„A diákokat arra tanítjuk, hogy a tényeket ellenőrizni kell, de a véleményeket tisztelettel meg kell vitatni. A valódi kritikai gondolkodás tiszteletben tartja a vélemények sokféleségét” – mondja Richard Vaško, a Szlovák Vitaszövetség (SDA) tagja, aki „A kritikus gondolkodás olimpiájával” elnyerte az EGSZB „A polarizáció elleni küzdelem” témájában meghirdetett civil társadalmi díját. Richard, akinek projektje az első díjat nyerte el, erről az olimpiáról mesélt nekünk, és arról, hogy miért kulcsfontosságú a kritikus gondolkodás tanítása napjaink polarizált, dezinformáció által vezérelt világában.

Hogyan zajlik egy-egy játék vagy forduló a kritikus gondolkodás olimpiáján? Tudna példát mondani egy feladatra vagy kérdésre?

A kritikus gondolkodás olimpiájának iskolai és regionális fordulóiban a diákok egy-két órás teszteken vesznek részt, amelyek során számos feladatot oldanak meg, teljes körű hozzáféréssel az internethez és online tényellenőrző eszközökhöz. A kihívások a médiaműveltségre, a manipuláció és elfogultság felderítésére, adatok és tanulmányok értelmezésére, a logikai tévedések azonosítására és saját érveik megfogalmazására összpontosítanak.

Nemrég például az egyik fordulóban arra kértük a diákokat, hogy fejtsék ki álláspontjukat azzal kapcsolatban, hogy kell-e az iskolákban biztonsági kamerákat telepíteni a biztonság növelése érdekében – ez most egy aktuális kérdés a szlovák közbeszédben. Egy másik feladatban egy virálisan terjedő TikTok-videót kellett elemezniük, amely egy Taylor Swiftről szóló összeesküvés-elméletet népszerűsít, és azonosítaniuk kellett a konteós gondolkodás tipikus jellemzőit. Egy harmadik feladatban el kellett dönteniük, hogy két videó közül melyiket készítette mesterséges intelligencia, és melyik eredeti.

Minden korábbi teszt nyilvánosan elérhető a www.okm.sk weboldalon, szlovák nyelven.

Mit szeretnének elérni a kritikus gondolkodás olimpiájával? Mi késztette Önöket arra, hogy elindítsák a projektet?

Célunk, hogy segítsük a diákokat – abban az életkorban, amikor elkezdik használni a közösségi médiát és digitális tartalmakat fogyasztani –, hogy elsajátítsák az ahhoz szükséges készségeket, hogy kritikusan, felelősen és megfontoltan gondolkodva eligazodjanak ebben a térben. Az egyes fordulók utáni rendszeres visszajelzések és a felkészüléshez rendelkezésre álló e-tanulási tanfolyamok révén a diákok olyan szokásokat és eszközöket szereznek, amelyeket alkalmazni tudnak a mindennapi életben. Végső soron arra törekszünk, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akik tájékozottak, reziliensek a dezinformációval szemben, és képesek tényeken alapuló, konstruktív párbeszédet folytatni.

Ezt a projektet az oktatási rendszerünkben tapasztalható kritikus hiányosságra reagálva indítottuk el: a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás még mindig nagymértékben alulreprezentált a formális tantervekben. A szlovák diákok több mint fele soha nem tanulja meg, hogyan kell értékelni, hogy egy információ megbízható-e. A szlovák fiataloknak csupán 16%-a ellenőrzi rendszeresen a médiából származó információkat. Ennek eredményeként a lakosság 56%-a hajlamos elhinni konteókat vagy színtiszta hazugságokat. Ezen akartunk változtatni azzal, hogy egy hatásos és méretezhető tevékenységet vezetünk be az ország minden iskolájában.

Miért olyan fontos a kritikai gondolkodás kialakítása a jelenlegi helyzetben? Van-e esélyünk arra, hogy megnyerjük az álhírek elleni háborút?

Álhírek mindig is léteztek valamilyen formában, de most egy eddig soha nem tapasztalt információs túlterheltség korában élünk. Mivel sok fiatal számára a közösségi média jelenti az elsődleges információforrást, bárki könnyen terjeszthet dezinformációt, félretájékoztatást vagy gyűlöletbeszédet. Annak megtanulása, hogy miként lehet megszűrni ezt a kaotikus információs környezetet, és eligazodni benne, kulcsfontosságú életviteli készséggé vált.

Mindazonáltal soha nem fogjuk teljes mértékben „megnyerni” az álhírek elleni háborút – ez egy mozgó célpont, amely folyamatosan fejlődik. De amit meg tudunk tenni, az az, hogy eszközöket biztosítunk a fiatalok számára ahhoz, hogy jobban tudjanak tájékozódni ebben a környezetben, jó kérdéseket tegyenek fel, és gondolkodjanak, mielőtt megosztanak valamit.

Kaptak-e visszajelzést a projekttel kapcsolatban? Ha igen, tudna erre példát említeni?

Minden forduló után részletes visszajelzéseket gyűjtünk, és a válaszok túlnyomórészt pozitívak. Például azoknak a tanároknak, akiknek diákjai részt vettek az olimpián, 93%-a úgy nyilatkozott, hogy az hozzájárul diákjaik dezinformációval és hoaxokkal szembeni rezilienciájának növeléséhez. Emellett a felhasználói elégedettség egyik fő mérőszáma – a Net Promoter Score – a legutóbbi fordulóban +76 értéket ért el, ami kiválónak tekinthető.

Milyen tanácsot adna más civil társadalmi szervezeteknek, miként érhetnek el eredményeket az ilyenfajta tevékenységek és programok terén?

Minden ország és környezet eltérő, és a helyi szervezetek tudják a legjobban, hogy mi működik a közösségük esetében. De van néhány elv, amelyek a mi esetünkben beváltak:

Először is, és ez a legfontosabb: mi nem mondjuk meg a fiataloknak, mit gondoljanak. A valódi kritikai gondolkodás tiszteletben tartja a vélemények sokféleségét. Ha a diákok úgy érzik, hogy véleményüket elutasítják vagy éppen a szájukba adják, akkor nem vesznek részt. Arra tanítjuk őket, hogy a tényeket ellenőrizni kell, de a véleményeket tisztelettel meg kell vitatni.

Másodszor: a hozzáférhetőség és az inkluzivitás kulcsfontosságú. Ha a buborékon belül maradunk, és nem megyünk tovább az elit iskoláknál, akkor nem fogunk tényleges hatást elérni. Programunk ingyenes, teljes mértékben online, könnyen hozzáférhető, és a legnagyobb etnikai kisebbségünk nyelvén is elérhető. Idén a résztvevők 53%-a szakközépiskolákból érkezett.

Harmadszor: a projekt bővíthetőségéről kezdettől fogva gondolkodni kell, és új technológiákat kell alkalmazni annak elérése érdekében. A mesterséges intelligenciát használjuk a kifejtendő jellegű válaszok osztályozására, ami lehetővé teszi számunkra, hogy minőségi oktatási élményt biztosítsunk anélkül, hogy feleletválasztós teszteket alkalmaznánk. Bár a digitális kor komoly kihívásokat hozott, hatékony eszközöket is biztosít számunkra ezek kezeléséhez.

Richard Vaško 12 éves kora óta tagja a Szlovák Vitaszövetségnek (SDA). Középiskolás korában megnyerte a Szlovák Nemzeti Vitaligát, és nemzetközi szinten képviselte Szlovákiát iskolai vitaversenyeken. Az egyesült királyságbeli Warwicki Egyetemen évfolyamja legjobbjaként szerzett jogi, politikai és filozófiai diplomát, jelenleg a Cambridge-i Egyetemen folytat posztgraduális oktatástudományi tanulmányokat „Tudás, hatalom, politika” szakirányban.

2021 óta Richard az SDA-nál dolgozik, ahol létrehozta és jelenleg koordinálja a kritikus gondolkodás olimpiáját. Együttműködött továbbá a Szlovák Oktatási Minisztérium stratégiai kommunikációs csapatával (StratCom), és társszerzője az Országos Oktatási és Ifjúsági Intézet médiaműveltségről szóló tanárképzési kézikönyveinek. Kutatást folytat, valamint a Bél Mátyás Intézettel, egy szlovákiai etnikai kisebbségekre és marginalizált roma közösségekre összpontosító nem kormányzati szervezettel együttműködve többnemzetiségű nyári iskolát szervez hátrányos helyzetű gyermekek számára.