Végéhez közeledik 2022, az ifjúság európai éve. A fiatalokkal szembeni egyenlő munkaerőpiaci bánásmódról szóló jelentésében az EGSZB olyan megközelítést szorgalmaz, amely érdemi szakpolitikai változásokra és a fiatalok szerepvállalására épít, így biztosítva, hogy az ifjúság éve túlmutasson a puszta kommunikációs tevékenységen.

Az év során az EGSZB vezető szerepet vállalt: olyan véleményeket javasolt, amelyek figyelembe veszik a fiatalok érdekeit és körüljárják, hogy az EGSZB miként javíthatná a fiatalok szerepvállalását.

A folyamat részeként az EGSZB jelentést dolgozott ki a fiatalokkal szembeni egyenlő munkaerőpiaci bánásmódról. Ezzel az volt a célja, hogy megvizsgáljon számos olyan – gyakran nemzeti szintű – gyakorlatot és szabályt, amelyek a fiatalokat kedvezőtlenebb módon kezelik a munkaerőpiacon, különösen ami a minimálbért, a szociális biztonságot, valamint az egészséget és a biztonságot illeti.

Az Eurofoundtól, az Európai Ifjúsági Fórumtól, az ILO-tól és a szociális védelemről való kölcsönös tájékoztatást szolgáló információs rendszertől (MISSOC) kapott információkra támaszkodva a vélemény több ilyen kérdést is részletesen körüljár. A fiatalok különösen nagy mértékben függenek a minimálbértől, mivel – az Európai Ifjúsági Fórum szerint – több mint a negyedük él minimálbéren, szemben a felnőttek tizedével. Számos tagállam külön „ifjúsági minimálbért” állapított meg, amely minden esetben alacsonyabb, mint az egyes korcsoportok általános minimálbére, míg mások kizárják a 18 év alattiakat a minimálbérre vonatkozó jogszabályok hatálya alól.

A munkanélküliség időszaka szintén olyan terület, ahol a fiatalokkal szemben eltérő bánásmódot alkalmazhatnak. Ez ugyancsak nagyrészt tagállami hatáskörbe tartozik, különösen a kifizetések mértéke, időszaka és feltételei tekintetében. A nemzeti rendszerek Európa-szerte nagyfokú sokféleséget és összetettséget mutatnak. Elképzelhetők azonban olyan esetek, amikor ezek a különbségek olyan kérdésekre hatnak ki, mint a foglalkoztatás és az EU-n belüli szabad mozgás.

A munkanélküli ellátások rendszere a fiatalokat is hátrányosan érintheti, mivel nem feltétlenül rendelkeznek a megfelelő rendszerbe történő „befizetéshez” szükséges időszakkal. A nem fizetett szakmai gyakorlatok olyan, a fizetett alkalmazottak által végzettekhez hasonló munkavégzési időszakokként definiálhatók, amelyek nem kapcsolódnak formális és kifejezett oktatási, képzési, önkéntes vagy tanulószerződéses folyamathoz. Különböző tagállamokban több különböző rendszerről számoltak be, melyekhez más-más szintű felügyelet és szabályozás tartozik. A vélemény kiemeli az Európai Parlament által elfogadott állásfoglalást, amely nagyobb figyelmet fordít erre a kérdésre, így fejezve ki az ifjúság európai éve iránti elkötelezettségét.