Az EGSZB üdvözölte az Európai Bizottság médiaszabadsággal kapcsolatos kezdeményezéseit, de figyelmeztetett arra, hogy a puszta ajánlások és a nem kötelező erejű jogi megközelítés nem elégségesek annak biztosításához, hogy az európai média továbbra is szabad és független maradjon a politikai, kereskedelmi és egyéb beavatkozásoktól.

Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabállyal kapcsolatos véleményében (rendeletjavaslat és ajánlás), az EGSZB hangsúlyozta, hogy a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége alapvető fontosságú a jogállamiság és a liberális demokrácia szempontjából.

„A tömegtájékoztatás szabadsága veszélyben van. Egyre erősödik a tekintélyelvűség, többek között Európában is. A negyedik hatalmi ág tűzfal az illiberalizmus e vírusa ellen. Ezért nagyon fontos a tömegtájékoztatás szabadságának megerősítése, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály tehát fontos és nagyon időszerű kezdeményezés” – fejtette ki a vélemény előadója, Christian Moos.

„Egyre több politikai és gazdasági beavatkozást tapasztalunk számos uniós tagállamban, a hatalmi szférához szorosan kötődő közszolgálati és magánszektorbeli médiában egyaránt. Ez pedig összeegyeztethetetlen azzal a szereppel, amelyet negyedik hatalmi ágként játszik a média” – mutatott rá a társelőadó, Tomasz Andrzej Wróblewski.

Az EGSZB teljes mértékben támogatta azokat a javaslatokat, amelyek erősítik és védik az újságírók és kiadók szerkesztői függetlenségét. Külön hangsúlyt fektetett a közszolgálati média függetlenségére és pártatlanságára is, rámutatva, hogy ennek megvalósításához megfelelő és stabil pénzügyi forrásokra van szükség.

A véleményben feltárt másik aggodalomra okot adó probléma pedig az, hogy a piaci koncentráció fenyegetést jelent a médiapluralizmusra nézve. Az információs monopóliumok mindenképp veszélyt jelentenek, és fel kell lépni az ellen, hogy médiamogulok és oligarchák „foglyul ejtsék” a médiát.

A média tulajdonviszonyainak átláthatónak, az átláthatóságra vonatkozó követelményeknek pedig kötelező érvényűeknek kellene lenniük, de ez nem róhat túlzott adminisztratív terhet a kisebb médiaorgánumokra. Egyes nemzeti szabályozó szervek függetlenségének hiánya szintén aggodalomra ad okot. Amennyiben ezek a szervek nem függetlenek, nem szabadna részt venniük a javasolt Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület munkájában.

Az EGSZB kiemelte, hogy mint rendelet, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály közvetlen hatást fog kifejteni. Ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy az ajánlás nem kötelező erejű jogi megközelítése hatékony módszert jelent-e az említett jogszabály célkitűzéseinek eléréséhez.

„A puszta ajánlások nem elegendőek a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tagállamokon belüli garantálásához. A szabad és független médiát kötelező kritériumnak kell tekinteni a jogállamisági jelentést és a mechanizmus azon tagállamokban való elindítását illetően, ahol a kormányok megsértik a tömegtájékoztatás szabadságát és függetlenségét” – zárta gondolatait Christian Moos (ll)