Az EGSZB szerint a fehérorosz helyzet európai kérdés, amely kellő figyelmet érdemel. Az EU és tagállamai úgy segíthetnének a Fehéroroszországból származó független hírek Európa-szerte történő közvetítésében és terjesztésében, hogy más nyelveken is elérhetővé teszik a tartalmakat. 

A 2020. augusztusi, az ellenzék és a nyugati demokráciák által tisztességtelennek tartott elnökválasztás óta Fehéroroszországban Aljakszandr Lukasenko tekintélyelvű rezsimje brutális lépéseket tett az országban zajló, korábban sosem tapasztalt mértékű tiltakozó megmozdulás elfojtására, frontális támadást indítva a civil társadalom és a hírmédia ellen. Több mint 35 000 embert tartóztattak le, ezreket vertek meg a rendfenntartók, és több tüntetőt meggyilkoltak. 

Ez idő alatt újságírók, bloggerek és írók tudósítottak a tüntetésekről, dokumentálták a rendőri brutalitást, szolgáltattak valós információkat, és igyekeztek elkerülni a letartóztatást, miközben internetkapcsolatot kerestek a felvételek feltöltéséhez. Nekik köszönhetően értesült az egész világ a Fehéroroszországban zajló, példa nélküli emberi jogi válságról. Fontos, hogy elismerjük a fehérorosz újságírók hihetetlen munkáját, azt, hogy mi mindenre vállalkoztak – saját és olykor családjuk életét is kockáztatva – azért, hogy feltárják nekünk az igazságot. Fontos az is, hogy tisztelettel adózzunk minden bátor és békés tüntető előtt, akik a lehető legkreatívabb módokon fejezték ki ellenállásukat.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a fehérorosz helyzet európai kérdés, amely kellő figyelmet érdemel. Az EU és tagállamai úgy segíthetnének a Fehéroroszországból származó hírek közvetítésében egy szélesebb közönség felé, hogy kapcsolatot létesítenek különböző fehéroroszországi független hírügynökségekkel, és a tartalmakat más nyelveken is elérhetővé teszik. 

Aktuális tájékoztató jelentésében az EGSZB összegyűjti azokat a rendkívül fontos lépéseket, amelyekkel az uniós tagállamok a független médiát támogathatnák Fehéroroszországban és adott esetben más országokban:

• világviszonylatban mutassanak példát a tömegtájékoztatás válságban lévő szabadságának támogatására azáltal, hogy segítséget nyújtanak, és a menedékhely biztosítását, valamint a vízummentességet kiterjesztik az elnyomás elől menedéket kereső fehérorosz újságírókra,
• hozzanak létre európai és nemzeti alapokat a fehérorosz szabad média és újságírók támogatására – ez a modell adott esetben kiterjeszthető más, diktatúra alatt élő országokra is. Az alap gyorssegélyt nyújtana az olyan elnyomott és a hazájukat elhagyni kényszerült újságíróknak, akiknek jogi, pénzügyi és pszichológiai támogatásra van szükségük,
• dolgozzanak ki stratégiát arra vonatkozóan, hogy a támogatás miként segíthet az újságírók munkájának fenntarthatóvá tételében, 
• találjanak módot arra, hogy a fehérorosz független újságírókat az uniós tagállamok nemzeti hálózatába integrálják, és kínáljanak számukra ösztöndíjlehetőségeket,
• tegyék hatékonyabbá a segítséget és gondoskodjanak rugalmasságról azáltal, hogy csökkentik a bürokráciát, amikor uniós pénzügyi támogatások kérelmezéséről van szó,
• keressenek alternatív módokat arra, hogy az EU-ból biztosítsanak internet-szolgáltatást abban az esetben, ha az állami szolgáltató megakadályozza a hozzáférést, 
• támogassák az információátadás innovációit, 
• szüntessék be olyan berendezések vagy szoftverek szállítását, amelyeket a fehérorosz internet és weboldalak cenzúrázására lehet használni, és szankcionálják a Beltelecom nemzeti távközlési vállalatot, amely monopóliummal rendelkezik a nemzetközi internetes forgalom lebonyolítása terén, és amely felelős volt az ország internetleállásaiért,
• lépjenek fel az internet megfigyelése ellen, és biztosítsanak eszközöket a fehérorosz újságírók számára a cenzúra megkerüléséhez és digitális jártasságuk növeléséhez. 

Az EGSZB úgy ítéli meg továbbá, hogy az EU-nak sürgősen szankciós listára kellene tennie az újságírók és aktivisták elleni büntetőeljárásokban részt vevő valamennyi bírót, ügyészt és rendőrségi alkalmazottat.

Tatjana Babrauskienė EGSZB-tag