EGSZB info

Decemberi plenáris ülésén az EGSZB a fiatalok munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos kérdéseket vitatott meg. A vita az ifjúság 2022-es európai évének egyfajta lezárása és egyben a készségek 2023-as európai évének felvezetője volt. Az EGSZB hosszú távú stratégiát szorgalmazott a fiatalok szerepvállalására vonatkozóan, és azt ajánlotta, hogy az európai évek keretében ne csak promóciós tevékenységek folyjanak, hanem dolgozzanak ki világos terveket is.

Vitaindító beszédében Christa Schweng, az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy a Covid19 utáni világban új elemként jobban előtérbe kerültek a változó munkaerőpiaci igények, az idevonatkozó lehetőségekkel és kockázatokkal együtt. „A készségek európai évének keretében az EGSZB továbbra is szorosan figyelemmel kíséri majd, hogy milyen igényeik vannak az európai fiataloknak, és hogy milyen kihívások érik őket a mai, gyorsan változó világban.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos felvázolta Európával kapcsolatos elképzeléseit: „Jobb kilátások a fiatalok számára, aminek részeként oda kell figyelni biztonságukra és arra, hogy megadjuk nekik azokat az értelmes munkahelyeket, illetve azt a stabil és befogadó társadalmi életet, amelyre vágynak.”

Ugyanezen a plenáris ülésen elfogadtak egy állásfoglalást is, amelyben az EGSZB azt kéri az uniós intézményektől és a tagállami kormányoktól, hogy jobban vonják be a fiatalokat a döntéshozatalba, és hajtsák végre az általa javasolt uniós ifjúsági tesztet. Katrĩna Leitāne, az ifjúság európai évével foglalkozó EGSZB-s koordinációs csoport vezetője elmondta, mennyire fontos, hogy „az ifjúság európai éve kézzelfogható és tartós eredményekkel járjon, és hogy a fiatalok beleszólást kapjanak a jövőjüket érintő döntések meghozatalába”.

Az EGSZB, már 2023-ra tekintve, elfogadott egy véleményt a készségek európai évéről. Ebben aggályainak adott hangot azzal kapcsolatban, hogy nagyon zsúfolt az európai év menetrendje, és túl sok prioritást fogalmaztak meg. Tatjana Babrauskienė előadó elmondta, hogy „minden olyan tevékenységnek, amelyre a 2023-as európai év keretében kerül sor, arra kell irányulnia, hogy minél jobb eredmények szülessenek az oktatás és a képzés összes területén, és a »megfelelő készségek« keretében figyelmet kapjon a szociális és transzverzális készségek fejlesztése”.

A vélemény arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy minden egyes menekült és menedékkérő lehetőséget kapjon készségeinek és kompetenciáinak érvényesítésére az EU-ban, valamint hogy munkaerőpiaci beilleszkedésük elősegítésére kínáljanak fel számukra át- és továbbképzési lehetőségeket. „Külön figyelmet kell szentelnünk ukrán barátainknak. Egy erős ukrán fiatal generációt szeretnénk támogatni, nem pedig egy újabb elveszett generációt létrehozni Ukrajnában, ahogy azt az orosz rezsim reméli” – jelentette ki záróbeszédében Schmit biztos. (gb)

Az EGSZB a decemberi plenáris ülésszakán vitát tartott arról, hogy a finanszírozási és állami gazdaságélénkítési politikák milyen szerepet játszanak a nemek közötti egyenlőségnek és a nők gazdasági szerepvállalásának előmozdításában az EU-ban. A vita két vélemény elfogadásához kapcsolódott: az egyik vélemény témája a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és beruházás volt, a másik pedig arról szólt, hogy a tagállamok miként javíthatják a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben javasolt közvetlen és közvetett intézkedések nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatását.

A nemek közötti egyenlőség még közel sem valósult meg Európában, különösen ha a gazdasági szerepvállalást vagy a kockázati tőkéhez és a finanszírozáshoz való hozzáférést tekintjük. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjuk a világjárvány utáni helyreállítás kapcsán a nőkben rejlő lehetőségeket. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének valósággá kell válnia a nemzeti helyreállítási tervekben, de a makrogazdasági politikában és a globális fejlesztésben is” – jelentette ki vitaindító beszédében Christa Schweng, az EGSZB elnöke.

Maria Nikolopoulou, az EGSZB „Nemi alapú beruházások a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben” című véleményének előadója hozzáfűzte: „A nemek közötti egyenlőség nem csupán női kérdés, hanem mindenki számára hasznos. Mind a nők, mind a férfiak és a civil szervezetek szerepvállalása is elengedhetetlen ahhoz, hogy fel tudjuk tárni, mely területekkel kell a költségvetésen keresztül foglalkozni.”

Ody Neisingh, a nemek szempontját érvényesítő befektetésről szóló EGSZB-vélemény előadója elmondta: „A nemek közötti egyenlőség pénzügyi vonatkozásai még mindig nem kapnak kellő figyelmet az uniós szakpolitikákban. A nemek szempontját érvényesítő befektetés és költségvetés-tervezés ugyan egyre elfogadottabb a politikai döntéshozók körében, a következetes odafigyelés azonban egyelőre még hiányzik.”

Végezetül Cinzia Del Rio, a nemi alapú beruházásokról szóló vélemény társelőadója a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő nemi alapú intézkedések kapcsán megjegyezte: „A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása során prioritásként kell kezelni a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közvetlen és közvetett intézkedések fokozását. Ehhez célzott közpolitikákra, valamint világos és fenntartható beruházási csatornákra van szükség, közép- és hosszú távú erőforrás-tervezéssel.” (tk)

Az ukrajnai háború tovább súlyosbította a globális élelmiszerár-válságot, de az valójában inkább a nyersanyagpiac strukturális és rendszerszintű problémáinak tudható be, amelyek éhínségekhez vezetnek és veszélyeztetik az emberek megélhetését. Ezt az EGSZB egy december 14-én elfogadott saját kezdeményezésű véleményében is kiemelte.

A háború, az éghajlati sokkok és a Covid19 által táplált élelmiszerár-válság egyre súlyosbodik, mivel az ukrajnai háború miatt az élelmiszerek, az üzemanyag és a műtrágya árai egyre magasabbak. Az élelmiszerár-index 2022-ben rekordszintet ért el, miközben az élelmezési bizonytalanság világszerte növekszik.

A jelenlegi áringadozás hatóköre és mértéke azonban csak részben magyarázható a piaci fundamentumokkal. Az egyik alapvető hiba a gabonapiacok átláthatatlan és diszfunkcionális jellege.

„Ne játssz az étellel!” – mondta annak idején a nagymamám. Ma azonban sokan megfeledkeznek az étel, az élelmiszerek valódi értékéről, és hazardíroznak vele” – mondta Peter Schmidt, a vélemény előadója és az EGSZB „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekciójának elnöke. „Egyértelműen megmutatjuk, hogy a jelenlegi árupiac nem szolgálja a fenntartható fejlődést, az éghajlat-politikai törekvéseket és az igazságos átmenetet. Éppen ellenkezőleg, aláássa az éhezés felszámolására és a méltányos bevételekre és árakra irányuló erőfeszítéseket.”

Az EGSZB véleménye hangsúlyozza, hogy a globális fizikai gabonakereskedelem erősen koncentrált. A becslések szerint négy vállalat ellenőrzi a világ gabonakereskedelmének 70–90%-át. „Bár az emelkedő élelmiszerárak globálisan veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot, a nagy kereskedelmi cégek profitálnak belőlük. Ez elfogadhatatlan!” – mondta.

Az EGSZB sürgeti a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a túlzott áruspekuláció visszaszorítása érdekében, ugyanakkor elismeri, hogy az árualapú származtatott termékek piacai olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak az élelmiszer-ipari termékek előállítói és felhasználói számára, mint a kockázatkezelés és az árfeltárás. Az EGSZB a következőket ajánlja:

• az élelmiszeralapú származtatott termékek határidős piacának szabályozása, ahogy az az elmúlt évszázad végéig gyakorlat volt,
• az áruindexek és élelmiszerár-indexek szabályozása, különösen az áruindexkövető alapok, valamint a csereügyleteken és tőzsdén kereskedett termékeken keresztüli replikálás szabályozása és betiltása révén,
• az élelmiszer-ágazat financializálódásának kezelése, például a váratlan többletnyereségekre kivetett globális adó és az élelmiszer-spekulációs adó bevezetésével, valamint a nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi lánc minden szintjén az oligopóliumok felszámolásával,
• a piac átláthatóságának fokozása a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) jelentéstétel és a spekulációban részt vevő szereplők nem pénzügyi adatainak közzététele révén. (ks)

A versenyképességi ellenőrzésnek minden uniós szakpolitikai és jogalkotási folyamatra ki kell terjednie – érvel az EGSZB egy új véleményben, amelyben egy uniós „versenyképességi menetrendet” is szorgalmaz.

A decemberi plenáris ülésen elfogadott jelentésben az EGSZB rámutat arra, hogy a jelenleginél sokkal átfogóbban és szisztematikusabban kell értékelni, hogy az uniós szakpolitikák és szabályozások milyen hatást gyakorolnak az uniós vállalkozások versenyképességére. 

Egy ilyen versenyképességi ellenőrzésnek ki kell terjednie a jogszabályokra, költségvetési intézkedésekre, stratégiákra, programokra, nemzetközi megállapodásokra, sőt az európai szemeszterre is, megvizsgálva, hogy a fent említett eszközök milyen hatással járnak a vállalkozásokra, a foglalkoztatásra, a munkakörülményekre és a megfelelési költségekre. Az ellenőrzésnek górcső alá kell vennie, hogy e területek hogyan érintik a különböző ágazatokban működő, különböző méretű és különböző üzleti modelleket alkalmazó vállalkozásokat rövid és hosszú távon is.

Európa részesedése a globális GDP-ből már jó ideje csökken, és 2050-re kevesebb, mint 10%-ra zsugorodhat. A Covid19-járvány, az ukrajnai háború, a növekvő infláció, az emelkedő energiaárak és a kulcsfontosságú külföldi importtól való függőség jelenleg is érezhető következményei miatt a rövid távú kilátások sem rózsásabbak. Ha ehhez még hozzá vesszük a zöld és digitális átállást, elég pontos képet kaphatunk azokról az óriási kihívásokról, amelyekkel az uniós vállalkozások szembesülnek.

Hogyan biztosítsuk, hogy a versenyképesség és a vállalkozások hangsúlyosabb szerepet kapjanak az uniós döntéshozatalban? AZ EGSZB egy hármas megközelítést javasol.

Először is, technikai szinten, az EGSZB az Európai Bizottság hatásvizsgálatának megerősítését javasolja azáltal, hogy a versenyképességi ellenőrzést kötelezővé és sokkal átfogóbbá teszik. 

„Az Európai Bizottságnak már most is hatásvizsgálatokat kell végeznie, amelyekben figyelembe veszi egy adott kezdeményezés versenyképességre gyakorolt hatását” – fejtette ki Christian Ardhe, az EGSZB véleményének előadója. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy javításokra is szükség van, különösen a végrehajtás és érvényesítés tekintetében.”

Másodszor, politikai szinten, a versenyképességnek megfelelő súlyt kell kapnia az új kezdeményezések kidolgozásakor, amelyeket értékelni kell a versenyképességet illető hozzájárulásuk és támogatásuk tekintetében.

Harmadszor, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen külön versenyképességi menetrendet, amelynek hosszú távú célja az EU versenyképességének fokozása, 

„Ezzel a véleménnyel valóban rá akarjuk irányítania figyelmet a versenyképesség nyomon követésének módjaira, és figyelembe kívánjuk venni a terület összetettségét” – emelte ki Giuseppe Guerini, a vélemény társelőadója. „A versenyképesség ma már nem olyan kérdés, amely csak egyes vállalkozásokat vagy vállalatokat érint – valójában az ökoszisztémákról szól. Ezért összetettebb megközelítést kell alkalmaznunk vizsgálatakor.” 

A vélemény az EU Tanácsa cseh elnökségének felkérésére készült. (dm)

Az EGSZB decemberi plenáris ülésén vitát tartottak az euromediterrán régió Covid19-világjárványt követő újjáépítéséről és rezilienciájáról, különös tekintettel a digitális jártasságra.

Christa Schweng EGSZB-elnök szerint az Unió a Mediterrán Térségért és az Anna Lindh Alapítvány az EGSZB nagyon fontos partnerei, egyben az euromediterrán partnerség két fő pillére. Erről beszélve kiemelte, hogy ezen a téren kulcsszerepet játszik a regionális együttműködés és párbeszéd, illetve különösen a helyi civil társadalmi szervezetek hálózata.

Álvaro Albacete Perea, az Unió a Mediterrán Térségért főtitkárhelyettese és Josep Ferré, az Anna Lindh Euromediterrán Alapítvány a Kultúrák Közötti Párbeszédért ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy milyen fontos elmélyíteni a kapcsolatokat az EU és a dél-mediterrán régió között.

Digitalizáció nélkül nincs gazdasági és társadalmi fellendülés az euromediterrán térségben. A Dolores Sammut Bonnici által kidolgozott és a plenáris ülésen elfogadott Digitális átállás az euromediterrán régióban című saját kezdeményezésű vélemény rámutat, hogy mindenképpen csökkenteni kell a digitális szakadékot az egyes országok között, a városi és a vidéki térségek között, illetve a generációk között. (mp)

Az EGSZB arra kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy törekedjenek az alapvető jogok és a jogállamiság nyilvánossággal való jobb megismertetésére. Egy decemberben elfogadott véleményében az EGSZB azt javasolja, hogy összpontosítsanak a méltányosságra és az igazságosságra, és adjanak szót azoknak, akik közvetlenül megtapasztalják az emberi jogok megsértését.

A jogállamiságot és az alapvető jogokat egyesek esetleg túlzottan elvont, távoli, zsargonszerű jogászi fogalmakként érzékelhetik. Az EGSZB úgy véli, hogy ez valós veszélyt jelent, és az EU-nak ezzel foglalkoznia kell.

Cristian Pîrvulescu, az EGSZB „Az alapvető jogok és a jogállamiság kommunikálása” című véleményének előadója elmondta, hogy „az ezen elvekre vonatkozó európai és tagállami szintű kommunikáció és oktatás hiánya kedvez a demokrácia ellenségeinek. Több támogatást kérünk a civil társadalom figyelemfelkeltő tevékenységeihez, és emellett nagyobb hangsúlyt kell erre a témára fektetni az iskolai tananyagban”.

José Antonio Moreno Díaz társelőadó kiemelte, hogy az egyének nem képesek alapvető jogaik megvédésére, ha azt sem tudják, azok mit jelentenek. Az uniós szereplők, intézmények, tagállamok és a civil társadalom változást érhetnek el, ha az elvont fogalmakat érdemi és gyakorlati kérdésekké alakítják át, megteremtve ezzel az alapvető jogok és a jogállamiság közös európai kultúráját”.
 
Az EGSZB véleménye szerint a emberi jogok védelme és a jogállamiság nem lehetséges a jóléti állam hiányában. A kettő összefügg egymással: amikor a jóléti állam nem működik, a társadalom a jogállamiságot üres fogalomnak láthatja. Ezt a kapcsolatot a szociális jogok európai pillére – az inkluzívabb Unió kiépítését szolgáló alapvető politikai eszköz – is figyelembe veszi.

Az EGSZB sürgeti az összes uniós intézményt, hogy mutassanak zéró toleranciát a jogállamiság uniós tagállamok általi megsértése esetén. Ennek során az EU-nak továbbra is a jogállamiságnak a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság által adott meghatározására kell támaszkodnia, amely egyértelműen leírja a jogállamisághoz kapcsolódó alapelveket.  (gb)
 

Az azbesztnek való kitettségre vonatkozó technikai határértéket alacsonyabb szinten kellene majd meghatározni, mint amit az Európai Bizottság a munkavállalóknak a foglalkozási azbesztnek való kitettség veszélyeivel szembeni védelméről szóló, nemrégiben előterjesztett irányelvben javasol – mondja az EGSZB a decemberi plenáris ülésén elfogadott véleményében.

„A szociális partnerek túlléphetnek az irányelv értelmében alkalmazandó új határértéken, és hozhatnak megfelelő intézkedéseket az azbesztrostok munkahelyi jelenlétének további csökkentése érdekében” – jelenti ki az EGSZB Az azbesztnek való munkahelyi kitettség elleni védelem című véleményében.

Az EGSZB szerint a technikai határértéket – észszerű átmeneti időszakot biztosítva – 0,001 rost/cm³-ben kellene megállapítani.

„Üdvözöljük az Európai Bizottság azon törekvését, amely a rákos megbetegedések előfordulásának csökkentésére irányul, csakúgy mint azon konkrét erőfeszítéseit, amelyek az azbesztnek való munkahelyi kitettség minimalizálását célozzák. Ez jó alapot jelent ahhoz, hogy idővel elmozduljunk az azbesztexpozícióval szembeni zéró tolerancia irányába. Úgy véljük azonban, hogy az EU-nak szigorítania kellene az Európai Bizottság által javasolt felső határon” – mondta Ellen Nygren, a vélemény előadója.

„Nincs olyan expozíciós szint, amely biztonságosan kizárná a rák kockázatát. Az azbeszt újonnan történő használatának jelenlegi tilalma ellenére a munkavállalók továbbra is számos munka során ki vannak téve ennek a halálos anyagnak” – figyelmeztetett.
Az EGSZB-nél nemrégiben tartott meghallgatáson ismertetett adatok szerint az EU-ban évente mintegy 90 370 ember hal meg azbeszttel összefüggő rákos megbetegedések miatt, ami azt bizonyítja, hogy csökkenteni kell az expozíciós határértéket.

E cél elérése érdekében az EGSZB javasolja, hogy dolgozzanak ki ütemtervet, amely az Európai Bizottság javaslatain túlmutató és azokat kiegészítő további intézkedéseket tartalmaz, melyek pénzügyi támogatást is kilátásba helyeznek azon vállalatok és régiók számára, amelyeknek erre szükségük van a kitűzött célok eléréséhez.
Mivel sokan a tudtuk nélkül is ki lehetnek téve az azbesztnek, az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy minden lehetséges csatornán, köztük a médiában is szervezzen lakossági tájékoztató kampányt az azbesztről és annak káros hatásairól.

Valódi vagy gyanított kitettség esetén minden munkavállalót meg kell vizsgálni, az eredményeket dokumentálni kell, biztosítva, hogy egészségi állapotukat egész pályafutásuk során minden munkahelyváltáskor megfelelően nyomon kövessék. (ll)

Decemberi plenáris ülésén az EGSZB üdvözölte az Európai Bizottság vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló irányelvjavaslatát, amely fontos lépés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem felé az EU-ban. Annak ellenére, hogy néhány tagállamban általános javulás tapasztalható, a bűncselekményből származó befagyasztott vagy elkobzott vagyoni eszközök százalékos aránya továbbra is rendkívül alacsony az EU-ban.

Az új irányelv javítja a vagyonvisszaszerzésben részt vevő valamennyi hatóság közötti határon átnyúló együttműködést, arra biztatja az uniós tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti stratégiát, és előírja, hogy minden tagállamban létre kell hozni legalább egy vagyonvisszaszerzési hivatalt, a bűncselekményből származó jövedelmek és egyéb, bűncselekményekhez kötődő vagyontárgyak azonosítását és nyomon követését szolgáló szervet – szögezte le az EGSZB a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, a decemberi plenáris ülésen elfogadott véleményében.

„Nagyon jónak tartjuk az Európai Bizottság javaslatát, mivel az megfelel az elkobzási mechanizmusok alkalmazási körének kiszélesítése iránti igénynek. Emellett határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokat hoz létre a vagyonvisszaszerzés arányának növelése érdekében. A bűncselekményekből származó vagyonnak az EU-ban jelenleg igen alacsony arányát, csak 2%-át fagyasztják be, és mindössze 1%-át kobozzák el” – mondta Ionuţ Sibian, a vélemény előadója.

Az új irányelv jelentősen bővíti a 2014-es elkobzási irányelvben szereplő bűncselekmények körét, ideértve a szervkereskedelmet, az emberrablást, a környezeti bűncselekményeket vagy a lopott járművekkel folytatott kereskedelmet, hogy csak néhányat említsünk.

Ugyanakkor az EGSZB megjegyezte, hogy az irányelv alkalmazási körébe nem tartozik bele kifejezetten a migránscsempészés és az illegális dohánykereskedelem, annak ellenére, hogy ezek a bűnözői piacok jelentős, a becslések szerint 289,4 millió, illetve 8309,3 millió EUR-ra rúgó éves bevétellel rendelkeznek, és sürgette az Európai Bizottságot, hogy ezeket vegye fel a listára.

Az EGSZB emellett arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tűzzön ki határozottabb célt az elkobzott vagyontárgyak társadalmi újrafelhasználását illetően, és írjon elő a tagállamok számára erre nézve egy minimális százalékos arányt.

„Rendkívül fontos, hogy az érintett közösségek közvetlenül helyreállító kártérítést kapjanak, és részesüljenek az ilyen kártérítések hozamaiból. Ez az egyik olyan terület, ahol fejleményekre számítottunk, de stagnálás tapasztalható. A civil társadalmat be kell vonni az elkobzott vagyon kezelésébe és elidegenítésébe” – mondta Sibian.

Az EGSZB azt is kérte, hogy az Európai Bizottság pontosabban határozza meg az áldozatok kártalanításhoz való jogát. A hitelezői rangsorban az áldozatoknak elsőbbséget kell biztosítani – szögezte le az EGSZB. (ll)

Az EGSZB üdvözölte az Európai Bizottság médiaszabadsággal kapcsolatos kezdeményezéseit, de figyelmeztetett arra, hogy a puszta ajánlások és a nem kötelező erejű jogi megközelítés nem elégségesek annak biztosításához, hogy az európai média továbbra is szabad és független maradjon a politikai, kereskedelmi és egyéb beavatkozásoktól.

Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabállyal kapcsolatos véleményében (rendeletjavaslat és ajánlás), az EGSZB hangsúlyozta, hogy a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége alapvető fontosságú a jogállamiság és a liberális demokrácia szempontjából.

„A tömegtájékoztatás szabadsága veszélyben van. Egyre erősödik a tekintélyelvűség, többek között Európában is. A negyedik hatalmi ág tűzfal az illiberalizmus e vírusa ellen. Ezért nagyon fontos a tömegtájékoztatás szabadságának megerősítése, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály tehát fontos és nagyon időszerű kezdeményezés” – fejtette ki a vélemény előadója, Christian Moos.

„Egyre több politikai és gazdasági beavatkozást tapasztalunk számos uniós tagállamban, a hatalmi szférához szorosan kötődő közszolgálati és magánszektorbeli médiában egyaránt. Ez pedig összeegyeztethetetlen azzal a szereppel, amelyet negyedik hatalmi ágként játszik a média” – mutatott rá a társelőadó, Tomasz Andrzej Wróblewski.

Az EGSZB teljes mértékben támogatta azokat a javaslatokat, amelyek erősítik és védik az újságírók és kiadók szerkesztői függetlenségét. Külön hangsúlyt fektetett a közszolgálati média függetlenségére és pártatlanságára is, rámutatva, hogy ennek megvalósításához megfelelő és stabil pénzügyi forrásokra van szükség.

A véleményben feltárt másik aggodalomra okot adó probléma pedig az, hogy a piaci koncentráció fenyegetést jelent a médiapluralizmusra nézve. Az információs monopóliumok mindenképp veszélyt jelentenek, és fel kell lépni az ellen, hogy médiamogulok és oligarchák „foglyul ejtsék” a médiát.

A média tulajdonviszonyainak átláthatónak, az átláthatóságra vonatkozó követelményeknek pedig kötelező érvényűeknek kellene lenniük, de ez nem róhat túlzott adminisztratív terhet a kisebb médiaorgánumokra. Egyes nemzeti szabályozó szervek függetlenségének hiánya szintén aggodalomra ad okot. Amennyiben ezek a szervek nem függetlenek, nem szabadna részt venniük a javasolt Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület munkájában.

Az EGSZB kiemelte, hogy mint rendelet, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály közvetlen hatást fog kifejteni. Ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy az ajánlás nem kötelező erejű jogi megközelítése hatékony módszert jelent-e az említett jogszabály célkitűzéseinek eléréséhez.

„A puszta ajánlások nem elegendőek a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tagállamokon belüli garantálásához. A szabad és független médiát kötelező kritériumnak kell tekinteni a jogállamisági jelentést és a mechanizmus azon tagállamokban való elindítását illetően, ahol a kormányok megsértik a tömegtájékoztatás szabadságát és függetlenségét” – zárta gondolatait Christian Moos (ll)

Az oktatás segíthet abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló társadalmak körforgásossá és fenntarthatóvá alakuljanak át. Egy decemberben elfogadott saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB olyan transzformatív oktatást szorgalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok hozzájáruljanak a zöld átálláshoz.

A fenntartható fejlődést célzó oktatás középpontjában a humanisztikus értékeknek kell állniuk, mégpedig az emberi viselkedés környezeti és társadalmi következményeire összpontosítva. Ehhez újra kell definiálni az oktatást, az óvodától az egyetemig, és még azon is túl.

„A fenntarthatóság nem csak a környezetről szól. Számos aspektusa létezik, és a 17 fenntartható fejlődési cél mindegyike egyformán fontos. Az oktatás kulcsszerepet tölt be, mivel ez a legfontosabb eszköz az összes többi fenntartható fejlődési cél eléréséhez” – jelentette ki Tatjana Babrauskienė, az EGSZB „A fiatalok felkészítése az oktatás révén a fenntartható fejlődés megvalósítására” című véleményének előadója.

A kritikus gondolkodást és az információkkal megalapozott döntéshozatalt tanítani kellene az iskolában, hogy a gyerekek meg tudjanak birkózni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésekkel. Alapszinten a gyerekeket is tanítani kell a fenntartható energiáról, fogyasztásról és termelésről, az élelmiszer-hulladék csökkentéséről és az élelmiszerek megválasztásával kapcsolatos felelős döntéshozatalról.

„Az uniós iskolaprogram értékelése” című, nemrégiben elfogadott jelentés további ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet fejleszteni az iskolarendszert a fenntartható fejlődés érdekében. „Az élelmiszerekkel kapcsolatos oktatási intézkedések javítása, valamint az élelmiszertermékek eredetével és értékével foglalkozó tanórák, továbbá a gazdaságokban és az agrár-élelmiszeripari vállalkozásokban tett látogatások hatékonyabbá tehetik az uniós iskolaprogramot, és hozzájárulhatnak a fiatalok fenntartható, egészséges táplálkozással kapcsolatos oktatásához” – mondta Arnold Puech d’Alissac előadó. Az azt is EGSZB kérte, hogy hatékonyabban használják fel a fenntartható fejlődést szolgáló oktatáshoz az olyan uniós alapokat, mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Erasmus+, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz.

A fenntartható fejlődést célzó oktatás megvalósítása jelenleg különböző szakaszoknál tart az egyes uniós tagállamokban, és mindig a helyi körülményekhez kell azt igazítani.

„Haladéktalanul hozzá kell fognunk az oktatás átalakításához, hogy fenntartható jövőt biztosíthassunk a tagállamokban, és kulcsfontosságú, hogy aktívan bevonjuk a folyamatba a fiatalokat, a tanárokat és a szülőket is” – mondta el Tatjana Babrauskienė. (ks)

A tengerészeti technológiai ágazatban sürgősen megfelelő szakpolitikai intézkedésekre és beruházásokra van szükség ahhoz, hogy az ágazat megállja a helyét a nemzetközi versenyben – állapítja meg az EGSZB egy közelmúltbeli feltáró véleményében. A hangsúlyt a készségfejlesztésre, a finanszírozásra és a piachoz való hozzáférésre kell helyezni.

Ha Európának nem sikerül megvalósítania egy konkrét stratégiát a tengerhasznosítási ágazatra vonatkozóan, akkor egyre inkább Ázsiától válhat függővé a hajók, valamint a tengerészeti berendezések tekintetében. Számos európai kikötő már most is részben vagy egészben kínai vállalatok tulajdonában van. Egy fenntartható stratégiának újra kell értékelnie ezt a tulajdonosi struktúrát.

„Az EGSZB úgy véli, hogy azonnali fellépésre van szükség az európai tengerhasznosítási ágazat rezilienciájának megerősítése és globális versenyképességének visszanyerése érdekében, illetve ahhoz, hogy megvédjük Európa erős pozícióját a komplex hajógyártás terén, valamint megőrizzük stratégiai tengerészeti autonómiáját” – mondta Anastasis Yiapanis, az EGSZB véleményének előadója.

Egy tengerészeti szakértői csoport és egy európai tengerészeti technológiai ágazati szövetség létrehozása segíthetne visszanyerni az ágazat versenyképességét.

Az EGSZB már a 2018-ban elfogadott, „A LeaderSHIP 2020 stratégia: jövőkép a tengerészeti technológiai ipar számára” című véleményében is szorgalmazta a tengerészeti ágazat erőteljesebb támogatását, az uniós és nemzeti hatóságok azonban elmulasztották meghozni a szükséges szakpolitikai intézkedéseket.

Az EGSZB aggodalmát fejezte ki az Ázsiában tevékenykedni kívánó európai vállalatokkal szemben alkalmazott akadályok miatt. Arra kérte az Európai Bizottságot, hogy fokozza a globális kereskedelmi szabályok meghatározására irányuló erőfeszítéseit, és úgy vélte, hogy elsősorban a külföldi támogatások és a káros árképzés ellen kell fellépnie.

A jelenlegi kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményeket oly módon kell kiegészíteni, hogy az uniós tengerészeti vállalatok számára biztosítsák a szabad piacra jutást, és ezt minden jövőbeli egyezménybe be kell építeni. Ha az ennek elérésére irányuló nemzetközi szintű tárgyalások nem vezetnek eredményre, az Uniónak egyoldalú intézkedéseket kell fontolóra vennie, hogy nyomást gyakoroljon nemzetközi versenytársaira.

Véleményében az EGSZB azt is megemlítette, hogy a tengerészeti technológiai ágazat fontos szerepet tölt be a fenntartható kék gazdaság megvalósításában.

„Az EGSZB szorgalmazza, hogy sürgősen fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik a környezetbarát és csúcstechnológiájú hajók iránti belső keresletet, beleértve egy flottamegújítást ösztönző uniós programot és a meglévő hajók utólagos átalakítását az európai zöld megállapodás céljainak megfelelően” – mondta el a társelőadó, Christophe Tytgat.

Az EGSZB szerint a szociális partnerek és a helyi gyártók hiába vártak arra, hogy az ágazat ösztönzést kapjon a környezetbarát hajókra, valamint az alternatív üzemanyagokra és technológiákra való átállásra az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagnak való megfelelés érdekében. Üdvözölte azonban a kibocsátásmentes vízi közlekedés megvalósítására irányuló partnerség elfogadását.

Az EGSZB továbbá kérte, hogy nyújtsanak nagyobb pénzügyi támogatást a készségekről szóló uniós paktumhoz és az olyan kampányokhoz, amelyek vonzóbbá teszik az ágazatot a mérnököktől a hegesztőkön át a villanyszerelőkig minden munkavállaló számára.  Nagyszabású átképzési, továbbképzési és szakképzési programokra van szükség annak biztosításához, hogy az ágazat végre tudja hajtani a zöld és digitális átállást – szögezte le az EGSZB. (ks)

Latin-Amerikának új társadalmi szerződésre van szüksége, amely biztosítja a politikai elszámoltathatóságot, a befogadást, a szociális védelmet és a minőségi foglalkoztatást – jelentette ki az EGSZB egy tavaly decemberben elfogadott, a Covid19 utáni latin-amerikai társadalmi-gazdasági helyzetről szóló saját kezdeményezésű véleményében. Ehhez a szabad és demokratikusan szervezett civil társadalmak jelentik a legjobb kiindulópontot.

A Covid19-világjárvány rendkívüli mértékben sújtotta Latin-Amerikát, és rávilágított az évtizedek óta alkalmazott politikák gyengeségeire, amelyek hatástalannak bizonyultak a jelenlegi kihívások kezelésében. Oroszország Ukrajna elleni inváziója tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket, megzavarta a globális ellátási láncokat és hozzájárult az infláció emelkedéséhez.

A „Társadalmi-gazdasági helyzet Latin-Amerikában a Covid19-válságot követően – a civil társadalom szerepe a helyreállítási folyamatban” című vélemény kifejti, hogy a régiónak új társadalmi szerződésre van szüksége, amely a társadalmi-gazdasági csoportok közötti, régiók közötti és generációk közötti ágazatközi megállapodásoknak köszönhetően érhető el.

Josep Puxeu Rocamora, az EGSZB tagja és a vélemény előadója a civil társadalom szerepéről kifejtve véleményét kiemelte, hogy „Európa és Latin-Amerika elkötelezett a demokrácia és a jogállamiság mellett, ami azt jelenti, hogy a civil társadalom aktívan részt vesz, vezető szerepet játszik a fejlődésben és a válságok leküzdésében, előmozdítva az új társadalmi szerződéshez szükséges párbeszédet”.

Európának meg kell erősítenie kapcsolatait Latin-Amerikával, különös tekintettel a szociális, a zöld és a digitális átállásra. „Sürgősen erőfeszítéseket kell tennünk, hogy szövetségeket építsünk ki a hasonlóan gondolkodó latin-amerikai partnerekkel” – mutatott rá az előadó. „Túl sokáig természetesnek vettük ezeket a kapcsolatokat. Meg kell próbálnunk behozni az elvesztegetett időt, mivel most komoly versenyben állunk más szereplőkkel.”

Ehhez a szövetséghez az érintett szervezett civil társadalmak, emberi jogi szervezetek, szakszervezetek és üzleti szervezetek, valamint környezetvédelmi szövetségek teljes körű elismerésére és részvételére van szükség – fogalmazott az EGSZB. (at)

Az EGSZB december 15-én Stockholmban tartott ülésén Christian Danielsson, Svédország uniós ügyekért felelős államtitkára ismertette az EU Tanácsa soron következő svéd elnökségének politikai irányvonalát, és hat kulcsfontosságú kérdésben kérte az EGSZB hozzájárulását.

Az Európai Unió Tanácsa 2023. januártól júniusig tartó svéd elnökségének kulcsszavai között Ukrajna támogatása, az EU zöld átállása és versenyképessége lesz – tudta meg az EGSZB.

Az EGSZB irányító testületének, az Elnökségnek 2022. november 15-én Stockholmban tartott ülésén Christa Schweng, az EGSZB elnöke kiemelte, hogy az EU előtt álló kihívások mellett az egyetlen esély a sikerre az európai civil társadalom szervezeteinek folyamatos bevonása lehet.

„Tekintettel az Európa számára borús gazdasági kilátásokra, pontos és világos prioritásokat kell meghatároznunk” – jelentette ki. „Gazdaságaink, társadalmaink, valamint demokráciáink számára is alapvetően fontos, hogy biztosítsuk a gazdaság helyreállítását, és támogatást nyújtsunk a magas inflációval és különösen magas energiaárakkal szembesülő vállalkozásoknak és lakosságnak.”

Christian Danielsson, Svédország uniós ügyekért felelős államtitkára kifejtette: „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy bár a prioritások fontosak, az elnökség fő feladata maga az elnökség lesz: előrevinni a munkát, és olyan eredményeket elérni, amelyek a polgárok, a tagállamok és Európa javát szolgálják. Mindent megteszünk majd ennek érdekében.”

Christian Danielsson kiemelte, hogy a svéd elnökség folytatja a humanitárius segítségnyújtást Ukrajnának, és az uniós gazdaság teljesítményének és versenyképességének javítását helyezi a középpontba.

Konkrétabban a svéd elnökség a következőkre fog összpontosítani:

• az éghajlatvédelmi átállás felgyorsítása,
• az EU versenyképességének erősítése a jövő munkahelyei érdekében,
• az EU alapvető értékeinek védelme,
• az uniós polgárok biztonságának garantálása és az EU világban betöltött szerepének megerősítése,
• a szervezett bűnözés elleni küzdelem.

A svéd elnökség felkérte az EGSZB-t, hogy „feltáró vélemények” formájában nyújtson hozzájárulást és szakértői tanácsot a következő témákban:

• A 30 éves egységes piac – hogyan javítható tovább az egységes piac működése?
• A hosszú távú, fenntartható közlekedési rendszerre való átállás
• A fiatalok szerepe a zöld átállásban
• A modern ipari faszerkezetek előnyei
• Az EU digitális versenyképességének további fokozása
• Kompetencia- és készségfejlesztés a zöld és digitális átállás keretében

További információk az EGSZB legújabb, „Az EGSZB tevékenységei a svéd elnökség alatt” című brosúrájában találhatók, amely elérhető a honlapunkon. A kiadvány angol, svéd, francia és német nyelven jelent meg. (mp/dm)

Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportja elnökének cikke

2023 első féléve a megfelelő időszak annak szorgalmazására, hogy az EU kiemelt prioritásává emeljen egy versenyképességi programot.

2022 annus horribilis, vagyis rettenetes év volt Európa számára. Ez az időszak, amikor Oroszország révén ismét megjelent a háború az európai kontinensen, megrengette a tartós békére vonatkozó feltételezéseket és várakozásokat a tágabb értelemben vett európai térségben.

Egy dolog teljesen egyértelmű: béke nélkül nem lehet jólét. A Munkáltatók csoportja teljes mértékben támogatta és támogatja az EU arra irányuló fellépését, hogy segítse Ukrajnát ebben a szükséghelyzetben, és hogy dolgozni kezdjen Ukrajna újjáépítésén, még akkor is, ha a háború egyelőre nem ért véget.

Miközben továbbra is energiákat fektetünk Ukrajna megsegítésébe, 2022-ben folytatttuk az EU gazdasági újjáépítésére irányuló erőfeszítéseinket is. Az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatban végzett munkánk során határozottan szorgalmaztuk, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a versenyképességre annak a jó gyakorlatnak a meghonosításával, hogy egy erősebb és reziliensebb gazdaság kiépítése érdekében versenyképességi ellenőrzésekre kerül sor. Az Európai Bizottság és az uniós elnökségek nagyon pozitívan reagáltak erre a felhívásra, és ez az eszköz jelenleg már előkészítés alatt áll. Ennél is fontosabb azonban, hogy lassan mindenki számára világossá válik, hogy az EU-nak el kell fogadnia egy olyan versenyképességi programot, amely a vállalkozások fenntarthatóságára és erejére fókuszál. Csak így garantálhatjuk ugyanis egy olyan, egészséges társadalom kiépülését, amelyben megtehetjük, hogy polgárainknak jó életminőséget biztosítunk.

2023-ra előretekintve továbbra is sürgős feladatok állnak előttünk. Még intenzívebben kell dolgoznunk egy olyan, ambiciózus és előretekintő menetrend kialakításán, amely kellően figyelembe veszi a vállalkozások igényeit és aggályait. A jelen helyzetből kiindulva számos alapvető célt kell magunk elé tűznünk:

• Versenyképes hozzáférés a termelési tényezőkhöz (energia, nyersanyagok, munkaerő, tőke és adatok).
• Az egységes piacban rejlő lehetőségek és a piac szabadságainak teljes kihasználása egy teljes egészében kiépült digitális egységes piac révén.
• Gondoskodni kell arról, hogy a nyílt és szabályokon alapuló külkereskedelem az EU gazdaságának egy további pillérévé váljon.
• A zöld és a digitális átállást – amelyeket határozottan támogatunk – olyan, költséghatékony módon kell elérni, amely előmozdítja a vállalkozást és az innovációt.

2023 első féléve a megfelelő időszak arra, hogy szorgalmazzuk a versenyképességi program kiemelt prioritássá tételét. A mai, bizonytalanságokkal teli világban egy dolog van, amiben biztosak lehetünk: prosperáló, versenyképes Unió nélkül társadalmunk jóllétét komoly veszély fenyegeti.

A teljes cikk itt olvasható. (dv/kr)

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

Az EGSZB székhelyén tavaly decemberben megrendezett ILO-kiállításon az ILO pályázatának legjobb képeit állították ki, amelyek a kényszermunka csapdájába esett emberek szívszorító történeteit mutatták be a világ minden tájáról. 

Az ILO becslése szerint 2021-ben megdöbbentően sok, 27,6 millió ember dolgozott kényszermunkán.

Ezek az emberek a megfélemlítés számos formájának vannak kitéve, mint például a bérek szándékos visszatartása, elbocsátással való fenyegetés, kényszerű elszigetelés vagy fizikai és szexuális erőszak, és így akaratuk ellenére kénytelenek dolgozni. Az ilyen visszaélések listája nagyon hosszú. A jelenség világszerte széles körben elterjedt, és a Covid19-világjárvány tovább rontotta a helyzetet. A legkiszolgáltatottabbak közé a gyermekek, a nők és a migráns munkavállalók tartoznak. Az ILO becslései szerint 11,8 millió nő vagy lány van a világszerte kényszermunkára kényszerítettek között, akik közül több mint 3,3 millió gyermek.

A tények és számok azonban önmagukban nem adják át teljesen azt, amivel az áldozatoknak szembe kell nézniük. Ezért az EGSZB Oliver Röpke, az EGSZB Munkavállalók csoportjának elnöke kezdeményezésére az ILO-val együttműködve kiállítást rendezett. Az ILO pályázatának legjobb rajzait állította ki, amelyek az ilyen tűrhetetlen munkakörülmények között rekedt emberek tapasztalását mutatják be a világ minden tájáról. 

Ezek a kezdeményezések arra késztetnek bennünket, hogy átgondoljuk azokat az intézkedéseket, amelyekkel véget lehet vetni ennek a tragikus helyzetnek. Ide tartozik az ILO felhívása, amely az informális gazdaságban a tisztességes munka terén mutatkozó hiányosságok kezelésére szólít fel. Egy folyamatban lévő EGSZB-vélemény, amelyet Thomas Wagnsonner előadó (Munkavállalók csoportja) dolgozott ki, a kényszermunkából származó termékek uniós piacon való forgalmazásának tilalmával foglalkozik. Oliver Röpke, a Munkavállalók csoportjának elnöke a következő szavakkal nyitotta meg a rendezvényt: „Ez a kiállítás nemcsak a kényszermunkások által elszenvedett nehézségekre világít rá, hanem arra is, hogy milyen megoldásokat kínálhatunk, ha egyesítjük erőinket és határozottan lépünk fel. És mi most ezt tesszük. Ezért sürgetjük az összes uniós tagállamot, hogy ratifikálják az ILO kényszermunkáról szóló egyezményéhez csatolt 2014. évi jegyzőkönyvet.” (mg)

Az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának cikke

December 14-én az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának tagjai közfelkiáltással újabb két és fél évre Séamus Bolandot választották csoportelnöknek. 

Hivatali ideje második felében, 2023 áprilisától 2025 szeptemberéig továbbra is Séamus Boland tölti be a csoport elnöki tisztét. Az ír gazda, aki egy vidék- és közösségfejlesztési szervezetet képvisel az EGSZB-ben, immár 2020 októbere óta vezeti a csoportot. Séamus Boland 2011 óta tagja az EGSZB-nek.

Elnökségének vezérfonalát továbbra is a szegénység felszámolása és a civil társadalmi szervezeteknek a szegénység elleni küzdelemben betöltött szerepe jelenti.

„A Covid-19, az éghajlatváltozás és az ukrajnai háború miatti geopolitikai felfordulás soha nem látott szegénységet hozott, amely az élet minden területét érinti, és akadályoz bennünket abban, hogy mindenki számára fenntartható jövőt építsünk” – mondta Séamus Boland. „A szegénység felszámolása ezért továbbra is elnökségem elsődleges prioritása, és a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak a szegénység elleni küzdelemben. A civil társadalmi szervezetek segítenek abban, hogy hangot adjunk a helyi problémáknak, azonosítsuk a helyi igényeket és helyi megoldásokat keressünk. Ez elengedhetetlen az első fenntartható fejlődési cél eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy mindenhol felszámoljuk a mélyszegénységet.”

2023-ra Séamus Boland azt javasolja, hogy a csoport munkája az alábbi kiemelt területekre összpontosítson:

• reziliens európai egészségügyi és gondozási rendszer,
• éghajlatváltozás, energiaszegénység és veszélyeztetett csoportok,
• készségek, digitalizáció és kiszolgáltatott személyek,
• a civil társadalmi szervezetek szerepe az európai demokrácia megvédésében és megerősítésében,
• a fiatalok szerepvállalásának ösztönzése és gyermekvédelem.

A Civil társadalmi szervezetek csoportjának ülésén a tagok az EGSZB más vezető pozícióiba is jelölteket állítottak a 2020–2025-ös hivatali idő második felére:

• Krzysztof Patert az EGSZB költségvetésért felelős alelnökének,
• Baiba Miltovičát a „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekció elnökének,
• Ioannis Vardakastanist a „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” (ECO) szekció elnökének,
• Panagiotis Gkofast pedig quaestornak jelölték.

A jelöltekről az EGSZB félidei tisztújításakor, 2023 áprilisában szavaznak.

Bővebb tájékoztatás: europa.eu/!mmX8NV (jk)