EGSZB info

Mikuláš Bek cseh Európa-ügyi miniszter 2022. április 28-án Prágában az EGSZB tagjaihoz intézett beszédében felvázolta az EU Tanácsa soron következő cseh elnökségének öt valószínű politikai prioritását.

Az EGSZB elnökségi ülésén Mikuláš Bek ismertette a cseh elnökség várható politikai prioritásait, hangsúlyozva, hogy a zöld és a digitális átállás mellett az aktuális események fényében a biztonságra is kiemelt figyelmet fordítanak majd.

A Václav Havel cseh államfő egyik Aachenben tartott beszédéből kölcsönzött „Európa mint feladat” mottóval a cseh elnökség a következőkre fog összpontosítani:

1) az ukrajnai menekültválság és a háború utáni újjáépítés kezelése;
2) az európai energiabiztonság;
3) az európai védelmi kapacitás és kiberbiztonság megerősítése;
4) az európai gazdaság stratégiai rezilienciája;
5) a demokratikus intézmények rezilienciája.

Az ukrajnai válság fejleményei kapcsán elmondta, hogy „a megfizethető, fenntartható, ugyanakkor megbízható energiaforrások elérhetőségének biztosítása az egyik legnagyobb feladat, amellyel az EU-nak valaha meg kellett birkóznia”.

A vita során az EGSZB tagjai sürgették a minisztert, hogy igyekezzen elérni, hogy az EU és a tagállami kormányok növeljék a civil társadalmi szervezetek támogatását, mivel ezek a szervezetek a frontvonalban küzdenek az Ukrajna Oroszország általi lerohanása miatt előállt humanitárius válság ellen, és sürgősen kézzelfogható támogatásra van szükségük.

A vitában az európai szolidaritásról is sok szó esett: a tagok hangsúlyozták, hogy az orosz energiaimportnak csak akkor lehet véget vetni, ha a tagállamok összefognak és megosztják egymással a rendelkezésükre álló energiaforrásokat.

Több felszólaló is figyelmeztetett arra, hogy a 2022 második felében esedékes cseh elnökség idején nem szabad figyelmen kívül hagyni a szociális szempontokat. Az emelkedő energia- és élelmiszerárak folytán a szegénység is növekszik, ami veszélyt jelent a társadalmi kohézióra.

A rendezvény részeként Optimális energiaszerkezet a fenntartható és megfizethető energiáért címmel tartott szemináriumon Christa Schweng EGSZB-elnök rámutatott, hogy mindenképpen csökkenteni kell az EU harmadik országoktól való energiafüggőségét. A helyes utat az energiaforrások diverzifikálása és a megújuló erőforrásokba való beruházások növelése jelenti.

„Az átállás sikere érdekében a civil társadalmi szervezeteknek kulcsszerepet kell játszaniuk a szakpolitikák meghatározásában és végrehajtásában” – mondta Christa Schweng. (mp)

Az EGSZB üdvözölte a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai bizottsági irányelvjavaslatot, amely nagyon is szükséges lépés afelé, hogy egyértelmű és jól meghatározott kritériumokat rögzítsünk a munkaügyi kapcsolatok osztályozására és arra vonatkozóan, hogy hogyan szabályozzák az algoritmusok használatát a platform-munkavállalók toborzása és alkalmazása során.

Az EGSZB kifejtette, hogy a platformalapú munkavégzés szabályozására indokolt volt kötelező érvényű jogi eszköz – vagyis irányelv – alkalmazása, mivel a különböző tagállamokban a munkafeltételek és jogszabályok igen széles skálája létezik, és ez gyakran a platform-munkavállalókkal szembeni rossz bánásmódhoz, illetve a nemzeti és uniós munkaügyi védelmi normák felhígulásához vezet. A véleményt az EGSZB márciusi plenáris ülésén fogadták el, 149 szavazattal 80 ellenében, 17 tartózkodás mellett.

A vélemény előadója, Cinzia del Rio elmondta: „EU-szerte egyértelmű példákat látunk a platform-munkavállalók hátrányos megkülönböztetésére és a velük szembeni egyenlőtlen bánásmódra. Az egyes tagállamokban rendkívül eltérő a helyzet – valóságos szabályozási dzsungelről van szó, amelyben utat kell vágnunk. A javasolt irányelv egy olyan, rugalmas szabályozási keretet kíván biztosítani, amelyet a nemzeti adottságokhoz lehet igazítani, és amely figyelembe veszi az emberek munkafeltételei közötti eltéréseket.”

Messze a legfontosabb kérdés a munkaügyi kapcsolat jogi besorolása és a valódi önálló vállalkozói tevékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése. Ehhez egyértelműen meg kell határozni a jogilag felelős munkáltatót mind az adók és a társadalombiztosítási járulékok megfelelő megfizetésének biztosítása, mind pedig a kollektív tárgyalások lehetővé tétele érdekében. Az EGSZB álláspontja szerint azonban az európai bizottsági javaslat szövege túl általános és homályos ebben a kérdésben és számos más kérdésben is – ilyen például a munkavállalók és a szakszervezeti képviselők tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga is.

„Ezek a jogi bizonytalanságok bizonyos körülmények között kedvezhetnek a be nem jelentett munkavégzési formák kialakulásának és elterjedésének, valamint az esetleg illegális alvállalkozói keretben dolgozó munkavállalók között kialakuló verseny és kizsákmányolás sajnálatos helyzeteinek” – jelentette ki az EGSZB. 

Az EGSZB Munkáltatók csoportja ellenvéleményt nyújtott be, amely a leadott szavazatok több mint 30%-át megkapta, így azt az elfogadott vélemény mellékleteként közzétettük. A Munkáltatók csoportja ellenezte, hogy irányelvet alkalmazzanak a platformalapú munkavégzés szabályozására, mivel attól tart, hogy egy ilyen kötelező erejű jogszabály egyfajta „univerzális megoldást” jelentene, ez pedig akadályt képezhet az uniós digitális platformok létrehozására és fejlesztésére irányuló innováció és beruházások előtt.

A munkavállaló, illetve a platformon munkát végző önálló vállalkozó jogi fogalmának uniós szintű meghatározásával sem értenek egyet, mivel az nem tudná figyelembe venni a különböző országokban használt eltérő modelleket, és nem tudna lépést tartani a munkaerőpiacok dinamikus fejlődésével. (ll)
 

Az EGSZB arra kérte az uniós tagállamokat, hogy tegyenek többet a kérdésben, és hajtsák végre azt az uniós irányelvet, amely az EU-ban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról rendelkezik. Egy nemrég elfogadott véleményében az EGSZB arra figyelmeztet, hogy ennek az irányelvnek az átültetése és a végrehajtása EU-szerte kívánnivalókat hagy maga után.

Az illegálisan nálunk tartózkodó migránsok foglalkoztatása, amely gyakran munkaerő-kizsákmányolásra ad alkalmat, egyúttal ösztönzőerőt is jelent a migránscsempészéshez. Ez pedig minden évben olyan emberek ezreinek életét követeli, akik nekivágnak a veszélyes útnak, hogy eljussanak Európába. Az EGSZB szerint mindkét büntetendő gyakorlat ellen határozottan fel kell lépni nemzeti és uniós szinten egyaránt.

Az EGSZB véleményében hangsúlyozza, hogy a szankciók súlyossága nagyon eltérő az egyes tagállamokban, és a legtöbb esetben ezek nem sokat érnek abból a szempontból, hogy elrettentsék a munkáltatókat attól, hogy harmadik országok illegálisan itt tartózkodó állampolgárait foglalkoztassák. 

Az irányelv másik hiányossága, hogy nem képes arra ösztönözni a migránsokat, hogy hivatalos panaszt nyújtsanak be a munkáltatókkal szemben. Ez annak tudható be, hogy a migránsok gyakran indokoltan és jogosan tartanak attól, hogy visszaküldik őket a származási országukba. „Határozottan támogatjuk az Európai Bizottságot, amikor azt mondja, hogy kötelezettségszegési eljárást indít a tagállamokkal szemben, amennyiben azok továbbra sem adnak meg minden releváns információt a szankciókkal, a vizsgálatokkal és a migránsok jogainak védelmével összefüggő, az irányelvben rögzített alapvető kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban” – jelentette ki Carlos Manuel Trindade, a vélemény előadója. 

Egy másik véleményben az EGSZB a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó, a migránscsempészés elleni megújított uniós cselekvési tervet elemezte. Üdvözölte a kérdés átfogó megközelítését, és a cselekvési tervet e veszélyes bűnözői tevékenység elleni küzdelem folytatásaként méltatta. Az Europol számadatai szerint az EU-ba szabálytalanul belépett személyek több mint 90%-a utazása valamelyik szakaszában csempészhálózatot vett igénybe.

Az EU új migrációs és menekültügyi paktuma prioritásnak tekinti a migránscsempészés elleni küzdelmet, mivel az migráns nők, gyermekek és férfiak ezreinek életét követeli. Emellett sérti a jogaikat, és kihasználja az EU területére belépni kívánó embereket. Ezenfelül az európai biztonságra nézve is veszélyt jelent.

„A migránscsempészés elleni küzdelem soha nem irányulhat maguk a migránsok vagy a nekik szóló humanitárius segítségnyújtás és támogatás ellen. Nem szabad kriminalizálni a szolidaritást” – jelentette ki a vélemény előadója, José Antonio Moreno Diaz. „Tisztában vagyunk azzal, hogy az EU külső határainak védelme prioritás, de a határokat mindig az emberi jogok tiszteletben tartásával kell védeni.”

A környezet büntetőjog általi hatékonyabb védelme című, a márciusi plenáris ülésén elfogadott véleményében az EGSZB azt javasolta, hogy az EU minél több környezeti bűncselekményre vonatkozóan határozzon meg büntetőjogi szankciót.

A jelentés megvizsgálta a környezet büntetőjog általi védelmére javasolt új irányelvet, és gyakorlati ajánlásokat tett arra, hogy hogyan lehet azt valóban eredményessé, arányossá és visszatartó erejűvé tenni.

Az EGSZB üdvözli, hogy a környezeti bűncselekmények számát kilencről tizennyolcra növelik, de úgy véli, hogy az irányelvnek e cselekmények minél több típusára ki kellene terjednie. EGSZB úgy véli, ahhoz, hogy a szankciók valóban hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, jelentősen meg kellene emelni a felső tételeket.

A jelentés azt is javasolja, hogy az Európai Ügyészség hatáskörét terjesszék ki a környezeti bűncselekményekre, hiszen ezek közül sok köztudottan kapcsolódik a szervezett bűnözéshez.

Az EGSZB kéri továbbá, hogy az ökocídiumot bűncselekményként vegyék bele az irányelvbe, és olyan jogellenes vagy szándékos cselekményként határozzák meg, amelyet annak teljes tudatában követnek el, hogy az nagy valószínűség szerint súlyos és kiterjedt vagy hosszú távú környezeti károkat okoz. Az EGSZB megjegyzi, hogy a fegyveres konfliktusok természetüknél fogva gyakorlatilag mindig ökocídiumnak minősülnek. 

A környezeti bűnözés a negyedik legjövedelmezőbb bűnözési kategória világszerte, és az EU-ban egyre nagyobb számban fordul elő. Míg a határokon átnyúló ítéletek száma nem nőtt jelentősen, addig az Európában elkövetett környezeti bűncselekmények aránya igen.
Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy az irányelv felülvizsgálata nem elegendő. A jelenlegi irányelv értékelése során feltárt hiányosságok egyike a tagállami végrehajtás. Az EGSZB ezért hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a bűnüldözési láncot, és azt javasolja, hogy az EU tagállamainak a környezeti bűnözés területére szakosodott rendőri, ügyészi, bírói és bírósági szerveket kellene létrehozniuk.

A környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008-as irányelv az EU legfőbb kötelező érvényű eszköze a környezeti bűncselekmények elleni küzdelemre. Egy 2019-ben és 2020-ban végzett értékelés azonban azt mutatta, hogy az irányelvnek a gyakorlatban nem volt érdemi hatása. Az eltelt tíz évben nem emelkedett az olyan környezeti bűncselekmények száma, melyeket sikerült kinyomozni és ítélet is született, a kiszabott szankciók nem voltak kellően visszatartó erejűek, és nem került sor szisztematikus, határokon átnyúló együttműködésre. Az értékelést követően az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az irányelvet egy új uniós irányelvvel váltja fel. (mr)
 

Az Európai Uniónak kötelessége megvédeni alapvető értékeinket, köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogait. Ezért az EGSZB a márciusi plenáris ülésén határozottan támogatta az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására irányuló stratégiájának kidolgozását.

Az EGSZB-nek erős meggyőződése, hogy az antiszemitizmus az európai eszme, a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia próbája is,fejtette ki Topolánszky Ákos előadó.

Az EGSZB üdvözli a stratégiát, amely nemcsak az antiszemitizmus elleni fellépésre törekszik, hanem a zsidó élet előmozdítására is, és ezzel együtt a kölcsönös elfogadást támogató közpolitikák és közösségi együttműködések megvalósítására.

Az EGSZB véleménye szerint feltétlen szükséges a zsidó egyének és közösségek elleni bármely formában megvalósuló erőszak gyökereinek megismerése és okainak feltárása annak érdekében, hogy ne csak a büntető igazságszolgáltatás eszközeivel, hanem az annál hatékonyabb közösségi-társadalmi fellépések rendszerével lehessen hatékonyan beavatkozni. 

Ezenkívül a zsidó kultúrát mint az európai önazonosság elválaszthatatlan örökségét hozzáférhetőbbé kell tenni a polgárok és a nagyközönség számára. Az EGSZB kéri az uniós intézményeket, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy a zsidó közösség Európai Unióban betöltött szerepét – mint a közös kultúra szerves és elidegeníthetetlen részét – méltóképpen mutassák be és értékeljék.

Az EGSZB úgy véli, hogy minden alkotmányos és európai uniós jogeszközzel következetesen fel kell lépni az antiszemita tartalmak médiában történő megjelenítésének visszsaszorítása érdekében, ugyanakkor a zsidó élettel kapcsolatos ismeretek és a megértés javítására van szükség kiegyensúlyozottabb és érzékenyebb tudósítások révén. 

A zsidó közösségek és tagjaik reprezentációja az esetek többségében mind a hagyományos, mind a közösségi médiában igen szűk körű, és az is elsősorban az antiszemita erőszak és terrorizmus hatására összpontosít. Ugyanakkor ezen túlmenő pozitív tartalmak megjelenítésére is szükség van, a társadalmi együttélés fontosságának elismeréseként. 

Végezetül az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelmet és a zsidó élet előmozdításának stratégiai programját ruházza fel erőteljes külső dimenzióval a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés valamennyi aspektusában. Az EGSZB felhívja a figyelmet uniós szomszédságpolitikánk és fejlesztési együttműködésünk eszközeire, valamint azokra az eszközökre, amelyek az uniós tagjelölt országokat közelebb hozzák az EU-hoz, mivel ezek olyan mechanizmusok, amelyek alkalmasak az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására. (gb)

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által javasolt intézkedéseket – amelyek célja a fedőszervezetek visszaélésszerű felhasználása elleni küzdelem és a társaságok minimális tényleges adómértékének bevezetése –, de szigorúbb rendelkezéseket szorgalmaz. A márciusi plenáris ülésen elfogadott két véleményében az EGSZB rámutatott lehetséges hiányosságokra, és kulcsfontosságú kiegészítéseket javasolt. 

A Covid19-világjárványt követő valódi fellendüléshez, illetve a digitális és zöld átállás finanszírozásához elengedhetetlen a hatékony és méltányos adóztatás biztosítása az egységes piacon. A két véleményben az EGSZB üdvözölte az Európai Bizottság javaslatait, amelyek a fedőszervezetek adóelkerülésre való felhasználása elleni küzdelmet szolgálják, és minimális tényleges adómértéket vezetnek be a társaságok számára, de rámutatott lehetséges hiányosságokra, és további kulcsfontosságú intézkedéseket javasolt. 

Benjamin Rizzo, a fedőszervezetek felhasználása elleni küzdelemről szóló vélemény előadója elmondta: „A tagállamokban létrehozott fedőcégeket összhangba kell hozni az európai bizottsági javaslattal, és az uniós költségvetési hatáskörök kiüresedésének elkerülése érdekében minden eddiginél fontosabb a tagállamok közti együttműködés”. 

Javier Doz Orrit, a vélemény társelőadója, hozzátette: „Ha a fedőcégek elleni irányelv az Európai Bizottság pénzmosás elleni küzdelemről szóló jogalkotási csomagját egészíti ki, akkor bele kell illeszteni egy rendelkezést a fedőcégeket üzemeltető »hivatásos támogatók« ellen is.” 

Krister Andersson, a társaságok minimális tényleges adómértékéről szóló vélemény előadója elmondta: „Az OECD várhatóan fontos szabályokat fog előterjeszteni a biztonságos kikötőkre, az egyszerűsített adminisztratív bejelentésre és más fontos kérdésekre vonatkozóan. Ezeket a szabályokat is bele kell foglalni az irányelvbe. Rendkívül fontos, hogy egységesen ültessék át a jogszabályokat az EU-ban, és világszerte azonos módon és egyidejűleg alkalmazzák azokat.” 

Petru Sorin Dandea, a vélemény társelőadója, hozzátette: „Az EGSZB nagyra értékelte volna az irányelv azon részeinek hatásvizsgálatát, amelyek az uniós joggal való összhangot teremtik meg. Kérjük, hogy készítsenek ilyen elemzést és hozzák nyilvánosságra annak eredményét”. (tk)
 

Az új európai Bauhaus egyfajta kulturális és kreatív dimenziót helyez az európai zöld megállapodás és az épületkorszerűsítési program középpontjába, megnyitva az utat a zöld átállás előtt. Christa Schweng, az EGSZB elnöke ezekkel a szavakkal foglalta össze az EGSZB álláspontját erről az új európai bizottsági kezdeményezésről, amikor az EGSZB 2022. március 23-i plenáris ülésén találkozott Mariya Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztossal.

„Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy lakó- és munkahelyén, illetve a középületekben a gyakorlatban is hozzáférjen olyan termékekhez, amelyek a körforgásosságra épülnek és kevesebb szén-dioxid-kibocsátással járnak” – fogalmazott Christa Schweng. Hangsúlyozta, hogy konzultálni kell a civil társadalmi szervezetekkel, és a jövőbe kell tekinteni. Hozzátette hogy „az EGSZB szívesen közreműködik tevékenyen is az új európai Bauhaus kezdeményezés részvételen alapuló folyamatában, ezzel is segítve, hogy gyümölcsöző párbeszéd jöjjön létre az emberekkel és a civil társadalommal, és hogy megoldásokat lehessen találni, javítva az emberek mindennapjait.”

A világjárvány és az ukrajnai háború súlyos következményeiről szólva Mariya Gabriel elmondta, hogy mennyire fontosak manapság az ilyen projektek: „Úgy vélem, hogy sosem volt még ennyire fontos az, hogy reménykedve tekintsünk a jövőbe, és hogy továbbra is együttműködjünk ennek érdekében. Pontosan ezt képviseli az új európai Bauhaus, az EGSZB pedig elengedhetetlen partner annak sikerre vitelében. Együtt elérhetjük, hogy mindez a helyi közösségekhez, az európaiakhoz és az emberek otthonaihoz minél közelebb valósuljon meg.”

A biztos szerint nagy szükség van a részvételen alapuló megközelítésre, hogy megmaradjon a párbeszéd az emberekkel. Hozzátette, hogy „éppen ennek a fajta közös alkotásnak és együttműködésnek a gondolata vezérelte a kezdeményezésünket”. Méltatta az EGSZB javaslatait: például azt, hogy hozzanak létre egy helyi szintű támogatást nyújtó civil társadalmi platformot, valamint hogy az új éves európai Bauhaus fesztiválhoz kapcsolódóan szervezzenek egy külön konferenciát 2022. június 9–12-én. További fontos lépés lesz az új európai Bauhaus labor, azaz egy, a közös alkotással, prototípus-készítéssel és teszteléssel foglalkozó vita- és akciócsoport 2022. áprilisi elindítása.

Az EGSZB márciusi plenáris ülésén véleményt fogadott el az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatáról, üdvözölve, hogy az Európai Bizottság új javaslata figyelembe veszi a korábbi EGSZB-véleményekben kiemelt problémákat.

A dokumentum elfogadása kapcsán felszólalva az előadó, Mordechaj Martin Salamon kijelentette: „az EGSZB melegen üdvözli az uniós megközelítést, hiszen az lendületet ad különösen a legrosszabbul teljesítő épületek felújításának, és elindítja az EU-t a dekarbonizált fűtés és hűtés felé elvezető pályán: az uniós szintű intézkedések hatékonyabban gyorsítják fel a szükséges átállást.”

Az épületek energiahatékonyságáról szóló átdolgozott irányelv célja, hogy segítse az energiahatékony, magas színvonalú és fosszilis tüzelőanyagoktól mentes épített környezet megvalósítását azzal, hogy eszközöket biztosít az energiaszegénység elleni eredményes küzdelemhez és az építkezési ágazatra irányuló hosszú távú beruházások strukturális hiányának orvoslásához.

A közelmúltbeli meredek energiaár-emelkedéseknek és annak fényében, hogy legalább középtávon magas árakra kell számítani, minden eddiginél fontosabb az energiaszegénység enyhítésére és felszámolására irányuló stratégia bevezetése. 

2018-ban az EU-ban az emberek 6,8%-a (mintegy 30,3 millió ember) volt képtelen kiegyenlíteni a közüzemi számláit, kockáztatva a szolgáltatás kikapcsolását; a közelmúlt fejleményei nyomán a helyzet még tovább romlott. 

Az EU-nak hosszú távú intézkedéseket kell végrehajtania az épületek energiahatékonyságának javítása terén annak érdekében, hogy mindenki számára biztosított legyen a tisztességes, megfizethető és egészséges lakhatás. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk az azbeszt biztonságos eltávolítását. Ez annál is inkább sürgős feladat, mivel a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló fűtés és hűtés az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) kibocsátási egységeinek drágulásával egyre nagyobb költséget fog képviselni. (mp)

A tisztességes eljárások és a helyi közösségekkel folytatott párbeszéd révén az európaiak jobban megismerik az energetikai átállás előnyeit, ami arra ösztönzi majd őket, hogy maguk is részt vegyenek benne – állítja az EGSZB a márciusi plenáris ülésen elfogadott egyik véleményében.

Ahhoz, hogy az energetikai átállást és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást társadalmilag elfogadottá tegyük, alapvetően fontos a kölcsönös bizalom kiépítése valamennyi érintett féllel. Ezt hangsúlyozza az EGSZB a „Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az energetikai átállás és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás társadalmilag elfogadható legyen?” című véleményében. 

„Az energetikai átállással kapcsolatos intézkedések esetében mindig nyílt kommunikációra és teljes részvételre van szükség már a projektfejlesztés lehető legkorábbi szakaszától kezdve, minden releváns szinten, az EU-tól egészen a helyi önkormányzatokig” – mondja Arnaud Schwartz előadó.

Jean Coulon társelőadó szerint „A civil társadalom támogatása nagyon fontos ahhoz, hogy a közösség magáénak érezze a projekteket, mivel a helyi szervezetek könnyebben részt tudnak venni a nyilvános vitákon, és tudományos adatok felhasználásával cáfolhatják az esetleg kerengő tévhiteket.”

Az Európai Uniónak azért van szüksége az energetikai átállásra, mert az tisztább és emellett az egyén és a közösség szintjén is méltányosabb. Hosszú távon emellett olcsóbb is lesz a polgárok számára. Mindehhez azonban egyéni és közösségi szintű változtatásokra van szükség, és rövid távon a dekarbonizáció magasabb költségekkel is járhat a termelők, illetve magasabb árakkal a fogyasztók számára.

Kulcsfontosságú ezért, hogy a lakosság és valamennyi érdekelt fél nagyobb bizalmat építsen ki egymás között, és elfogadja az átalakulást és a vele járó műszaki változásokat, a tervezéstől a kivitelezésig. Ennek elérése érdekében a folyamatnak függetlennek, átláthatónak és inkluzívnak kell lennie, továbbá a nyújtott információknak kiváló minőségűnek és könnyen hozzáférhetőnek, a döntéshozóknak pedig elszámoltathatónak kell lenniük. (mp)

A transzeurópai közlekedési hálózatokról szóló rendelet javasolt aktualizálása szükséges és üdvözlendő, ha az EU valóban hozzá kíván járulni a fenntarthatósághoz és az intelligens mobilitáshoz, többek között a vasút révén. Ez a TEN-T-ről és a vasúti árufuvarozási folyosókról szóló rendelet felülvizsgálata tárgyában kidolgozott, a márciusi plenáris ülésen elfogadott vélemény fő üzenete.

Az új rendelet aktualizálja a 2013-ban elfogadott, jelenlegi szabályozási keretet, és az infrastruktúrát illetően segít megvalósítani a zöld megállapodásban, a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában és a vasútra vonatkozó cselekvési tervben meghatározott célokat. 

A vélemény elfogadása kapcsán Thord Stefan Back megjegyezte: Már épp ideje volt, hogy javaslatot tegyenek egy új rendeletre, amely figyelembe veszi a jelenlegi politikai környezetet és hasznosítja az elmúlt években szerzett tapasztalatokat. Igen jó hír, hogy meg akarják erősíteni a TEN-T végrehajtására vonatkozó szabályokat, mivel a jelenlegi rendelet végrehajtása jelentős késedelmet szenvedett, és nem volt kielégítő.

Az EGSZB különösen nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság a kohéziót szándékozik a javaslat középpontjába állítani. Ez azt jelenti, hogy a hálózat kiépítése során valamennyi uniós régióban biztosítani kell mind a személy-, mind az áruforgalom akadálymentességét és összekapcsoltságát. Az új rendeletnek ezenkívül hatékony koordinációt és kapcsolatot kell biztosítania egyrészt a távolsági, regionális és helyi forgalom, másrészt a városi csomópontokon belüli közlekedés között.

Technikai szempontból az EGSZB támogatja a törzshálózati és az átfogó hálózati infrastruktúrával kapcsolatos követelmények egyre nagyobb mértékű harmonizálását, és a törzshálózatra vonatkozó 2030-as határidő, az úgynevezett kiterjesztett törzshálózatra vonatkozó 2040-es határidő és az átfogó hálózatra vonatkozó 2050-es határidő meghatározását. A 2030-as határidőt illetően az EGSZB megismétli a 2020. évi értékelő jelentésében felvetett megvalósíthatósági kételyeit, ugyanakkor úgy véli, hogy a tagállamokra irányuló nyomásgyakorlás érdekében a határidőt fenn kell tartani. (mp)

Egy nemrégiben kiadott saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB egy európai ügynökség létrehozását javasolta az uniós polgári védelmi mechanizmus hiányosságainak orvoslására, amely már nem tűnik alkalmasnak arra, hogy megfelelően reagáljon az éghajlatváltozással kapcsolatos és az egyéb, párhuzamosan zajló katasztrófákra, például a jelenlegi ukrajnai háborúra. 

Az EGSZB javaslata szerint az ügynökség következetesebben kapcsolná össze a polgári védelmet a humanitárius segítségnyújtással, és megteremthetné az erőteljesebb külpolitikai fellépések feltételeit.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM) 2021 májusi megerősítése és jogi kiigazítása ellenére az ukrajnai háború megmutatta, hogy sürgősen szükség van a mechanizmus javítására, és koherensebb módon kell összekötni a polgári védelmet a humanitárius segítségnyújtással.

Christophe Quarez, Az uniós polgári védelmi mechanizmus megerősítése című vélemény előadója kijelentette: „Úgy érezzük, hogy az új kihívások és különösen az Ukrajnában zajló háború mellett a mechanizmusnak nincsenek elegendő vagy eléggé hatékony eszközei.” Az európai polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtási ügynökség létrehozására vonatkozó javaslat segíti majd az ukrán lakosságot, továbbá az egyéb katasztrófákhoz és humanitárius válsághelyzetekhez kapcsolódó kérdések jobb kezelését is.

Violeta Jelić, a vélemény társelőadója hozzáfűzte: „Minden olyan országnak jobban el kell ismernie és értékelnie kell a polgári védelem szerepét, amely részt vesz ebben az együttérzést kifejező, tisztán szolidaritási alapú fellépésben.”

Az EGSZB emellett úgy véli, hogy nem eléggé markáns az EU polgári védelmének diplomáciai dimenziója. Mivel az Európai Unió régóta élen jár a szomszédos országokba irányuló segélyszállítmányok küldése terén, a polgári védelmi mechanizmus hatékony eszközzé válhat az EU külpolitikai eszköztárában.

Az EGSZB emellett javaslatot tett egy jogalkotási módosításra is, amely az EU területén vagy azon kívül bekövetkező természeti vagy ember okozta katasztrófák esetén a mechanizmus keretében automatikus és azonnali választ engedélyez. (at)

Március 29-én az EGSZB megtartotta első kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó európai civil társadalmi fórumát, ahol a civil szervezetek, a tudományos élet, valamint az uniós és nemzetközi szervezetek képviselői innovatív ötleteket és konkrét ajánlásokat vitathatnak meg az uniós kereskedelempolitika jövőjével kapcsolatban. 

A rendezvény, amelyre a kereskedelem és fenntartható fejlődés szempontjából kritikus időszakban került sor, egy sor kiscsoportos munkaülést foglalt magában, amelyek számos területet lefedtek az anyagi jogoktól kezdve a nyomon követésig, a jogérvényesítésig és sok egyéb más kérdésig, arra ösztönözve a résztvevőket, hogy adjanak hangot nézeteiknek a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó 15 pontos cselekvési terv jelenleg zajló felülvizsgálatának részeként és az uniós partnerországokban végbemenő aktuális fejlemények kontextusában. 

„Az EGSZB vállalja, hogy olyan ambiciózus vitát ösztönözzön a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről, amely tükrözi a civil társadalom magas szintű elvárásait” – erősítette meg Christa Schweng, az EGSZB elnöke. Schweng utalt korunk geopolitikai kihívásaira is: „Mint annyi más háborúnak, az Ukrajnában zajlónak is van fenntarthatósági vetülete: erőforrásokról és függőségekről szól egy olyan világban, amelyben az éghajlatváltozás is érezteti hatását”.

Bernd Lange, az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a globális keretrendszer a Covid19-világjárvány és az orosz agresszió következményeképpen megváltozott. „A multilaterális rendszer veszélyben van” – fejtette ki –, „és egyértelmű, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokra”.

Luisa Santos, a Business Europe képviselője egyetértett azzal, hogy a multilateralizmus válságban van, ugyanakkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szintjén megvalósuló számos, új keletű környezetvédelmi kezdeményezésre utalva hozzátette: „Nem szabad feladnunk, mert szükségünk van arra, hogy a multilaterális intézmények folytassák a párbeszédet”. 

Anaïs Berthier a Client Earth munkatársa úgy vélte, hogy az uniós kereskedelempolitika túlságosan elszigetelt a többi szakpolitikától, így például a környezetvédelmi és az éghajlat-politikától. Hangsúlyozta, hogy „az útnak indított önálló kezdeményezéseknek garantálniuk kell, hogy az uniós piacra került termékek megfeleljenek a fenntarthatósági kritériumoknak”. 

Maria Martin-Prat, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős főigazgató-helyettese, aki a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos folyamatban lévő munkát vezeti, kiemelte, hogy nem a koherencia a cél, hanem az, „ami hatékony és ami változást hoz”. 

Jean-Marie Paugam, a WTO főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a kereskedelem nem akadályozhatja a környezetvédelmi politikákat. „A fenntartható fejlődés vonatkozásában kereskedelmi intézkedésekre vonatkozó értesítési mechanizmus áll rendelkezésünkre, és már volt rá példa, hogy nagyszabású kereskedelmi intézkedésekkel ösztönözték környezetvédelmi célkitűzések magvalósítását.” 

Tanja Buzek, az EGSZB „Nemzetközi kereskedelem” nyomonkövetési bizottságának elnöke és a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó cselekvési terv felülvizsgálatáról szóló EGSZB-vélemény előadója az elvárásokat illetően magasra tette a mércét: „A kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó cselekvési terv felülvizsgálatával kapcsolatos prioritásainkat újra kell gondolni, ami egyben a silómentalitás megszüntetését is jelenti”. A nagyszabású felülvizsgálatnak átdolgozott, szankciókat is tartalmazó jogérvényesítési megközelítést kell alkalmaznia, a civil társadalom erősebb felügyeletével, innovatív eszközök alkalmazásával és a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre gyakorolt fellendítő hatás növelésével. (at)
 

Egy nemrég kiadott jelentésében az EGSZB leszögezte, hogy a civil társadalmi szervezeteket szorosan be kellene vonni az új uniós kereskedelempolitika keretében kötendő új szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásába. 

Az EGSZB-nek szilárd meggyőződése, hogy a civil társadalmi szervezeteknek és a szociális partnereknek helyet kell kapniuk az új uniós kereskedelmi stratégiáról folytatott tárgyalásokon. Ez segíteni fog annak biztosításában, hogy e politika előnyeit valóban minden résztvevő élvezhesse, mind az EU-ban, mind a partnerországokban. 

Az Európai Bizottság 2021 februárjában felvázolta egy új, nyitott, fenntartható és hiteles európai kereskedelmi stratégia körvonalait, melynek keretében az EU szigorúbb elvárásokat támasztana a kereskedelmi partnereivel szemben, és a fenntarthatóságot állítaná a középpontba. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy e politika megvalósításának több előfeltétele is van.

Az EGSZB márciusi plenáris ülésen elfogadott saját kezdeményezésű véleményben a civil társadalmi szervezetek képviselői rámutattak, hogy olyan új keretre van szükség a szabadkereskedelmi és beruházási megállapodásokra vonatkozóan, amely garantálja a civil társadalmi szervezetek bevonását és a közvélemény tájékoztatását.

Stefano Palmieri EGSZB-tag, a vélemény előadója kiemelte, hogy „új tárgyalási módszertant kell kidolgozni egy új ütemterv meghatározása céljából, hogy a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek aktívan részt vehessenek a tárgyalások minden szakaszában”.

Az EGSZB bírálja az EU által alkalmazott különféle tárgyalási eszközöket, és úgy véli, itt az ideje egy új tárgyalási stratégia kidolgozásának, amely új szabályokkal és eljárásokkal biztosítja a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek széles körű és konstruktív részvételét. Első lépésként a tárgyaló feleknek alá kellene írniuk egy „egyetértési megállapodást”, amely biztosítaná, hogy mindkét fél teljesítse az egyes tárgyalási szakaszok kapcsán elvégzendő feladatait. A második lépést a belső tanácsadó csoportok mélyreható reformja jelentené. A vélemény szerint minden aláírt megállapodásnak tartalmaznia kellene egy a belső tanácsadó csoportok működéséről szóló jegyzőkönyvet.

Ez a kettős reformfolyamat az új uniós kereskedelmi politikára épülne, és elősegítené az abban foglalt célkitűzések elérését. 

Európai középiskolás diákok nyolc konkrét javaslatot nyújtottak be Věra Jourovának, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökének. A diákok a „Your Europe, Your Say! (YEYS2022)” elnevezésű virtuális ifjúsági rendezvényen vettek részt, melynek témája: „Az igazság a hazugságokról – Fiatalok a dezinformáció ellen.” A rendezvénynek az EGSZB adott otthont 2022. március 31. és április 1. között. 

Két napig tartó élénk virtuális viták és eszmecserék után a #YEYS2022 rendezvényen részt vevő 99 16–18 év közötti diák konkrét ajánlásokkal állt elő, amelyeket ismertettek, illetve megvitattak Věra Jourová alelnökkel is.

„Az oktatás kulcsfontosságú szerepet tölt be abban, hogy társadalmunk ellenállóbbá váljon a dezinformációval és az álhírekkel szemben” – fogalmazott Věra Jourová a Your Europe, Your Say 2022 rendezvény lezárásakor, külön kitérve a diákok minden egyes ajánlására, amelyeket egyenként meg is vitatott velük. „A dezinformáció veszélyt jelent társadalmunkra, különösen háború idején. Ezt úgy kell kezelnünk, hogy közben megőrizzük a szólásszabadságot is” – fogalmazott. 

A #YEYS2022 célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a dezinformáció veszélyeire, és arra ösztönözze a diákokat, hogy aktívabban küzdjenek az álhírek ellen. A rendezvény során megtanították a fiatalokat arra, hogy könnyen felismerjék a dezinformációt, és tegyenek is ellene. Kisebb csoportokban és különböző workshopok keretében dolgoztak, és összeállítottak egy olyan dezinformációs kampányt, amelyre aztán egy hatékony tájékoztatási ellenkampányt kellett kidolgozni.   

A diákokat Christa Schweng, az EGSZB elnöke üdvözölte, aki a következőket mondta: „Az álhírek terjesztése folyamatos, és célja az, hogy aláássák az európai értékeket és demokráciát. A #YEYS2022 lehetőséget kínál a fiataloknak arra, hogy kritikus gondolkodást alakítsanak ki, és megismerjék azokat az eszközöket, amelyekkel küzdeni lehet a dezinformáció ellen. A fiatalok kulcsszerepet játszanak Európa jobb jövőjének kialakításában.”

Cillian Lohan, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke a következő megjegyzésekkel zárta a rendezvényt: „A civil társadalom képviselőiként szeretnénk többet találkozni fiataljainkkal, megtapasztalni nyitott hozzáállásukat, hogy ötleteik és jövőképük segítségével eloszlathassuk aggályainkat.” 

A Your Europe, Your Say! 2022 (YEYS 2022) az ifjúság 2022-es európai évének egyik fő rendezvénye.

A 2022. évi YEYS-ről további információk a rendezvény hivatalos oldalán találhatók. (ks)
 

Az EGSZB május 7-én ünnepelte az Európa-napot, amelynek középpontjában két téma állt: az ifjúság és Ukrajna támogatása.

Az EGSZB más uniós szervekhez és intézményekhez csatlakozva ünnepelte Brüsszelben az Európa-napot, az ifjúságra és Ukrajnára koncentrálva.

Az idei év az ifjúság európai éve, ezért az Európa-nap fő témája az ifjúság volt. Az EGSZB ugyanakkor az eseményt bemutató külön oldalon erőteljes felhívást tett közzé Ukrajna támogatásra és a vele való szolidaritásra.

Az Európa-napot minden évben megünneplik Brüsszelben és az egész EU-ban, hogy megemlékezzenek Robert Schuman 1950. május 9-én tett történelmi jelentőségű nyilatkozatáról. Ilyenkor alkalmunk nyílik visszatekinteni arra, hogy mit ért el az EU a béke, az együttműködés és a szolidaritás révén, ugyanakkor végiggondolni, hogy mit szeretnénk még elérni a jövőben. Ezen a napon az EU Európa minden részéből meghívja magához az európai polgárokat, hogy megismerkedjenek az intézmények működésével, illetve hogy jobban megértsék, hogy mit tehet értük az EU.

Tudjon meg többet itt! (ck)