A nemteljesítő hitelek kezelésére irányuló új európai bizottsági stratégia nem megfelelő a Covid19-járvány idején

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság nemteljesítő hitelekről szóló új cselekvési tervét, de úgy véli, hogy az nem tartalmaz a Covid19-válság idejére szabott új javaslatokat, így Európának a szokványos időkre írt szabályok alapján kell egy nem szokványos időszakkal szembenéznie.

Egy, a március 25-i plenáris ülésen elfogadott véleményben az EGSZB elemezte a nemteljesítő hitelek kezelésére vonatkozó stratégiát. Az Európai Bizottság megfogalmazta a gazdaság bizonyos ágazataival – például a bankokkal, a hitelfelvásárlókkal, a hitelgondozókkal – kapcsolatos legfőbb aggályait. Az EGSZB viszont a szélesebb európai társadalom nézőpontját ismertette.

„Az EGSZB-nek nagyon fontos a bankszektor stabilitása” –mondta a vélemény előadója, Kęstutis Kupšys. „Fontosnak tartjuk azonban azokat a vállalkozásokat is, amelyek eladósodottak, és nem tudják tovább fizetni hiteleiket, valamint azokat az életképes vállalkozásokat is, amelyeknek esetleg további pénzre lenne szükségük a bankoktól. A kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárokról sem feledkezünk meg: azokról, akik eladósodtak és a „keselyűalapok” áldozataivá válnak. Az összes adófizetőre is gondolunk: amikor ugyanis arra használnak fel közpénzeket, hogy nemteljesítő hitelek porfolióit vásárolják fel, akkor igazából ők fizetik ki a rossz hitelek miatt bajba került bankok megmentését.”

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a nemteljesítő hiteleknek elsősorban a kiváltó okait kezeljék, hogy ezzel el lehessen kerülni, hogy a jövőben felhalmozódjanak az ilyenek. Ennek a legjobb módja a versenyképesség folyamatos javítása úgy, hogy közben hangsúlyt helyeznek az üzleti tevékenység folyamatos fenntartására és a gazdaság helyreállítására, és szilárd szociális biztonsági rendszereket építenek ki, küzdenek a szegénység, a túlzott eladósodás és a munkanélküliség ellen, megfelelő béreket biztosítanak, válságok során pedig anticiklikus gazdaságpolitikai intézkedéseket hajtanak végre.

A koronavírus-helyzet gazdasági hatásai miatt várhatóan megnő majd az EU-ban a nemteljesítő hitelek száma. Az EGSZB azt kéri, hogy a negatív hatások csökkentése érdekében a hitelintézeteket célzó enyhítési intézkedések járjanak együtt az olyan hitelfelvevők számára nyújtott kormányzati támogatási intézkedésekkel, akik a világjárvány miatt kerültek bajba.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fejlesszék tovább az értékcsökkenést elszenvedett eszközök másodlagos piacát, de az EGSZB új gondolja, hogy eltúlzott az az igény, hogy a nemteljesítő hitelek páneurópai, határon átnyúló piacára van szükség. Kockázatos az egész EU-ra kiterjedő „útlevelet” biztosítani a követelésbehajtók számára anélkül, hogy azok mind a „származási”, mind a „fogadó” országban megfelelő felügyelet alá tartoznának. Ez a lépés csak akkor indokolható, ha rendelkezésre áll a bajba jutott hitelfelvevők védelmét segítő, ellensúlyozó hatású intézkedéscsomag, azaz egy, a követelésbehajtókra vonatkozó uniós szintű fogyasztóvédelmi norma.

Emellett az is nagyon kérdéses, hogy a hitelfelvásárlók határokon átnyúló műveletei az egész gazdasági rendszer számára kézzelfogható gazdasági előnyökkel járnak-e, nem pedig csak a bankok, a hitelfelvásárlók és a hitelgondozók számára.

Az EGSZB szerint inkább csak kivételes esetekben kellene alkalmazni azt a gyakorlatot, hogy a nemteljesítő hiteleket eszközkezelő társaságoknak (illetve ahogy a köznyelvben hívják őket, „rossz bankoknak”) adják el. Ehelyett inkább kétoldalú rendezési megállapodásokat kellene kötni a hitelintézet és a hitelfelvevő között, a folyamatos gazdasági tevékenységet és a gazdasági helyreállítást tartva szem előtt.

Kęstutis Kupšys szerint az európai bizottsági dokumentum szűk látókörűen, technokrata módon kezel egy olyan kérdést, amely a társadalom számos rétegét közvetlenül érinti. „Világossá szeretnénk tenni mindenki számára, hogy a nemteljesítő hitelek kérdését nem szabad összemosni a pénzügyi stabilitás megőrzésével kapcsolatos kérdésekkel” – tette hozzá. „Mindent egybevetve úgy látjuk, hogy a nemteljesítő hiteleket bankon belül kell kezelni, nem pedig úgy, hogy egyszerűen kihelyezzük őket a piacra, amikor bizonytalanná válnak. Az adósság nem lehet valamiféle árucikk!” (na)