EGSZB info

A Sarm-es-Sejkben tartott COP27 előtt néhány nappal az EGSZB állásfoglalást fogadott el „Egy egzisztenciális fenyegetés közös kezelése: a szociális partnerek és a civil társadalom az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések végrehajtásáért” címmel. Az európai civil társadalom üzenete egyértelmű volt: az uniós intézményeknek és a tagállamoknak továbbra is vezető szerepet kell játszaniuk, és fokozniuk kell éghajlatvédelmi törekvéseiket a világ más régióitól függetlenül.

Az Eurobarométer felmérése szerint az európaiak egyértelmű többségét – 70%-át – aggasztja az éghajlatváltozás, és csaknem háromnegyedük úgy véli, hogy személyesen is segíteniük kell a zöld átállást. Állásfoglalásában, valamint 7 fős küldöttségével Sarm-es-Sejkben az EGSZB arra szólította fel az összes érintett felet, hogy a legújabb tudományos ajánlásokkal összhangban lépjenek fel a polgárok aggodalmainak kezelésére, és fokozzák az éghajlatvédelmi törekvéseket.

Az EGSZB-t tagjai és egyben az állásfoglalás előadói – Peter Schmidt, Isabel Caño Aguilar, Sandra Parthie, Josep Puxeu Rocamora, Neža Repanšek és Lutz Ribbe –, valamint Sophia Wiegandaz, ifjúsági éghajlat-politikai aktivista képviselte.

„Századunkban az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Hatását nem gyermekeink fogják először érezni, hanem már mi magunk is, és drámai módon megváltozik majd életmódunk”, mondta Cillian Lohan, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke, éghajlat-politikai aktivista. „Természetesen tudjuk, hogy az Európai Unió többet tesz, mint bármely más régió, amint azt az európai zöld megállapodás és az »Irány az 55%!« intézkedéscsomag is mutatja. Az európai civil társadalom központjaként azonban sürgetnünk kell az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy tartsák fenn vezető szerepüket, és győzzék meg globális partnereinket, hogy ők is kövessék Európa példáját.” (ks)

Az EGSZB és az Európai Bizottság új együttműködési jegyzőkönyvet írt alá, amely tovább erősíti és fokozza a két szervezet közötti politikai és jogalkotási együttműködést, valamint az Európáról szóló kommunikációra irányuló közös erőfeszítéseiket. A dokumentum megszilárdítja továbbá úgy az EGSZB stratégiai szerepét az uniós intézmények viszonylatában, mint az európai integráció és a részvételi demokrácia értékeinek előmozdításában betöltött funkcióját.

Az október 27-én aláírt új jegyzőkönyv alapján az EGSZB-re immár nagyobb szerep hárul mind az európai polgári kezdeményezés végrehajtásában, mind pedig a kulcsfontosságú gazdaság- és költségvetési politikai eszközt jelentő európai szemeszter kapcsán.

„A jegyzőkönyv jelentős új eleme az a kötelezettségvállalás, hogy az Európai Bizottság munkaprogramjának elfogadását követően minden évben közösen határozzuk meg öt feltáró vélemény témáját. Ez számunkra nagyon fontos, hiszen így nagyobb előrelátással végezhetjük a munkánkat” – jegyezte meg Christa Schweng, az EGSZB elnöke.  A feltáró vélemények az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az EU Tanácsa felkérésére készülnek a civil társadalom számára fontos témákban.

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnöke kijelentette: „A jegyzőkönyv felülvizsgálata biztosítani fogja, hogy együttműködésünk jobban igazodjon az aktuális eseményekhez és az előttünk álló kihívásokhoz. Illusztrálja továbbá az EGSZB által szakpolitikáink kialakításában betöltött fontos szerepet és azt, hogy az intézményeink közti szinergiák hozzájárulnak az EU zökkenőmentes működéséhez.” (tk)

A Kezdeményezés az újságírókat és jogvédőket célzó visszaélésszerű pereskedés ellen című véleményében az EGSZB támogatta az Európai Bizottság azon javaslatát, amely a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek ellen hivatott védelmet nyújtani, nem utolsósorban az újságírók és a jogvédők számára, akik fontos szerepet játszanak a kényes kérdésekről folytatott vitákban.

Az EGSZB az októberi plenáris ülésén fogadta el ezt a véleményt, melyben további intézkedéseket javasol a stratégiai pereknek gátat vető intézkedések listájához. Tomasz Andrzej Wróblewski, a vélemény előadója leszögezte: „Ha nem erősítjük meg a rendszert, veszélybe kerül a véleménynyilvánítás szabadsága.”

Christian Moos társelőadó szerint „nagyon fontos, sürgető politikai kérdésről van szó. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy megvédjük az újságírókat és mindazokat, akik szót emelnek a hatalommal való visszaélés és a korrupció ellen.”

A stratégiai pereket egyes nagyhatalmú személyek, lobbicsoportok, vállalatok és állami szervek arra használják, hogy elhallgattassanak újságírókat és másokat, akik részt vesznek a nyilvános vitában – ilyenek például a társadalmi aktivisták, az emberijogvédők, a nem kormányzati szervezetek, általánosságban véve a visszaélést bejelentő személyek, az elkötelezett polgárok és a szakszervezetek. Arról van szó, hogy az igazságügyi rendszer kiskapuit kihasználva alaptalan büntetőjogi vagy polgári pereket indítanak, hogy megakadályozzák, korlátozzák vagy büntessék a megcélzott személyek vagy csoportok nyilvános részvételét.

Az EGSZB egyebek mellett azt javasolja, hogy vezessenek be előzetes döntéshozatalt, melynek keretében megszüntetnék a feltételeknek nem megfelelő ügyeket, és hogy az alperes kérelmére az eljárásokat vonják össze egy kijelölt joghatóságon belül. Más intézkedéseket is fontolóra lehetne venni, például az eljárás határidejének meghatározását vagy gyorsított eljárás bevezetését. Az EGSZB szintén javasolja annak kizárását, hogy a felperesen kívül más személy finanszírozza az eljárást.

A nemzeti jogszabályok áttekintése szintén segítené, hogy feltárják azokat a mechanizmusokat, amelyek a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni védekezést szolgálhatják. A határon átnyúló és a belföldi ügyeket egységesen kell kezelni, és felül kell vizsgálni a nemzeti jogszabályokat, hogy dekriminalizálják a rágalmazást azokban a tagállamokban, ahol az még most is bűncselekménynek számít.

EGSZB azt javasolja továbbá, hogy az idevonatkozó irányelvet öt év helyett két év elteltével vizsgálják felül.

Végezetül rendkívül fontos az oktatás és a képzés: a jogi szakemberek és a nyilvános vita résztvevői számára képzést kell nyújtani, hogy reagálni tudjanak a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre, és jobban meg tudják védeni a véleménynyilvánítás szabadságát. (ll)

Az EGSZB elkötelezett és eltökélt az EU energiarendszerének szén-dioxid-mentesítése iránt, és arra kéri az uniós döntéshozókat, hogy foglalkozzanak az évtizedek óta tartó energiafüggőség következményeivel.

Ezekkel a szavakkal fordult Christa Schweng, az EGSZB elnöke a 2022. október 26-i plenáris ülés résztvevőihez az EU energetikai átállásáról és stratégiai autonómiájáról szóló vitában. Az EGSZB meghívására az ülésen részt vett Leonardo Meeus, a firenzei Európai Egyetemi Intézet professzora.

„A zöld átállást olyan ütemben kell előmozdítanunk, amellyel a gazdaság és a társadalom lépést tud tartani. Ugyanakkor a kísérő intézkedéseknek biztosítaniuk kell Európa globális versenyképességének fenntartását és az innovációt – jelentette ki Christa Schweng – Az EU a helyi megújulóenergia-termelő kapacitások fejlesztésével függetlenebbé válhat az importált energiától, de ehhez megfelelő beruházási ösztönzőkre van szükség.”

Meeus professzor utalt az EU villamosenergia-piacának az Európai Bizottság által javasolt reformjára, és rámutatott, hogy az elmúlt 20 évben általunk kialakított villamosenergia-piac része lehet a jövőnknek, amennyiben kiegészítjük azt a fogyasztók bevonását és a hálózat korszerűsítését szolgáló új eszközökkel, és összekapcsoljuk velük.

A vitára a Thomas Kattnig, Lutz Ribbe és Tomasz Andrzej Wróblewski által kidolgozott, „Stratégiai jövőkép az energetikai átmenetről az EU stratégiai autonómiájának lehetővé tétele érdekében” című EGSZB-vélemény elfogadásához kapcsolódóan került sor.

A véleményben az EGSZB felvázolja az energetikai átmenettel kapcsolatos elképzeléseit, valamint az EU stratégiai autonómiájának megvalósításában játszott szerepét. Programjának középpontjában a dekarbonizáció felgyorsítása, az energiaimporttól való függőség csökkentése, a közösségek és a vállalkozások fokozott szerepvállalása, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások támogatása áll. (mp)

Az EU-nak és a tagállamoknak intézkedéseket kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy javítsák azok életkörülményeit, akik tartósan gondoznak fogyatékossággal élő, illetve krónikus vagy degeneratív betegségben szenvedő hozzátartozókat – jelentette ki az EGSZB az októberi plenáris ülésszakon elfogadott, A fogyatékossággal élő személyeket és időseket gondozó családtagok szerepe című saját kezdeményezésű véleményében.

Pietro Vittorio Barbieri, a vélemény előadója szerint valamennyi intézkedésnek a szakpolitikai döntéshozók, (szociális párbeszéd révén) a munkáltatók, illetve maguk a gondozó családtagok és képviseleti szervezeteik közös fellépésén kell alapulnia.

„Az első lépés, hogy el kell ismerni a gondozó családtagok munkájának értékét, és beleszólási lehetőséget kell biztosítani számukra abba, hogy milyen támogatást nyújtanak. A második lépés az elszigetelődés, a marginalizálódás, valamint a fizikai és mentális túlterheltség megelőzését célzó lakhatási szolgáltatások és támogatás kialakítása. Nyilvánvaló, hogy ha az országok garantálni tudják bizonyos szolgáltatások nyújtását, az levesz némi terhet a családtagok válláról.”

Ilyen intézkedés például az egészségvédelmi szolgáltatások, többek között a megelőző egészségügyi ellátás biztosítása, valamint a saját egészségük gondozásával kapcsolatos képzés a gondozó családtagok számára. Lakhatási támogatást és (az ápolási szükségletekkel összhangban) otthoni szolgáltatásokat, továbbá pszichológiai támogatást is nyújtani kell a gondozónak és a családnak.

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy mérlegeljék alternatív javadalmazási formák – többek között pénzbeli támogatás – bevezetését azon gondozó családtagok számára, akik ki vannak téve az elszegényedés kockázatának amiatt, hogy arra kényszerülnek, hogy részben vagy egészben lemondjanak a fizetett munkavállalásról.
A munkáltatókat is ösztönzni kell arra, hogy rugalmas munkavégzési formákat és a tagállami szabályokban már előírtakon túlmenő béren kívüli juttatásokat biztosítsanak a családtagjaikat tartósan gondozó munkavállalók számára.

Valószínű, hogy a Covid19-világjárvány tovább súlyosbította a helyzetet számos gondozó családtag számára, ám a probléma mértékéről nem áll rendelkezésre elegendő naprakész adat, ami nehezíti a kezelésére irányuló erőfeszítéseket. (ll)

Az Európai Parlament rendezvénye, a nemek közötti egyenlőség hete alkalmából az EGSZB két véleményt fogadott el, amelyekben ajánlásokat fogalmaz meg a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítására és a hozzátartozóikat gondozó családtagok támogatására vonatkozóan. Az Európai Parlament kezdeményezését az EGSZB a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítéséhez és az interszekcionalitáshoz kapcsolódó rendezvénysorozattal is támogatta.

A vitát megnyitó Christa Schweng, az EGSZB elnöke elmondta: „Elfogadhatatlan a foglalkoztatás terén a nemek között jelenleg fennálló szakadék, amely jelentős gazdasági és társadalmi károkat is okoz az EU-nak. Kedvezőbb környezetet kell teremtenünk a női vállalkozók számára, le kell rombolnunk az akadályokat és a sztereotípiákat, és több példaképet kell találnunk a fiatal lányok és a nők számára.”

Az Európai Parlament alelnöke, Evelyn Regner hangsúlyozta, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére, valamint kötelező erejű intézkedésekre van szükség: „Jelenleg lassabb a haladás, mint a korábbi években. Ahol azonban kötelező erejű intézkedések vannak érvényben, ott még mindig el tudunk érni némi előrelépést. Meg kell változtatnunk a kultúrát ahhoz, hogy küzdeni tudjunk az előítéletek ellen, de kötelező intézkedésekre is szükség van. És együtt kell dolgoznunk ezen – az EP-nek és az EGSZB-nek, a nőknek és a férfiaknak, a fiataloknak és az időseknek.”

Ozlem Yildirim, Az egyenlőség javítása az EU-ban című EGSZB-vélemény előadója „hatékony uniós szintű intézkedéseket” sürgetett „a hátrányos megkülönböztetés ellen”, melyeket „visszatartó erejű szankciókkal kell kiegészíteni”.

Cristian Pîrvulescu társelőadó elmondta: „A vélemény szorgalmazza, hogy dolgozzanak ki új generációs intézkedéseket az egyenlőség előmozdítására Európában, méghozzá úgy, hogy elismerik az egyenlőség általános elvét és az annak érvényesítésére vonatkozó kötelezettségeket.”

Az EGSZB elfogadott egy véleményt a fogyatékossággal élő személyeket és időseket gondozó családtagok szerepéről is. A vélemény előadója, Pietro Vittorio Barbieri kifejtette: „Az európai jólét a hozzátartozóikat gondozó családtagokon alapul, akik gyakran kimaradnak a rendszerből. Túlnyomó többségben nőkről van szó, akik választani kényszerülnek a gondozási tevékenység vagy a munkájuk között. Arra kérjük az európai és nemzeti intézményeket, hogy mind a gondozók, mind a gondozottak érdekében vizsgálják ki ezt a jelenséget.” (gb)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) saját kezdeményezésű véleményében kiemeli a növényi fehérje- és növényi olajtermelés bővítésére irányuló uniós zöld stratégia számos előnyét, és javaslatot tesz a stratégia vázlatos kialakítására. Az előnyök között szerepel az EU importfüggőségének csökkentése és a vidékfejlesztéshez való hozzájárulás.

Az EGSZB által javasolt stratégiára vonatkozó konkrét ajánlások összhangban vannak az EU azon célkitűzésével, hogy elérje a stratégiai ellátási autonómiát – olvasható az EGSZB októberi plenáris ülésén elfogadott véleményben.

Lutz Ribbe, a vélemény előadója a plenáris ülésen elmondta: „Az EU nagymértékben függ a takarmányimporttól, mivel a magas fehérjetartalmú növényeinek 75%-a külföldről származik. A fehérjenövények uniós termelésének előmozdítása alapvető fontosságú, és pozitív hatással lesz a biológiai sokféleségre és a környezet egészére is, valamint segít a gazdálkodóknak csökkenteni az ásványi műtrágyák használatát” – tette hozzá.

Az EU-ban a növényi fehérje- és növényi olajtermelés bővítése és a gyepterületek takarmányozásban betöltött szerepének növelése számos előnnyel jár, ezek közé tartozik a nagyobb vetésforgó, a traktorok üzemanyaggal való önellátása és a feldolgozás után a növényi szárazanyag nagyobb mértékű rendelkezésre állása, mivel ezek kiválóan alkalmasak az állatállomány fehérjetakarmányozására.

Összességében az uniós stratégiának figyelembe kell vennie a vidéki közösségek érdekeit, és az EU hosszú távú jövőképével összhangban hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg alaposan a német szövetségi kormány által létrehozott „Mezőgazdasági Jövőbizottságot”, és fontolja meg, hogy ez a formátum alkalmas lehet-e egy európai fehérjestratégia kidolgozására. (ks)

Az EGSZB új jelentése egy átfogó, többéves uniós stratégiai cselekvési tervet sürget a kulturális diplomáciában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében.

Annak ellenére, hogy a kultúra az Európai Unió külpolitikájának eszközeként az elmúlt 17 évben is napirenden volt, soha nem vált valódi prioritássá. Most azonban, hogy újra háború dúl a kontinensen, a kultúra – jobban, mint valaha – az EU külpolitikájának központi stratégiai eszközévé kell, hogy váljon, emelte ki az EGSZB a véleményben.

„A kultúra Európa belső útjának, de az uniós projektek külső arculatának is központi eleme lehet” – jelentette ki Luca Jahier, a vélemény előadója.

Luca Jahier különösen hangsúlyozza a kulturális örökség jelentőségét, amely politikailag érzékeny és rendkívül összetett téma, és így a békével, biztonsággal és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos uniós megközelítés erőteljes kiegészítő diplomáciai eleme.

A kulturális diplomácia erőteljes, többéves stratégiai cselekvési tervének ki kell terjednie a természeti katasztrófák, válságok és konfliktusok által sújtott területek örökségének védelmére, helyreállítására és újjáépítésére is. Emellett magában kell foglalnia a meglévő kezdeményezések feltérképezését, ami a nemzetközi kulturális kapcsolatok uniós platformjának, valamint az Európai Külügyi Szolgálaton belül egy olyan célzott struktúrának a létrehozását eredményezi, amely az „EU kulturális kapcsolatokért felelős különmegbízottja” köré szerveződik.

A kulturális diplomácia szerepéről szóló, az EGSZB októberi plenáris ülésén elfogadott saját kezdeményezésű vélemény kiemeli a kulturális dimenzió jelentőségét a jelenlegi geopolitikai környezetben, ami teljes mértékben összhangban van a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásával. (mt)
 

Az EGSZB októberi plenáris ülésén elfogadott saját kezdeményezésű véleményében azt kérte, hogy ismerjék el a mobilitást olyan egyéni jogként és közjóként, amelynek mindenki számára elérhetőnek kell lennie.

A Kristina Krupavičienė és Dovilė Juodkaitė által kidolgozott EGSZB-vélemény hangsúlyozza, hogy a fenntartható mobilitás segíthet abban, hogy megvalósuljon az EU-ban a zöld helyreállítás: a környezet- és felhasználóbarát tömegközlekedés ugyanis valóban sokat lendíthet a Covid19 utáni helyreállításon.

„A világjárványnak katalizátorhatása volt: rá kellett ébrednünk, hogy a tömegközlekedés alapvető általános érdekű szolgáltatás, különösen ha arról van szó, hogy elérhetővé kell tenni a munkahelyeket és a különböző szolgáltatásokat a frontvonalban dolgozók és a kiszolgáltatott helyzetűek számára” – fogalmazott Kristina Krupavičienė.

Az EGSZB szerint az EU-nak stratégiákra van szüksége a mobilitás és a tömegközlekedés fejlesztéséhez, hogy ez utóbbi vonzóbbá váljon, és több ember számára váljon lehetővé a használata, különös tekintettel az alacsony jövedelműekre.

A tömegközlekedésnek fontos szerepe lehet Európa járvány utáni helyreállításában: segíthet az éghajlati problémák kezelésében és közben javíthatja az emberek életminőségét azzal, hogy lehetővé teszi számukra a munkába járást, illetve a társas és a kulturális életet. A fenntartható mobilitás megvalósításához azonban valamennyi szereplő részéről és minden szinten erős politikai elkötelezettségre van szükség.

„Azt kérjük az Európai Bizottságtól, hogy tűzzön ki mérhető és ambiciózus célokat, melyek segítségével ösztönözni lehet az aktív mobilitást és azt, hogy az emberek a magángépjárművek használatáról áttérjenek a közösségi közlekedésre. Az Európai Uniót és a tagállamokat pedig arra biztatjuk, hogy segítsék elő a környezetbarátabb közlekedési módokra való áttérést, méghozzá azzal, hogy általánosságban is vonzóbbá teszik azokat” – mondta Dovilė Juodkaitė. (mp)

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki tervet az EU vészhelyzetekre való felkészültségének javítására. A tervnek mindenekelőtt fokoznia kell az EU önrendelkezését az energia- és élelmiszer-termelés, a vízelőállítás, valamint a nyersanyagok bányászata terén.

Közeleg a tél, és az energiaköltségek gondot jelentenek a polgárok számára, ezért az EGSZB szeretné, ha az EU a jövőbeli válságok leküzdése érdekében javítaná rezilienciáját.

Egy, a legutóbbi plenáris ülésszakon elfogadott saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy az energiarendszerek természeti, politikai vagy más eredetű vészhelyzetekkel szembeni rezilienciájának fokozására irányuló folyamatos fejlesztéseket valamennyi energiaügyi szakpolitikába be kellene építeni.

Ennek az EU egységes piacán belül a teljes termelési láncra ki kell terjednie, beleértve a kutatás-fejlesztést, az anyagfeldolgozást, a tervezést, gyártást, a létesítmények telepítését, üzembe helyezését és karbantartását. Az autonómia segít majd az energiaszegénység és a munkanélküliség felszámolásában.

A vélemény előadója, Paul Rübig emellett kérte, hogy kapjanak támogatást azok a polgárok és fogyasztók, akik be akarnak ruházni a saját energiatermelésükbe és energiahatékonyságukba: „Tájékoztató kampányokra, adókedvezményekre és támogatásokra van szükségünk, és új szállítási infrastruktúrát kell kiépítenünk az egész belső piacon, de az Európai Unión kívül is” – jelentette ki.

Ezen túlmenően az EGSZB azt is szorgalmazza, hogy az olyan kritikus fontosságú anyagokból, mint a réz, a lítium, a kobalt vagy a ritkaföldfémek, az egységes piacon belüli bányászatra és újrafeldolgozásra irányuló új stratégiák révén biztosítsák a megfelelő ellátást. Javasolja az olaj-, szén-, gáz-, urán-, víz-, élelmiszer- és takarmányforrások védelmét, valamint az energia, az élelmiszer, a víz és a higiénés létesítmények szabályozott elosztására vonatkozó tervek kidolgozását.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azt ajánlja, hogy erősítsék meg a digitális innovációs központokat, hogy a fenntartható jövőre való átállás jegyében növelni lehessen az EU innovációs kapacitását. A digitális innovációs központok értékes infrastruktúrát biztosítanak a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, amelyek egyébként esetleg nehezen tudnának zöldebbé és digitálisabbá válni.  

A K+F beruházások GDP-hez viszonyított mértékét tekintve az EU le van maradva az USA és Japán mögött (2020-ban 2,32% volt ez az arány, míg az USA-ban 3,08%, Japánban pedig 3,2%).

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak a GDP 3%-ára kellene növelnie a K+F beruházásokat, és az októberi plenáris ülésén elfogadott saját kezdeményezésű véleményében számos ajánlást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet ehhez a legjobban felhasználni a digitális innovációs központokat.

A vélemény előadója, Giuseppe Guerini elmondta: „A digitális átállás az európai társadalom egészét érinti, nem csak a gazdaságot. Közvetlenül kihat az európai zöld megállapodásban szereplő éghajlati célok, illetve az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célok elérésére, de mindenekelőtt társadalmi hatásai vannak számos területen.”

A digitális innovációs központok jelentőségéről szólva Nicos Epistithiou társelőadó hozzátette: „A digitális innovációs központok egyablakos ügyintézési pontként működnek, amelyek iránymutatást nyújtanak a kkv-k számára a digitális és zöld átállással kapcsolatban. Szakszervezeteknek, civil társadalmi szervezeteknek, munkáltatói szövetségeknek és közigazgatási szerveknek együtt kell dolgozniuk e központok keretében.”

A digitális innovációs központok regionális együttműködést tesznek lehetővé különböző típusú szervezetek között. Platformot biztosíthatnak technológiai megoldások tesztelésére beruházások előtt, és felhasználhatók bevált gyakorlatok megosztására és digitális készségek fejlesztésére.

A digitális központok európai hálózata jelenleg komoly átszervezés alatt áll, az EGSZB azonban aggályát fejezi ki amiatt, hogy nincsenek egyértelmű elképzelések a jövőbeli fejlesztésüket illetően.

Két frissen elfogadott véleményében az EGSZB megfogalmazza naprakész nézeteit az euroövezet 2022. évi gazdaságpolitikájáról szóló ajánlásokról, illetve az Európai Bizottság 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentéséről, amely felvázolja az EU jövőbeli gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai prioritásait. Az EGSZB olyan kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz, amely nem veszélyezteti az EU szociális és környezetvédelmi céljait.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az energia- és élelmiszerárak emelkedése miatt szociális biztonsági hálót kell létrehozni a legkiszolgáltatottabbak számára. A soha nem látott mértékű infláció miatt az Európai Központi Banknak elemeznie kell monetáris politikájának – például a növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt – mellékhatásait, az államadósság növekedését illetően pedig előrelépésre van szükség a Stabilitási és Növekedési Paktum reformja terén.

„Kiegyensúlyozott szakpolitikai megközelítést szorgalmazunk, amelynek meg kell őriznie a méltányosságot és a környezetvédelmi célkitűzéseket, különösen válság idején” – nyilatkozta Judith Vorbach, a 2022. évi éves fenntartható növekedési jelentésről szóló kiegészítő vélemény előadója. „Ez a megközelítés képezi az EU múltbeli, jelenlegi és jövőbeli jólétének és versenyképességének, valamint az erősebb konvergenciának és rezilienciának az alapját”.

Juraj Sipko, az euroövezet gazdaságpolitikájáról (2022) szóló kiegészítő vélemény előadója hozzátette: „Össze kell fognunk, hogy közösen keressünk megoldást a világot megrengető, példátlan rendszerszintű sokkhatások kezelésére. Az intézkedések elfogadásának és végrehajtásának késlekedése messzemenő következményekkel járhat, nemcsak az anyagi veszteségek, hanem az emberi életek tekintetében is.” (tk)

Az EGSZB Geopolitikai felfordulás Európa szomszédságában: hogy látja mindezt a civil társadalom? című, a civil társadalmi kommunikációs szakemberek számára 2022. október 24–25-én Zágrábban szervezett éves szemináriumán az Oroszország agressziója által Európára gyakorolt tetemes kihívásokat vitatták meg.

Az Európai Uniónak nemcsak a mindennapos gondok enyhítésében kellene segítenie Ukrajnát, hanem az ország hosszú távú újjáépítését és az Unióba vezető útját is szem előtt kell tartania – hangsúlyozták a szemináriumon, melyet a Horvát Gazdasági és Szociális Tanáccsal partnerségben szerveztek meg.

A szeminárium három panelbeszélgetést tartalmazott, ezek az EU bővítésével, a válság idején folytatott kommunikációval és az energia kérdésével foglalkoztak.

„Próbáljuk meg elképzelni Ukrajnát pár év múlva” – mondta Christa Schweng EGSZB-elnök Zágrábban, a szeminárium nyitóülésén – „Tudom, hogy az ukrán városok elleni, a vízellátó hálózatot megrongáló és áramkimaradásokat okozó, mindennapos rakétatámadásokról szóló hírek mellett nem könnyű pozitívan látni a dolgokat. Gondolkodásunkat és munkánkat azonban ma annak kell vezérelnie, hogyan képzeljük el Ukrajna jövőjét. Én egy újjáépített, gazdag, európai értékeket valló országot látok, ahová polgárai visszatérhetnek, hogy ott, a hazájukban éljenek normális életet.”  

„Hogyan ismerhette ennyire félre a Nyugat Vlagyimir Putyint?” – Galia Ackerman francia-orosz író, újságíró, történész ezt a kérdést járta körül vitaindító beszédében. Véleménye szerint Putyin már hatalomra jutása óta titkos terveket szövögetett.

Nyugaton azonban volt, aki nem látta, volt, aki meg nem akarta látni Putyin céljait. „A KGB által kiképzett Vlagyimir Putyin a KGB szellemiségét és etikáját képviseli. És bizony ha valakit a KGB készített fel, akkor az képes a világon szinte mindenkit megtéveszteni” – mondta Ackerman.

A rendezvény megnyitóján felszólalt még Marin Piletić, a munka-, nyugdíj-, család- és szociális ügyekért felelős horvát miniszter, Violeta Simeonova Staničić, az Európai Parlament Horvátországi Kapcsolattartó Irodájának vezetője, Andrea Čović Vidović, az Európai Bizottság horvátországi képviseletének médiaigazgatója, valamint Hrvoje Zovko, a Horvát Újságírók Szövetségének elnöke.

A három panelbeszélgetést Séamus Boland, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke, Oliver Röpke, a Munkavállalók csoportjának elnöke, illetve Aurel Laurențiu Plosceanu, a Munkáltatók csoportjának tagja és a „Foglalkoztatás, szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció elnöke nyitotta meg.

A szeminárium első, A háború árnyékában: Az új európai geopolitikai környezet és annak következményei az EU jövőjére nézve című panelbeszélgetése Oroszország fellépésének balkáni hatásairól, valamint arról szólt, hogy Ukrajna milyen tanulságokat vonhat le az uniós bővítéssel kapcsolatban.

A Kommunikáció válság idején című panelbeszélgetésen azt vitatták meg, hogyan igyekszik helytállni a Nyugat a Putyin Oroszországával szemben vívott „narratívák csatájában”. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy Oroszország nagy erőkkel terjeszti propagandáját Európán és Észak-Amerikán kívül, és hogy egyre nagyobb szükség van hivatásos és „önkéntes hadseregekre” az Európában alkalmazott dezinformációs technikák kivédéséhez.

Az energiaforradalom a háború és az éghajlat-politikai célkitűzések nyomása alatt – a zöld megállapodás előtt álló kihívások című panelbeszélgetésen a háború által súlyosbított, drámai energiapiaci problémákat vitatták meg. Szóba kerültek a zöld átállás támasztotta kihívások, az Oroszországtól való függőség tanulságai (amelyek immár Kínára is vonatkoznak), valamint az atomenergia előnyei és hátrányai.

A szemináriumot az Európai Parlament Horvátországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság horvátországi képviselete is támogatta. (ll)