A környezet büntetőjog általi hatékonyabb védelme című, a márciusi plenáris ülésén elfogadott véleményében az EGSZB azt javasolta, hogy az EU minél több környezeti bűncselekményre vonatkozóan határozzon meg büntetőjogi szankciót.

A jelentés megvizsgálta a környezet büntetőjog általi védelmére javasolt új irányelvet, és gyakorlati ajánlásokat tett arra, hogy hogyan lehet azt valóban eredményessé, arányossá és visszatartó erejűvé tenni.

Az EGSZB üdvözli, hogy a környezeti bűncselekmények számát kilencről tizennyolcra növelik, de úgy véli, hogy az irányelvnek e cselekmények minél több típusára ki kellene terjednie. EGSZB úgy véli, ahhoz, hogy a szankciók valóban hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, jelentősen meg kellene emelni a felső tételeket.

A jelentés azt is javasolja, hogy az Európai Ügyészség hatáskörét terjesszék ki a környezeti bűncselekményekre, hiszen ezek közül sok köztudottan kapcsolódik a szervezett bűnözéshez.

Az EGSZB kéri továbbá, hogy az ökocídiumot bűncselekményként vegyék bele az irányelvbe, és olyan jogellenes vagy szándékos cselekményként határozzák meg, amelyet annak teljes tudatában követnek el, hogy az nagy valószínűség szerint súlyos és kiterjedt vagy hosszú távú környezeti károkat okoz. Az EGSZB megjegyzi, hogy a fegyveres konfliktusok természetüknél fogva gyakorlatilag mindig ökocídiumnak minősülnek. 

A környezeti bűnözés a negyedik legjövedelmezőbb bűnözési kategória világszerte, és az EU-ban egyre nagyobb számban fordul elő. Míg a határokon átnyúló ítéletek száma nem nőtt jelentősen, addig az Európában elkövetett környezeti bűncselekmények aránya igen.
Az EGSZB azonban hangsúlyozza, hogy az irányelv felülvizsgálata nem elegendő. A jelenlegi irányelv értékelése során feltárt hiányosságok egyike a tagállami végrehajtás. Az EGSZB ezért hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a bűnüldözési láncot, és azt javasolja, hogy az EU tagállamainak a környezeti bűnözés területére szakosodott rendőri, ügyészi, bírói és bírósági szerveket kellene létrehozniuk.

A környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008-as irányelv az EU legfőbb kötelező érvényű eszköze a környezeti bűncselekmények elleni küzdelemre. Egy 2019-ben és 2020-ban végzett értékelés azonban azt mutatta, hogy az irányelvnek a gyakorlatban nem volt érdemi hatása. Az eltelt tíz évben nem emelkedett az olyan környezeti bűncselekmények száma, melyeket sikerült kinyomozni és ítélet is született, a kiszabott szankciók nem voltak kellően visszatartó erejűek, és nem került sor szisztematikus, határokon átnyúló együttműködésre. Az értékelést követően az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az irányelvet egy új uniós irányelvvel váltja fel. (mr)