Az uniós taxonómia célja, hogy a fenntarthatóság felé irányítsa a befektetéseket azáltal, hogy átlátható osztályozási rendszert hoz létre a befektetők és a vállalkozások számára. Az uniós taxonómiai rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási jogi aktusok jelenleg az éghajlattal kapcsolatos és a környezeti célokat helyezik a középpontba, amelyeket minimális szociális biztosítékok egészítenek ki. Az EGSZB üdvözli a környezetvédelmi célokat, ugyanakkor holisztikus fenntarthatósági megközelítést szorgalmaz, hogy a taxonómia a környezeti mellett a társadalmi fenntarthatóságot is magában foglalja.

A minimális szociális biztosítékok hasznosak, azonban nem elegendőek ahhoz, hogy biztosítsák a szociális fenntarthatóságot a munkavállalók, a fogyasztók és a közösségek számára. A tervezett szociális taxonómia jelentősége még nagyobb lenne, ha egy átfogó, a társadalmi fenntarthatóságra irányuló politika részeként valósulna meg. Ehhez a szociális jóléti rendszer kormányzati kiadásokból történő finanszírozása szükséges, és nagy jelentősége van a közberuházásoknak.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye közzé a régóta esedékes jelentést, amelyben leírja azokat a rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a taxonómia hatókörét kiterjesszék „egyéb fenntarthatósági célkitűzésekre, így például szociális célkitűzésekre”, ahogyan azt a taxonómiai rendelet előírja. Az EGSZB felhívja a figyelmet a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform által végzett átfogó előkészítő munkára, és azt ajánlja, hogy tartsák szem előtt a platform által javasolt, a tisztességes munkára, a megfelelő életszínvonalra, valamint a befogadó közösségekre vonatkozó célkitűzéseket, amelyek egy többszintű megközelítésben öltenek testet. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról készülő irányelv ezenkívül kiegészítést jelentene a szociális taxonómia számára, amely alapján a fellépéseket értékelni lehetne. Az EGSZB kezdetben egyszerű kritériumok bevezetését ajánlja, amelyek könnyű és átlátható eljárásokat biztosítanak. A szociális és a környezetvédelmi taxonómia szoros integrációjának célnak kell lennie, de első lépésként a kölcsönös minimális biztosítékok is praktikusak lehetnek.

A szociálisan orientált befektetések iránti növekvő keresletet egy olyan megbízható taxonómia biztosításával kell támogatni, amely láthatóbbá teszi a szociális fenntarthatósághoz hozzájáruló vállalatokat. Egy jól kidolgozott szociális taxonómia jelentősen hozzájárulna a hamis szociális látszatkeltés problémájának a kiküszöböléséhez, vagyis annak az elkerüléséhez, hogy egyes szervezetek megtévesztő állításokat tegyenek a termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal kapcsolatos társadalmi felelősségvállalást illetően. Az uniós taxonómiának követendő példát kell állítania, amely a jogszabályokban előírtnál ambiciózusabb célokat tükröz. Elsősorban a szociális jogok európai pillérét és a fenntartható fejlődési célokat – például a tisztességes munkával kapcsolatos 8. fenntartható fejlődési célt – kell referenciaként használnia. A szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket teljes mértékben be kell vonni a szociális taxonómia kialakításába, és panaszkezelési mechanizmusokat is kell biztosítani számukra. A zöld taxonómia esetéhez hasonlóan vitákat fog kiváltani annak a meghatározása, hogy mire terjedjen ki a szociális taxonómia. De pontosan emiatt kell demokratikus döntéshozatalnak kísérnie az alkalmazási kör meghatározását. A taxonómia sikerét a hitelesség adja, és a benne foglalt tevékenységeknek meg kell felelniük a fenntarthatóság széles körben elfogadott definíciójának.