szóló javaslatot. Ezen a területen sürgősen intézkedésekre van szükség ennek a technológiának a szabályozásához, amely egyre szélesebb körben terjed, egyre gyakrabban kerül alkalmazásra a gyakorlatban, ugyanakkor folyamatosan fejlődik és gyorsan változik.

Végül pedig az Antonio García del Riego által kidolgozott véleményben az EGSZB támogatja a digitális működési rezilienciáról szóló rendeletre (DORA) irányuló európai bizottsági javaslatot, amelynek célja az IKT-kockázatokra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos jogbiztonság megteremtése, a szabályozás összetettségének csökkentése, valamint az IKT-kockázatok mérséklését támogató közös standardok megalkotása és egy harmonizált felügyeleti megközelítés előmozdítása. Célja továbbá a jogbiztonság megteremtése és a szükséges biztosítékok biztosítása a pénzügyi vállalatok és az IKT-szolgáltatók számára. (mp)

Hatékonyabbak lennének a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, ha kidolgozásukban a civil társadalmi szervezetek is részt vennének – méghozzá szélesebb körben és a folyamatnak már a korai szakaszában. Ez a fő üzenete annak az állásfoglalásnak, amelyet „A szervezett civil társadalom bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe – Mi működik és mi nem?” címmel februári plenáris ülésén fogadott el az EGSZB. A dokumentumot egy olyan vita keretében mutatták be, amelyen Christa Schweng EGSZB-elnök mellett Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős európai biztos is részt vett.

Az eredményekkel kapcsolatban Christa Schweng így fogalmazott: „Az állásfoglalás számos gazdasági és társadalmi szempontot górcső alá vesz, ennek alapján pedig bizton elmondhatjuk, hogy mindenképpen érdemes konzultálni a szervezett civil társadalom képviselőivel. A helyreállítási terveknek érdemi támogatást kell nyújtaniuk a jelenlegi válságból való kilábaláshoz, valamint a méltányos és igazságos zöld és digitális átálláshoz. Amikor pedig majd lehívhatóvá válnak a helyreállítást segítő alapok, helyzetüknél fogva az EGSZB tagjai jól fel tudják majd mérni, hogy hatékonyan költik-e el a pénzeket, és hogy azok valóban eljutnak-e a rászoruló vállalkozásokhoz, munkavállalókhoz és civil társadalmi szervezetekhez.”

Johannes Hahn elmondta, hogy lefektették a szabályokat, és az Európai Bizottság továbbra is szorgalmazni fogja, hogy a reformfolyamatokba bevonják az érintett feleket is: „A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet a végrehajtás valamennyi szakaszában széles körű konzultációkat, szoros együttműködést és kommunikációt ösztönöz a helyi és regionális önkormányzatokkal. Ennek eredményeként nagy lesz majd a tervek elfogadottsága, ami megkönnyíti azok sikeres végrehajtását. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a tagállamoknak tájékoztatniuk kell bennünket arról, hogy miként veszik figyelembe a tervekben a civil társadalom képviselőinek az észrevételeit.”

Az állásfoglalást a következő EGSZB-tagok készítették: Gonçalo Lobo Xavier (Munkaadók csoportja), Javier Doz Orrit (Munkavállalók csoportja) és Luca Jahier (Sokféleség Európája csoport). A munka során 27, egyenként 3 fős delegáció munkáját hangolták össze, amelyek figyelemmel kísérik, hogy milyen formában vesz részt a szervezett civil társadalom a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében. (mp, na)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) összességében támogatja a hatékonyabb és méltányos adózásra vonatkozó európai bizottsági jogalkotási javaslatokat, és üdvözli azok globális szintű koordinációját.

A február 24-i plenáris ülésen elfogadott véleményében az EGSZB teljes mértékben támogatja azEurópai Bizottság méltányos és egyszerű adózásra vonatkozó csomagját. A vélemény előadója, Krister Andersson szerint ezeket a javaslatokat össze kell hangolni az OECD-ben az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás átfogó keretrendszerén belül folytatott globális megbeszélésekkel. „Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy globális konszenzust érjünk el, és elkerüljük az egyoldalú intézkedéseket” - fejtette ki.

Az EGSZB osztja azt az álláspontot, hogy a méltányos és hatékony adózás a Covid19-válságot követően fontosabb, mint valaha. Véleményében a konzultatív testület olyan kulcsfontosságú témákkal kapcsolatban vázolja fel jövőképét, mint a jó adóügyi kormányzás az EU-ban, az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem, az adóbevallási követelmények, a pénzügyi szolgáltatások héa tekintetében való kezelése, valamint a digitális platformokra vonatkozó adózási és foglalkoztatási szabályok. Egyéb javaslatok mellett az EGSZB az adócsalással, az adókijátszással, az adókikerüléssel és a pénzmosással szembeni eredményes küzdelem céljából egy európai paktum kidolgozását javasolja. (na)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elfogadta az EU 2021. évi gazdasági prioritásaival kapcsolatos álláspontját. Üdvözli a stratégiában az európai zöld megállapodással összefüggésben a Covid19-világjárvány kihívásainak kezelésére tett lépéseket, ugyanakkor csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság által javasolt stratégia túl kevés figyelmet szentel a szociális kérdéseknek. Óva int a támogatási intézkedések túl korai megszüntetésétől is, és olyan új költségvetési szabályok bevezetését szorgalmazza, amelyek tükrözik a világjárvány utáni társadalmi és gazdasági realitásokat.

Az EGSZB csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság által javasolt gazdasági stratégia, amelyet idén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására vonatkozó iránymutatás is kiegészít, kevés figyelmet fordít a szociális kérdésekre. Egyrészt ez a megközelítés nem vezet majd a szociális jogok európai pillérénekkövetkezetes és régóta várt végrehajtásához. Másrészt veszélyezteti a zöld és digitális gazdaságra való méltányos átállást is. Az EGSZB szerint az átállás nem eredményezheti a szegénység és a társadalmi kirekesztés további növekedését.

Ez az aggály azokban a következtetésekben is kifejezésre jut, amelyeket az EGSZB február 24-én fogadott el A 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia című véleményében.

Krzysztof Balon, a vélemény előadója kifejtette: „Döntő fontosságú lesz a gazdasági helyreállítás előnyeinek kiegyensúlyozott elosztása, ami nemcsak a társadalmi igazságosság jobb megvalósítását, hanem – a gazdasági helyreállítás egyik előfeltételeként – a kereslet stabilizálását is elősegíti”. (na)

Az európai épületkorszerűsítési programra vonatkozó európai stratégia feltétlenül szükséges, és elengedhetetlen az Európai Unió és polgárai számára. A Pierre Jean Coulon és Laurențiu Plosceanu által kidolgozott és a februári plenáris ülésen elfogadott véleményében az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által előterjesztett épületkorszerűsítési javaslatot, amelynek célja „épületeink környezetbarátabbá tétele, a munkahelyteremtés és az életminőség javítása”.

A teljes energiafogyasztás 40%-áért felelős lakó- és egyéb épületek az EU-ban korszerűsítésre szorulnak – ez az Európai Unió által útnak indított kezdeményezés lényege. Ez a stratégia egy holisztikus megközelítés része, amely figyelembe veszi a hosszú távú közberuházások, a fenntartható fejlődés, az egészségvédelem (ideértve az azbeszt kezelését a felújítási munkálatok során), a zöld átállás és a szociális jogok európai pillére hatékony végrehajtásának szempontjait a fenntartható és megfizethető lakhatást illetően.

Pierre Jean Coulon így nyilatkozott a vita során: „Az épület-korszerűsítési programra vonatkozó stratégia három szempontból is „nyerő” stratégia az Európai Unió számára – háromszoros győzelmet jelent az éghajlat, a helyi munkahelyteremtés általi gazdasági helyreállítás és végezetül a járvány és az energiaszegénység elleni küzdelem szempontjából, hiszen mindenki számára – ideértve a kiszolgáltatott személyeket is – elősegíti a megfizethető lakhatást.

Szavaihoz csatlakozva Laurențiu Plosceanu a következőképpen zárta szavait: „Ennek a stratégiának az Európai Uniót közelebb kell hoznia polgáraihoz és lakóhelyükhöz. Az EGSZB támogatja ezt a kezdeményezést, amelybe aktívan be fog kapcsolódni mérlegeléseivel és javaslataival. Ez a hatályos épület-korszerűsítési programokról és azok elérésének módjáról szóló megfelelő kommunikációs kampánnyal kezdődik." (mp)

Nyilatkozat a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervről, a bérek átláthatóságáról, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó, 2021–2030-ra szóló stratégiáról

Örömmel várjuk, hogy foglalkozhassunk az Európai Bizottság három jelentős kezdeményezésével, melyek a következők: közlemény a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervről, irányelvjavaslat azzal a céllal, hogy a bérek átláthatóságán és egyes jogérvényesítési mechanizmusokon keresztül megerősítsék a férfiak és a nők közötti, egyenlő munkáért vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének alkalmazását, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó, 2021–2030-ra szóló stratégia.

Európa társadalmaiban világszerte a legnagyobb az egyenlőség, a legmagasabb szintűek a normák a munkakörülmények terén, és széles körű a szociális védelem. Az erős szociális Európa képezi az alapját polgáraink jólétének és jóllétének, valamint a képzett, innovatív munkaerőn alapuló versenyképes, ellenállóképes, zöld és digitális gazdaságnak.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy támogassa az uniós intézményeket és a tagállamokat egy olyan időszakban, amikor mindenkinek – a döntéshozóknak és az összes érdekelt félnek – össze kell fognia annak érdekében, hogy Európa kilábalhasson a világjárványból, és a jövőben erősebbé és reziliensebbé váljon, miközben a lehető legjobban kihasználja a zöld és a digitális átállás előnyeit, és senkit sem hagy magára.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azon fog munkálkodni, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon az Európai Bizottság új kezdeményezéseihez, tükrözve tagjainak közös álláspontját, akik mind a 27 uniós tagállam munkáltatóit, munkavállalóit és egyéb civil társadalmi szervezeteit képviselik. Az EGSZB ki fog dolgozni egy (az áprilisi plenáris ülésen elfogadandó) állásfoglalást, amely hozzájárul a 2021 májusában Portóban megrendezésre kerülő szociális csúcstalálkozóhoz is. Az EGSZB emellett véleményeket fog készíteni a bérek átláthatóságáról szóló irányelvjavaslat és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégia tárgyában.

Christa Schweng, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke és
Laurenţiu Plosceanu, a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció elnöke

Az EGSZB Munkaadók csoportjának cikke

Az EGSZB Munkaadók csoportjának találkozója Thierry Breton biztossal

A Covid19-világjárvány rávilágított, hogy az igazi reziliencia a teljeskörűen működő egységes piac biztosításán múlik. Ez volt a fő üzenete Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztosnak, aki részt vett a Munkaadók csoportjának rendkívüli ülésén (március 1.), amelyen számos témát megvitattak – az oltóanyagok bevezetésétől kezdve a felülvizsgált uniós iparstratégián át egészen Európa fenntartható helyreállításáig.

Thierry Breton elmondta, hogy a Covid19 számos fontos gazdasági problémára rávilágított, többek között arra, hogy Európának meg kell erősítenie ipari autonómiáját. Európának olyan stratégiai szinergiákat kell kialakítania, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy iparilag fenntarthatóbbak legyünk. A felülvizsgált iparstratégiának segítenie kell a vállalkozásokat abban, hogy – még ezekben a nehéz időkben is – előbbre jussanak. Breton biztos megemlítette továbbá, hogy a NextGenerationEU példátlan összegű kerettel rendelkezik, amelyet a holnap európai iparának kiépítésére lehet fordítani. A helyreállítás legfontosabb területei közé sorolta a kettős átállást, a rezilienciát és a stabil értékláncot.

Az EGSZB Munkaadók csoportja és Thierry Breton széleskörűen egyetértett a megvitatott kérdésekben, és közös – vállalkozáscentrikus – nyelvet beszélt, amikor arról volt szó, hogy konstruktívan kell kialakítani a megfelelő jogszabályi környezetet, lehetővé téve a vállalkozások számára a biztos, rugalmas és biztonságos működést. Az EGSZB Munkaadók csoportja úgy véli, hogy az üzleti élet és a vállalkozások nélkülözhetetlen partnerek társadalmaink jövőképessé tételében, és lehetőséget kell, hogy kapjanak a konstruktív szerepvállalásra.

A teljes cikk itt olvasható (csak angol nyelven): https://europa.eu/!PX67QK

Maria Nikolopoulou, az EGSZB munkavállalói csoportjának tagja

Ma is van még értelme annak, hogy március 8-án megünnepeljük a nemzetközi nőnapot? Több mint 110 év telt el azóta, hogy Clara Zetkin javaslatot tett egy „dolgozó nők napja” létrehozására, és több mint 40 év azóta, hogy az ENSZ kihirdette a nők jogainak nemzetközi napját és a nemzetközi békenapot. A társadalmak az elmúlt évszázadban sokat fejlődtek.

A nők ma már szavazhatnak, van saját útlevelük, tanulhatnak, lehetnek miniszterelnökök, akár a Holdra is eljuthatnak, maguk dönthetnek arról, hogy férjhez mennek-e, és ha igen, mikor, hogy legyenek-e gyerekeik – a nők és a férfiak egyenlőek a törvény előtt. Akkor hát mi a gond? A gond az, hogy – még ha a felszínen minden ragyogónak tűnik is – a háttérben ma is ott vannak azok a társadalmi, kulturális és jogi akadályok, amelyek gátolják a nők boldogulását.

Kár, hogy egyesek nem látják a nőkben rejlő lehetőségeket, és akadályozzák, hogy bizonyos állásokba vagy magasabb posztokra kerüljenek. Ezért másokkal együttműködve mi is tenni szeretnénk az ENSZ nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5. fenntartható fejlődési céljának megvalósulásáért.

Nehezen fogadható el, hogy még ma is nagyrészt a nőkre hárul a családról való gondoskodás és az egyéb házimunkák terhe, miközben ők is ugyanannyit dolgoznak, mint a partnerük. Ezért mi mindent megtettünk, hogy létrejöjjön egy, a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv.

Abszurd dolog, hogy ugyanazért a munkáért a nők kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. Ezért üdvözöljük a fizetések átláthatóságáról szóló uniós irányelv elgondolását.

Nem etikus, hogy annak ellenére, hogy a Covid19-világjárvány alatt elismertük, hogy a legalapvetőbb feladatokat, például a takarítást vagy az idősek gondozását, nők – és közöttük is gyakran okmányokkal nem rendelkező migránsok – végzik, az érintettek még mindig siralmasan alacsony fizetést kapnak, és sokszor embertelen körülmények közt dolgoznak. Ezért szükségünk van egy, a megfelelő minimálbérekről szóló uniós irányelvre, és a tagállamoknak ratifikálniuk kell a háztartási alkalmazottakról szóló C189. számú ILO-egyezményt.

Elfogadhatatlan, hogy egyes nőket arra kérnek, hogy szexuális szolgáltatásokkal „fizessenek” a munkahelyi előléptetésért, vagy hogy munkahelyi zaklatás céltáblái legyenek csupán azért, hogy mások valakin levezethessék a feszültségüket. Ezért minden eddiginél sürgősebb, hogy a tagállamok ratifikálják a munkahelyi erőszakról és zaklatásról szóló C190. sz. ILO-egyezményt.

Felháborító, hogy nap mint nap nőket ölnek és erőszakolnak meg, és vannak, akik az ilyen cselekmények igazolásaképp azt mondják, hogy „ő tehet róla” vagy „biztos kihívóan viselkedett”. Harcolnunk kell tehát azért, hogy már a legkisebb fiúk és lányok is alapos oktatást kapjanak az egyenlőség és az egymás iránti tisztelet elveiről, hogy igazságügyi rendszereink reakcióképesek legyenek, illetve hogy szociális rendszereink támogassák a kapcsolati erőszakot elszenvedett nőket.

Ma is nagyon fontos, hogy a feminista nők és férfiak nyíltan hangoztassák nézeteiket, továbbá támogassák és sürgessék a politikai és kulturális változásokat, hogy végül mindenki valóban egyenlő lehetőségeket élvezhessen. De amíg nem ünnepelhetjük a „nemek közötti egyenlőség nemzetközi napját”, addig ünnepeljük továbbra is a nemzetközi nőnapot.

Az EGSZB Sokféleség Európája csoportjának cikke

Március 12-én, a „Civil társadalmi szervezetek a Covid19-válság folyamán és azt követően: kihívások és jövő” című magas szintű konferencián,a Sokféleség Európája csoport ismertette „A civil társadalmi szervezetek válasza a Covid19-világjárványra és az annak következtében Európában bevezetett korlátozó intézkedésekre” című új tanulmányát

Az EGSZB a Sokféleség Európája csoport kérésére adott megbízást ennek a tanulmánynak az elkészítésére. A tanulmány két szempontból is tanulságos: egyfelől rávilágít, hogy a világjárvány milyen hatást gyakorol a különféle civil társadalmi szervezetekre és Európa-szerte végzett tevékenységeikre. Másfelől elemzi és bemutatja azt a rengeteg civil társadalmi kezdeményezést, amelyek célja, hogy segítsék a helyi közösségeket és a veszélyeztetett csoportokat a világjárvány kezelésében. A szerzők olyan módszert alkalmaztak az adatgyűjtéshez, amely ötvözi a dokumentumalapú kutatást és a részletes online felmérést.

A tanulmányból kiderül, hogy a civil társadalmi szervezetek a Covid19-világjárvány kezelésének frontvonalában voltak és vannak, ezzel nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtva, és védve a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogait. A tanulmány kiemeli ugyanakkor, hogy a civil társadalmi szervezetek maguk is komoly kihívásokkal szembesülnek, amelyek megnehezíthetik további szerepvállalásukat. 

A szerzők erre építve rávilágítanak a civil társadalmi szervezetek jövője szempontjából legfontosabb kérdésekre, így például a fenntartható finanszírozás, a jogi keretek, illetve a megfelelő erőforrások és készségek hiányára. Ezekről a kérdésekről el kell majd gondolkodnunk, és határozott politikai döntéseket kell hoznunk, biztosítandó, hogy a Covid19 utáni helyreállítás szakaszában megmaradjon és erősödjön a civil társadalmi szervezetek kapacitása.

A teljes tanulmány és az összefoglalás online áll rendelkezésre (csak angol nyelven). A kiadványhoz tartozik egy „bevált gyakorlatokat tartalmazó katalógus” is, amely összegyűjti azokat a sikeres kezdeményezéseket, amelyeket a civil társadalmi szervezeteknek hajtottak végre a járvány kezelésére. A Sokféleség Európája csoport kapcsolódó konferenciájáról szóló sajtóközlemény az EGSZB honlapjáról érhető el.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Artivizmus a nemek közötti egyenlőségért címmel egy teljes mértékben virtuális kiállítást szervez a nemzetközi nőnap alkalmából.

A kiállítás egy 25 poszterből álló sorozatot mutat be, amely a nemek közötti egyenlőségért folytatott erőfeszítésekre és a nők jogaira hívja fel a figyelmet, és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend, különösen a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó fenntartható fejlődési cél szempontjait tükrözi.

Az EGSZB a kiállítást közösen szervezi aWomen Engage for a Common Future elnevezésű nonprofit hálózattal, amelynek célja, hogy mindnyájan egy olyan, egészséges bolygón élhessünk, amely igazságos a nemek közötti egyenlőség szempontjából.

Ne szalassza el az alkalmat a kiállítás felfedezésére, amelyet itt tekinthet meg, az élőben közvetített nyitóünnepségről készült videóval együtt!

Erre a kulturális eseményre a COPEC (Esélyegyenlőségi és Sokféleségi Bizottság) közös szervezésében kerül sor. (ck)

Ana Carvalho portugál fotóművész Afrika Lisszabonban című kiállítása az afrikai kultúra Lisszabonban felfedezhető jelenlétét és hatását mutatja be, míg José Pereira, a Zöld-foki-szigeteken élő afrikai fotóművész Ubuntu című kiállítása a békés együttélést, a különbségek elfogadását és a szolidaritást hirdeti.

Március 2-án az EGSZB megnyitotta közös Afrika–EU fotókiállítását. A virtuális rendezvényen Cillian Lohan kommunikációért felelős alelnök, Carlos Trindade, az EU–AKCS nyomonkövetési bizottság elnöke és a két fotóművész vett részt. A megnyitóra az EU–AKCS nyomonkövetési bizottság – az EGSZB „Külkapcsolatok” szekcióján belül működő állandó testület – ülésén került sor.

Carlos Trindade kifejtette: „Mivel a kultúra a közös érdekeket felmutató közösségek kölcsönösen elfogadott értékeit és választásait fejezi ki, ezzel a kulturális programmal az EGSZB azt kívánja hangsúlyozni, hogy milyen fontosnak tartja a közelgő EU–Afrika csúcstalálkozót, egyben felhívja a figyelmet a két kontinens közötti, mélyen gyökerező kapcsolatokra. Ezért is akartuk, hogy a kiállítás online megnyitójára az ülés keretében kerüljön sor.

A közös – és teljességgel virtuális – fotókiállítás 2021. március 1. és 31. között tekinthető meg az online térben.

A kiállítás ITT és az EGSZB közösségmédia-csatornáin érhető el. Ne hagyja ki! (ck)

Tudta, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság gondoskodik arról, hogy a hétköznapi emberek egész Európában beleszólhassanak a kontinens fejlődését érintő kérdésekbe?

Foglalja le online látogatását, és tudjon meg többet arról, hogy miért a konzultáció, a párbeszéd és a konszenzus áll munkánk középpontjában: a szervezett civil társadalom képviseletében (beleértve a munkáltatókat, a szakszervezeteket és olyan csoportokat, mint a szakmai és közösségi szervezetek, mezőgazdasági termelői szervezetek, ifjúsági szövetségek, nőképviseleti csoportok, fogyasztók, környezetvédelmi aktivisták és sokan mások). (cl)