Giuseppe Guerini – Digitális platformgazdaság: gyorsan terjedő jelenség, amely túlmutat az Európai Unió határain

A digitális platformok egyfajta „virtuális teret” hoznak létre, amelyben olyan interakciók és cserék zajlanak, amelyek jócskán meghaladják a kereslet és a kínálat puszta találkozását, és egyre kifinomultabb módon képesek ellenőrizni és befolyásolni a munkavállalókat, a beszállítókat és a felhasználókat.. Emellett rendkívüli lehetőséget kínálnak a diszruptív innovációra, új szolgáltatásokat kínálnak az ügyfeleknek és új foglalkoztatási lehetőségeket biztosítanak. Ezt profilalkotó rendszerekkel és széles körű adatfelhasználással lehet elérni, mesterségesintelligencia-rendszerek és a platformok irányítói által meghatározott algoritmusok alkalmazásával.

A jelenség erőteljesebbé válásával egyre több formája jelenik meg a digitális platformokon keresztül megvalósuló munkakapcsolatoknak: önfoglalkoztatás, szakaszos együttműködési kapcsolatok, egyéni munkaszerződések. Ezzel összefüggésben a munkavállalók által létrehozott szövetkezetek érdekes eszközt jelenthetnek a munkakapcsolatok stabilabbá válására, hiszen itt a munkavállalók a főszereplők, akik egyben a platform és az azt működtető algoritmusok tulajdonosai is.

De mi is az a platformszövetkezet?

Egy szövetkezeti formában, demokratikusan irányított, a részt vevő érdekelt felek bevonásával létrehozott társaság, amely egy informatikai infrastruktúrán és azonos interfészt használó protokollokon keresztül összeköti a különböző, vezetékes és mobil eszközöket, így szervezve meg az áruk és szolgáltatások előállítását és cseréjét.

Mint minden szövetkezet esetében, a platformszövetkezetek tulajdonosai és irányítói is azok a személyek, akik a leginkább függnek a szövetkezetektől, vagyis a dolgozók, a felhasználók és más érdekelt felek. A tagi jogviszonnyal rendelkező munkavállalók természetesen megfelelő szerződéses keretek között dolgoznak, függetlenül attól, hogy munkavállalók vagy önfoglalkoztatók.

Ehhez fontos lenne, hogy a digitális átállásra vonatkozó európai stratégia végrehajtása olyan kezdeményezésekre is kiterjedjen, amelyek támogatják a digitális platformok irányításával foglalkozó szövetkezetek létrehozását, ami előmozdítaná a digitális szolgáltatások, az adatok és a technológiai infrastruktúrák kollektív tulajdonjogát is, ezáltal lehetővé téve a gazdaság nagyobb mértékű diverzifikációját és a gazdasági demokrácia terjedését a munka és a vállalkozások digitális szervezésének összefüggésében is. Mivel, ahogyan a vélemény is kifejti, a platformot használó munkavállalók és fogyasztók jogbiztonsága bizonyos mértékben korlátozott, fontos egyrészt a „szociális párbeszéd” funkciójának, másrészt annak a szerepnek az elismerése, amelyet a szociális gazdaság szervezetei játszhatnak és kellene játszaniuk.

Ezzel a véleményével az EGSZB kellő időben és koherens módon kapcsolódott be abba az Európai Bizottság által elindított folyamatba, amely a platform-munkavállalók helyzetét kívánja szabályozni, valamint a platformszövetkezetekről szóló, tágabb, nemzetközi vitába, ezzel is bizonyítva, hogy olyan naprakész szervezet, amely képes a civil társadalom és az európai szociális partnerek képviseletére.