Antoine Fobe írása

Nyakunkon az európai választások, mi pedig – az Európai Vakok Szövetsége (EBU) – arra ösztönözzük követőinket, hogy akármilyen nehéz is ez még mindig, szavazzanak, és szavazatuk leadásakor tartsák szem előtt azt, hogy az egyes jelöltek és a pártok – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt is alapul véve – mennyire tartják fontosnak az inkluzivitást. A látássérülteknek ugyanis hangot kell adniuk elvárásaiknak.

Az Európai Vakok Szövetsége (EBU) a vakok és gyengénlátók hangja Európában: olyan akadálymentes és befogadó társadalom kialakításán dolgozunk, amely egyenlő esélyeket biztosít a látássérültek számára ahhoz, hogy az élet minden területén teljeskörűen szerepet vállalhassanak. A politikai részvétel természetesen alapvető szempont, hiszen lehetővé teszi a látássérültek számára, hogy szavazatuk és politikai fellépésük révén fogyatékosságbarát politikákat és jogszabályokat mozdítsanak elő.

A 2024-es európai parlamenti választások közeledtével fontos és időszerű téma a fogyatékossággal élő személyek politikai szerepvállalása – akár szavazóként, akár jelöltként.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2019. évi jelentése szerint a legutóbbi európai parlamenti választásokon mintegy 400 000 fogyatékossággal élő személy nem tudott szavazni. Az EP-képviselők kevesebb mint 5%-a él fogyatékossággal.

Az európai parlamenti választásokról szóló nyilatkozatának kiindulópontjaként az EBU ismét azt kéri, hogy a közelgő választásokra határozzanak meg normákat a szavazás (szavazási eljárások), a választási információk (a választási kampány eszközei és anyagai, politikai viták, politikai pártok programjai és honlapjai) és a választásokat követő eljárások (pl. panasztételi mechanizmusok) akadálymentesítésére, valamint a passzív választójoggal kapcsolatos esélyegyenlőségre vonatkozóan.

Az európai parlamenti választásokra összpontosítunk, mivel az Európai Unió csak az uniós polgárság elemét jelentő európai parlamenti választások tekintetében, illetve annak kapcsán rendelkezik hatáskörrel, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek jogegyenlőségét. Mivel azonban a választások megszervezése továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, az uniós szintű bevált gyakorlatok automatikusan éreztetnék hatásukat minden más választáson is.

Sajnos túl késő van már ahhoz, hogy az idei európai parlamenti választások példaértékűek legyenek ebből a szempontból. Nem arról van szó, hogy magát az Európai Parlamentet nem érdekelné a kérdés; épp ellenkezőleg: 2022 májusában az EP javaslatot tett az uniós választójog reformjára. Ennek középpontjában pedig az állt, hogy a fogyatékossággal élők számára garantálják az önálló és titkos szavazást, lehetővé téve számukra a levélszavazást, és akadálymentesítsék a politikai kampányokat. Sajnálatos módon az EU Tanácsa mind ez idáig nem reagált erre. 

Az EBU arra kéri az újonnan megalakuló Európai Parlamentet, hogy a következő öt éves uniós jogalkotási ciklusban is sürgesse a Tanácsot a javasolt reform elfogadására, hogy a 2029-es választásokra kézzelfogható eredmények születhessenek. Magunkénak tudjuk az EGSZB támogatását, amely már 2020-ban hivatalos parlamenti jogalkotási kezdeményezést szorgalmazott arra, hogy valódi jogokat biztosítsanak a fogyatékossággal élő személyek számára az európai parlamenti választásokon való szavazáshoz. Az Európai Bizottság is támogatja ügyünket: tavaly decemberben ugyanis közzétett egy útmutatót helyes választási gyakorlatokról, és jelenleg is dolgozik egy olyan gyűjteményen, amely e-szavazási gyakorlatokat tartalmaz, illetve bemutatja, hogy miként lehet használni az IKT-kat a választásokon. A gyűjtemény mindkét kérdés kapcsán kitér az akadálymentesítés szempontjaira is.