EGSZB info

Július 19-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) magas szintű konferenciát tartott Krakkóban Ukrajna megsegítéséről és újjáépítéséről. A rendezvényen az EGSZB jelezte, hogy mindennemű támogatást megad a háború sújtotta országnak.

Bár kezdenek megjelenni a háborúval kapcsolatos fásultság jelei, és olybá tűnhet, hogy a szolidaritás is csökken, ahogy Európa évtizedek óta nem látott kemény télnek néz elébe, az európai civil társadalom továbbra is elkötelezett amellett, hogy segíti Ukrajnát a helyreállításban, illetve abban, hogy az újjáépítés révén egy az európai alapértékeknek megfelelő és még jobb ország jöjjön létre.

A konferencián az EGSZB hangsúlyozta, hogy továbbra is szót emel majd amellett, hogy az EU szolidáris maradjon Ukrajnával. Az intézmény vállalta, hogy szorosan együttműködik az ukrán civil társadalommal, a szociális partnerekkel és a hatóságokkal, hogy segítse az országot az uniós csatlakozás hosszú és rögös útján, hogy Ukrajna egy nap az EU teljes jogú tagja lehessen.

A konferenciát az EGSZB elnöke, Christa Schweng és Krakkó polgármester-helyettese, Andrzej Kulig nyitotta meg.

Christa Schweng elismerően szólt arról, hogy a háború kezdete óta a civil társadalom minden tagállamban, de főként Lengyelországban konkrét támogatást nyújt Ukrajnának. Az EGSZB azért is választotta Krakkót a konferencia helyszínéül, hogy ezzel is tisztelettel adózzon ez előtt a szívmelengető szolidaritás előtt, és hogy jelezze, nem feledkezik meg azokról, akik napi szinten kiveszik részüket ebből a munkából.

A rendezvényen számos magas rangú uniós, lengyel és ukrán tisztviselő megjelent, illetve civil társadalmi szervezetek, például ukrán és uniós szakszervezetek és munkáltatói szervezetek is képviseltették magukat.

A résztvevők azt vitatták meg, hogy milyen erőfeszítések történtek eddig a helyi szint részéről a támogatásra szorulók – például a külföldre menekültek, a belső menekültek és a brutális orosz agresszió ellenére otthon maradottak – közvetlen megsegítésére.

A konferencián azt is megvitatták, hogy miként lehetne közvetlen támogatást nyújtani az ukrán gazdaság számára a háború pusztító hatásainak kezeléséhez – egyes pesszimista becslések szerint például az ukrán GDP akár 45%-kal is csökkenhet 2022-ben. Ehhez nem kevesebb kell, mint egy új Marshall-terv, amely segítene az ország újjáépítésében, méghozzá olyan környezetbarát és fenntartható módon, amely az európai munkaügyi és szociális jogokkal is összeegyeztethető.

A konferencia bevezetőjének magas rangú felszólalói óva intettek attól, hogy belefásuljunk a háborúba, és hogy csökkenjen az Ukrajnával kapcsolatos segítségnyújtási kedv. Hangsúlyozták, hogy továbbra is az európai napirenden kell tartani az Ukrajnának nyújtandó uniós és tagállami támogatások kérdését.

Vitalij Portnikov ukrán újságíró, politikai szakkommentátor és véleményformáló szerint mindenképpen szükség van objektív és független újságírásra Ukrajnában: „Ez ugyanolyan fontos, mint az, hogy legyen ukrán kormány és fegyveres erők. Ehhez pedig uniós támogatásra és nemzetközi programokra van szükségünk. Szólásszabadság és minőségi információk nélkül, illetve források hiányában kockázatos helyzetnek vagyunk kitéve.”

A konferencián három panelbeszélgetésre került sor, amelyeken az Ukrajnának nyújtandó segítség különböző szempontjairól volt szó. Az első vita áttekintést nyújtott arról, hogy a civil társadalom milyen azonnali intézkedésekkel segítette eddig a menekülteket érkezésükkor, illetve integrációjuk során.

A második panelbeszélgetés a lakóhelyüket elhagyó emberek helyzetét járta körül, illetve azt, hogy milyen szerepe van a civil társadalomnak annak biztosításában, hogy az ország a válság ellenére is működőképes maradjon. Az utolsó beszélgetés témája pedig az volt, hogy miként tud segíteni az uniós civil társadalom abban, hogy Ukrajna olyan uniós értékek és normák mentén épüljön újjá, mint a jogállamiság, a demokrácia és az átláthatóság, különös tekintettel az ország uniós tagjelölt státuszára.

További információk honlapunkon, a rendezvényről szóló oldalon olvashatók. (ll)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) büszkén ismerteti a most először kiosztásra kerülő Uniós Ökológiai Díjak utolsó fordulójába jutott jelöltek kategóriánként felállított listáját. A díjat az Európai Bizottsággal és más partnerekkel közösen hirdették meg az európai ökológiai értékláncban mutatott kiválóság jutalmazása érdekében. Az egyes kategóriák nyerteseit szeptember 23-án, az EU ökológiai napján jelentik be egy különleges ünnepségen, amelyen részt vesz a mezőgazdaságért felelős uniós biztos, Janusz Wojciechowski is.

Helyi szinten indított, példamutató kezdeményezések illusztrálják, hogy az ökológiai termelésre való átállás már Európa minden részén elterjedőben van. A kiválasztási folyamat első szakasza immár lezárult, és a pályázatok alapos értékelését követően az alábbi jelöltek jutottak az utolsó fordulóba az egyes kategóriákban:

• A legjobb, élelmiszer-termékeket feldolgozó ökológiai kkv:

Gino Girolomoni Cooperativa Agricola – Isola del Piano, Pesaro e Urbino megye (Olaszország)
Goodvenience.bio GmbH – Magdala, Türingia (Németország)
Labonca Biohof GmbH – Burgau, Stájerország (Ausztria)

• A legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő:

Ecoveritas SA – Barcelona (Spanyolország)
La ferme à l’arbre de Liège – Lantin, Liège (Belgium)
BIO MERCATO, seiVital GmbH – Kempten, Bajorország (Németország)

• A legjobb ökológiai étterem:

Trattino – Lyon (Franciaország)
Lilla Bjers HB – Visby, Gotland szigete (Svédország)
Luftburg – Kolarik im Prater – Bécs (Ausztria)

A pályázókról, a kiválasztás kritériumairól és általában a díjakról további információ az Uniós Ökológiai Díjak internetes oldalán és az EGSZB honlapján található.  

„Európa mint feladat: újragondolás, újjáépítés, megerősítés”. Ezzel a mottóval vette kezdetét 2022. július 1-jén a cseh tanácsi elnökség, amely az ukrajnai háború következményeinek kezelését, Európa energiafüggőségének csökkentését és jövőbeli stratégiai autonómiájának növelését tekinti fő feladatának.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter felszólalt az EGSZB 2022. július 13-i plenáris ülésén, ahol Christa Schweng EGSZB-elnökhöz és a többi EGSZB-taghoz intézett beszédében ismertette országa elnökségének prioritásait.

„A jelenlegi érzékeny gazdasági és geopolitikai helyzet némiképp megváltoztatta a prioritásokat, így elsősorban az ukrajnai háború és annak Európát érintő hatásai vezérlik majd a cseh elnökséget” – fogalmazott. „Háborús időket élünk: közvetlenül az Európai Unió határán túl háború dúl, az előttünk álló időszak fő feladata pedig, hogy egységes, szilárd alapokon nyugvó konszenzusra jussunk azzal kapcsolatban, hogy milyen intézkedéseket hozzunk annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük az európaiakat érő negatív hatásokat.”

Az elnökség mottója, amelyet Václav Havel cseh államférfi 26 évvel ezelőtti beszéde, illetve az abban felvázolt jövőkép inspirált, erős üzenetként jól összefoglalja a cseh uniós elnökség öt pillérét:

1. a menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni helyreállítása,
2. az EU energiabiztonságának növelése,
3. a védelmi kapacitás és a kiberbiztonság megerősítése Európában,
4. az európai gazdaság stratégiai rezilienciájának megerősítése,
5. az EU demokratikus intézményeinek és értékeinek védelme.

A cseh tanácsi elnökség prioritásai egyben az EGSZB és egész Európa prioritásai – mondta Christa Schweng, hozzátéve, hogy „Csehország egy olyan időszakban veszi át a soros tanácsi elnökséget, amikor az Európai Unió még mindig a világjárvány következményeiből való kilábalással küzd úgy, hogy közben meg kell birkóznia az ukrajnai háború hatásaival is. Minden tőlünk telhetőt megteszünk majd, hogy az EGSZB érdemben segítse a cseh elnökség tevékenységeit.” (mp)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke, Christa Schweng és a Régiók Európai Bizottsága (RB) újonnan megválasztott elnöke, Vasco Alves Cordeiro az EGSZB júliusi plenáris ülésén megvitatta a két intézmény együttes fellépésének és együttműködésének új lehetőségeit.

A vitát megnyitva Christa Schweng, az EGSZB elnöke megjegyezte, hogy a két bizottság mindig is védelmezte az európai projektet, és értékes hozzájárulásokkal támogatta azt. „Ebben a kritikus időszakban, amikor Európa oly sok kihívással néz szembe, fontosabb, mint valaha, hogy egyesítsük erőinket és közelebb hozzuk az Uniót a polgárokhoz” – jelentette ki.

Vasco Alves Cordeiro egyetértett az EGSZB és az RB közös munkájának politikai jelentőségével, különösen ezekben az EU számára nehéz időkben. „Akár a világjárvány utáni helyreállítás kiépítéséről vagy az európai demokrácia megerősítéséről, akár az Ukrajna elleni háborúval és annak társadalmi és gazdasági következményeivel való szembenézésről vagy a kohéziós politika védelméről van szó, a két bizottságnak közös érdeke és felelőssége, hogy világos álláspontot képviseljen és előrevigye az Európai Uniót” – fogalmazott Cordeiro.

Egy mindenki számára előnyöket biztosító, erősebb és méltányosabb Európa, valamint a jövőre nézve erősebb kohéziós politika az új RB-elnök két fő célkitűzése, amelyet az EGSZB is oszt és támogat. Egy erősebb Európa demokratikus szempontból egy olyan Uniót jelent, amelynek szilárd értékei és alapelvei vannak, köztük a szabadság, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a jogállamiság és a demokrácia, valamint egy méltányosabb Európa, mely a nemek közötti egyenlőséget és a befogadó társadalmat tartja szem előtt. A második prioritás, a kohéziós politika kulcsszerepet játszik az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítésében. Vasco Alves Cordeiro kijelentette, hogy az RB határozottan meg fogja védeni a kohéziós politikát a 2027 utáni uniós költségvetésért folytatandó, közelgő küzdelemben.

Christa Schweng kiemelte a polgári szerepvállalás fontosságát az uniós folyamatban, mely „egy olyan kérdés, amelyben szorosabban együtt kell működnünk”, és hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomon követése lehetőséget kínál e szorosabb együttműködés gyakorlati megvalósítására. „A konferencia nagyszerű lehetőséget jelent, ugyanakkor óriási felelősség is a polgárokkal szemben” – fogalmazott Christa Schweng. „Egyértelműen ki kell állnunk a polgárok részvételének előmozdítása mellett” – tette hozzá Vasco Alves Cordeiro.

Az ezt követő vitában Séamus Boland, az EGSZB Civil társadalmi szervezetek csoportjának elnöke kijelentette: „Az EGSZB és a Régiók Bizottságában dolgozó kollégáink közös célt követnek: biztosítani, hogy az általunk képviselt emberek hozzáférjenek a közszolgáltatásokhoz, amikor szükségük van rá. Együttműködésünkkel erős hangadó fórumként tudunk fellépni azok igényeiért, akik a szegénység vagy a kirekesztés miatt gyakran háttérbe szorulnak”.

Az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnöke, Stefano Mallia a kohéziós politika szerepét hangsúlyozta a növekedés és a jólét előmozdításában, és kiemelte, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni, amelyben mérettől függetlenül minden innovatív vállalkozás virágozhat. Megítélése szerint az erősebb Európa erősebb gazdaságokat, reziliens egységes piacot és jobb feltételeket jelent az új kihívásokkal való szembenézéshez.

Oliver Röpke, a Munkavállalók csoportjának elnöke üdvözölte az RB új elnökének szilárd elkötelezettségét egy erősebb és méltányosabb Európa és egy erősebb demokrácia mellett. Hangsúlyozta továbbá a két intézmény egymást kiegészítő szerepét, és emlékeztetett az RB-vel az Európa jövőjéről szóló konferencia megvalósítása során folytatott együttműködésre, továbbá kijelentette, hogy mindkét bizottság magasabb szintre kívánja emelni a polgárok bevonásának mértékét.

Mindkét bizottság elnöke kiemelte, hogy elkötelezettek amellett, hogy együtt dolgozzanak egy méltányosabb és erősebb Európáért, és hogy a helyi szinten tevékenykedő szereplők hangja meghallgatásra találjon. (ab)

Ahhoz, hogy virágzóbb jövőt biztosíthassanak polgáraik számára, a nyugat-balkáni kormányoknak foglalkozniuk kell azokkal a problémákkal, amelyekkel a fiatalok szembesülnek, hiszen az ő kezükben van e jövő kulcsa. Ahhoz, hogy pozitív változások induljanak el és javuljon a régióbeli fiatalok helyzete, elengedhetetlen, hogy átlátható módon elegendő költségvetési forrást különítsenek el az ifjúságpolitika fejlesztésére, és bevonják a fiatalokat az uniós csatlakozási folyamatba.

Ionuţ Sibian EGSZB-tag, az „Ifjúságpolitika a Nyugat-Balkánon a nyugat-balkáni innovációs program részeként” című vélemény előadója hangsúlyozta az uniós intézmények szerepét: „Az uniós intézményeknek továbbra is támogatniuk kell a nyugat-balkáni országokat a fiatalok részvételének javításában. Az ifjúsági garanciát ezekben az országokban is alkalmazni kellene a garancia nyújtóival és az érintett érdekelt felekkel partnerségben.”

Andrej Zorko EGSZB-tag, a vélemény társelőadója arra kéri a hat nyugat-balkáni partnert, hogy igazodjanak a fő uniós ifjúságpolitikai dokumentumokhoz, és többet ruházzanak be a fiatalok fejlődésével kapcsolatos kihívások kezelését célzó, tényekre alapuló politikákba.

Olyan régiót kell kialakítani, ahol jók a jövőbeli kilátások

Már régóta problémát jelent, hogy sok fiatal elvándorol a térségből. Ennek oka elsősorban az, hogy a fiatalok nem férnek hozzá színvonalas oktatáshoz, és a karrierlehetőségek is korlátozottak.

A jelenlegi oktatási rendszerek és tantervek sürgős reformra szorulnak. A fiatalok vállalkozói készségeit ösztönözni és támogatni kell, miközben a régió szociális infrastruktúrája is további erősítésre szorul.

Az EU nyugat-balkáni innovációs programja a fiatalokra is kiterjed, ezzel arra ösztönzi a térségbeli kormányokat, hogy alakítsák ki ifjúságpolitikai keretüket és hajtsák végre az ahhoz szükséges reformokat, hogy a térség a fiatalok számára jó kilátásokat nyújtó hellyé válhasson. (at)

Júliusi plenáris ülésszakán az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Cristina Fabréval (Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete) megvitatta a nemi alapú erőszak kezeléséről szóló európai bizottsági irányelvtervezetet és a nemek közötti egyenlőség kérdését.

Az utóbbi években az Európai Unió egyre több erőfeszítést tesz a nemek közötti egyenlőség és a női önrendelkezés előmozdítása és általános érvényesítése érdekében. Ezen erőfeszítések ellenére a nők elleni erőszak Európa-szerte továbbra is a leggyakoribb emberi jogi visszaélés, amely minden harmadik nőt érint.

Vitaindító beszédében az EGSZB elnöke, Christa Schweng kijelentette: „A civil társadalom hangjaként az EGSZB elkötelezett a nagyobb fokú nemek közötti egyenlőségre épülő társadalom mellett, és amellett, hogy olyan Uniót teremtsünk, amely mentes a nők és a lányok elleni erőszaktól.”

Christina Fabre, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének munkatársa kitért az egyenlőtlenségek gazdasági hatására is: „A nemek közötti egyenlőség előmozdítása javítja gazdaságunkat. Ha egyenlő jogokat biztosítunk a nők és a lányok számára, az akár 6,9–9,6%-kal növelheti az egy főre eső GDP-nket.”

José Antonio Moreno Díaz, a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslat tárgyában kidolgozott vélemény előadója arról beszélt, hogy az EU miként veheti fel a harcot a nőkkel szembeni, kiterjedt és nem szűnő erőszak ellen: „A nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése, ezért azt szeretnénk, ha felvennék az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében felsorolt uniós dimenziójú bűncselekmények közé.” Az EGSZB azzal érvel, hogy a szociális problémákat nem lehet pusztán a bírósági rendszeren keresztül megoldani, és hogy a büntetés mellett más eszközökkel is fel kell lépni. „Biztosítanunk kell az áldozatok hozzáférését az egészségügyi szolgáltatásokhoz, ideértve a szexuális és reproduktív területen végzett egészségügyi szolgáltatásokat is” – fejtette ki Ody Neisingh társelőadó. „A rendszert kell megjavítani, nem a nőket” – tette hozzá.

A plenáris ülésen egy másik, a nemek közötti egyenlőségről szóló véleményt is elfogadtak a cseh elnökség felkérésére. Milena Angelova EGSZB-tag, a vélemény előadója kijelentette, hogy a nemek közötti egyenlőséghez a társadalom valamennyi szereplője részéről elismerésre, felelősségvállalásra és folyamatos elkötelezettségre van szükség. „A nemek közötti egyenlőség egész életen át tartó kultúráját kell kiépítenünk, amely az élet minden szakaszára és területére kiterjed” – mondta Milena Angelova. (gb)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) júliusi plenáris ülésszakán arra kérte az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a fenntartható termékekre, a környezetbarát tervezésre és a fenntartható textiliparra vonatkozó uniós szabályok összehangolására irányuló kulcsfontosságú javaslatok szociális dimenzióját.

Az EGSZB véleményeket fogadott el az Európai Bizottság fenntartható termékekre vonatkozó ütemtervéről, konkrétan a fenntartható termékek normává tételéről, a környezettudatos tervezésről szóló új rendeletről és a fenntartható textiliparra vonatkozó stratégiáról.

A javaslatok a körforgásos gazdaságra vonatkozó új terv részét képezik, és fokozni fogják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy csökkenjen Európa erőforrásoktól való függősége a jelenlegi válságok – köztük a Covid19-világjárvány, az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború és az éghajlatváltozás – kontextusában.

A fenntartható termékekre vonatkozó ütemtervről és a környezettudatos tervezésről készült véleményben az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiája csak a termelők, a fogyasztók, a munkavállalók, valamint a hatóságok megfelelő bevonásával és tájékoztatásával lehet sikeres.

A helyes végrehajtáshoz elengedhetetlen a világos, stabil és koherens szabályozás. Mindez szükséges a fenntartható termékek versenyképességének biztosításához és ahhoz, hogy a körforgásos gazdaságra történő átállás inkluzívabb legyen.

A környezetbarát tervezésre vonatkozó új rendelet hatályának kiterjesztése

A többek között a tartósságra, a javíthatóságra, az újrafeldolgozásra, a környezeti hatásra és a CO2-kibocsátásra vonatkozó új követelmények, illetve a digitális termékútlevél és a címkék segítségével megvalósuló tájékoztatásra vonatkozó továbbfejlesztett szabályok elengedhetetlenek a körforgásos gazdaságra történő átálláshoz.

A javasolt rendelet azonban nem foglalkozik a társadalmi vetülettel. A vállalati átvilágításról szóló irányelvre irányuló európai bizottsági javaslatra való hivatkozás nem tűnik elegendőnek.

Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a munkavállalói jogokra és a gyermekmunkára

Egy másik, a fenntartható textiliparról szóló véleményében az EGSZB kiemeli, hogy nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a textilipari ágazat szociális szempontjainak, különösen a munkavállalói jogoknak és a kollektív tárgyalásnak Az EGSZB szigorú intézkedéseket szorgalmaz, amelyek megtiltják a gazdasági kapcsolatokat a gyermekmunkát alkalmazó vagy a tisztességes munkakörülményeket nem biztosító cégekkel.

Az EGSZB ezenkívül úgy látja, hogy az embereknek a ruhák vásárlása és viselése során felelősebb módon kellene eljárniuk.
Ennek megfelelően beruházásokra és programokra van szükség, hogy meg lehessen erősíteni az ellenőrzéseket végző testületek kapacitásait, illetve a szociális partnerek azzal kapcsolatos működési kapacitásait, hogy nyomon kövessék a globális megállapodásokat, illetve a munkavállalói jogok érvényesülését.

Végezetül a vállalatok és a textilipari ellátási láncok más szereplői közötti egyensúly biztosítása érdekében az EGSZB azt ajánlja, hogy alkalmazzák a globális fenntarthatóság szempontjából máshol már bevált gyakorlatokat. (ks)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) új véleményében teljes mértékben támogatja az ukrajnai háború miatt különösen aktuális biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv célkitűzéseit.  

Júliusi plenáris ülésén az EGSZB véleményt fogadott el „A biztonsági és védelmi technológiákra vonatkozó ütemterv” címmel. Jóllehet az EGSZB megítélése szerint az Európai Bizottság javaslata összességében jó kezdeményezésnek tekinthető, amely képes lehetővé tenni a különböző geopolitikai válságokkal és kihívásokkal kapcsolatos fellépést és az azokra való reagálást, a véleményben hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak többet kellene fektetnie a tagállamok közötti horizontális és vertikális szinergiákba.

Az EGSZB mindenekelőtt úgy véli, hogy a lehető leghamarabb meg kell állapodni egy átfogó megközelítésről, amely átível a polgári és katonai terület közötti választóvonalon, valamint ötvözi az uniós és a nemzeti szintet. Az ukrajnai invázió arra figyelmeztet minket, hogy a szokásosnál sokkal gyorsabban kell cselekednünk.

A technikai szempontokat illetően a vélemény azt is javasolja, hogy a Kritikus Technológiák Megfigyelőközpontjának megállapításait építsék be az ütemtervbe. A technológiai és ipari ciklus különböző fázisai közötti átmenetet csak akkor lehet sikeresen kezelni, ha egyértelműek az egyes kezdeményezésekkel kapcsolatos felelősségek és a feladatkörök.

Az EGSZB ugyanakkor azt kéri a tagállamoktól, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott azonnali válaszaik legyenek összhangban a hosszú távra szóló erőfeszítést jelentő ütemterv tartalmával és célkitűzéseivel. A rövid távú nemzeti védelmi beruházásokat európai szinten kell koordinálni, hogy elkerülhető legyen a nagyobb mértékű széttagoltság és a redundanciák előfordulása.

Az EGSZB javasolja továbbá egy online egyablakos ügyintézési pont, egy online „uniós kkv-központ” létrehozását a kkv-k és induló innovatív vállalkozások számára, amely lehetőséget nyújt előre meghatározott adatok megadására, amiért cserébe személyre szabott tájékoztatást ad a legmegfelelőbb, támogatást biztosító uniós program(ok)ról. (ks)

Júliusi plenáris ülésén az EGSZB kifejtette azt az álláspontját, hogy az új Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) olyan innovatív eszközzé válhat mind az EU, mind az USA számára, mely segíti egy, a fenntartható fejlődés és a demokratikus értékek elveire épülő, biztonságosabb és prosperálóbb világ közös kiépítését. A TTC-t részvételen alapuló folyamatként alakították ki, ezért demonstrálnia kell átláthatóságát, valamint a civil társadalom és az érdekelt felek iránti mély elkötelezettségét.

Akcióban az új EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács: a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók prioritásai és a szükséges biztosítékok című saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB bemutatja a TTC prioritásait.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke elmondta, hogy „a Kereskedelmi és Technológiai Tanács az együttműködés egy új formája. A fő célja annak feltárása kell hogy legyen, hogy a kereskedelem és a technológia hogyan szolgálhatja jobban társadalmainkat. A szervezett civil társadalomnak az Atlanti-óceán mindkét partján fontos szerepet kell játszania a TTC-ben.”

Timo Vuori EGSZB-tag, a vélemény előadója úgy vélte, hogy „az EU–USA TTC-nek rövid és hosszú távon is megoldásokat kell kínálnia a kétoldalú és a nemzetközi kereskedelmi környezet javítására. Egyébként elveszítheti a kezdeti lendületét.”

Még ma is az EU-nak és az USA-nak van az egész világon a legintegráltabb kétoldalú gazdasági kapcsolatrendszere, amely a világ GDP-jének felét és a globális kereskedelmi forgalom egyharmadát fedi le.

Fredrik Erixon közgazdász-író, a plenáris ülésszak egyik meghívott felszólalója kifejtette, hogy ez a kezdeményezés új lehetőség mindkét partner számára, hogy továbbra is a világgazdaság meghatározó tényezője legyen, együttesen fellépve és olyan partnereket keresve a hasonló gondolkodású országokban, amelyek osztják az alapvető gazdasági és politikai értékeiket.

Az EGSZB feltáró véleményében hangsúlyozza a digitális szolgáltató vállalatok adókulcsait meghatározó összehangolt európai jogszabályok jelentőségét. Ezeknek köszönhetően létrejön egy növekedésbarát üzleti környezet, és a belső piac számára is előnyök jelentkeznek, miközben elkerülhetők azok a joghézagok, amelyeket a különálló nemzeti szintű kezdeményezések hoznának létre. Az Európai Unió Tanácsa cseh elnökségének felkérésére összeállított EGSZB-vélemény kijelenti, hogy az új szabályoknak nem szabad kettős adóztatást eredményezniük, illetve minél alacsonyabb megfelelési költségekkel kell járniuk a vállalkozások számára.

Az EU vezető szerepet játszhat a digitális gazdaság adóztatására vonatkozó szabályok meghatározásában, ám eközben tiszteletben kell tartania az OECD/G20-ak nemzetközi megállapodását. Ennek kapcsán az előadó, Benjamin Rizzo, kijelentette: „Az EU-ban a lehető leghamarabb végre kell hajtani az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretének 1. és 2. pillérét is. Ezáltal ugyanis magas fokú összhangot lehet elérni az OECD/G20-ak szintjén megtárgyalandó nemzetközi megállapodással.” Petru Sorin Dandea társelőadó hozzátette: „Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a digitális vállalkozásokra vonatkozó, megfelelően kidolgozott nemzetközi adójogszabályoknak nagy szerepük van az adókijátszási és az adókikerülési gyakorlatok megakadályozásában, valamint egy méltányos, stabil és progresszív adózási rendszer kialakításában.” (tk)

Hogyan adóztassuk meg a béreket és a vállalati nyereséget oly módon, hogy az megfeleljen a mai munkakörnyezet igényeinek? A júliusi plenáris ülésen elfogadott véleményében az EGSZB ezzel a kihívással foglalkozik, miközben üdvözli és ösztönzi a távmunka terjedését. Korszerű és könnyen követhető szabályoknak kellene gondoskodniuk arról, hogy Európában a munkavállalók és a munkáltatók ne szembesüljenek többszörös adóztatással vagy az adóztatás szándékolatlan elmaradásával a külföldön végzett munka miatt.

„Új világ köszöntött ránk, amelyben az emberek máshogy szeretnének dolgozni. Az EGSZB teljes mértékben támogatja a rugalmasabb munkavégzést és a határon átnyúló távmunkát” – szögezte le Krister Andersson előadó. „Ez az új paradigma azonban komoly kihívásokat is jelent a nemzetközi adórendszerek és a hatékony európai egységes piac számára.” Egyéb intézkedések mellett az EGSZB azt javasolja, hogy európai szinten vezessenek be egy olyan egyablakos ügyintézést, mint amilyen a héa területén működik. A munkáltatók jelentenék a távmunkások által a lakóhelyük szerinti országban és a munkáltató székhelye szerinti országban ledolgozott napok számát. Ezen információk birtokában az adóhatóságok fel tudnák mérni, hogy a jövedelem melyik országban lenne adóköteles, illetve a jövedelem mekkora része lenne adóköteles az egyes országokban. Krister Andersson rámutat, hogy „ez a rendszer lehetővé teszi a munkavállalók és a munkáltatók számára, hogy csökkentsék a tagállamok közötti adóvitákat, és egyúttal biztosítsák az adók helyes kivetését, anélkül hogy a magánszemélynek több országban kellene adóbevallást benyújtania”. (tk)

Sok európai még nem elég jártas a digitális világban, és a nemzeti közigazgatási szervek többsége még nem alkalmaz digitális megoldásokat. Ha egyes általános érdekű szolgáltatásokhoz csak a digitális személyazonossággal rendelkezők férhetnek hozzá, mindenki veszít: jelentős számú európai érezheti úgy, hogy megtagadják tőle a hozzáférési jogot az ilyen szolgáltatásokhoz.

A Dumitru Fornea által kidolgozott és a júliusi plenáris ülésen elfogadott EGSZB-vélemény megkongatja a vészharangot. Nem engedhető meg, hogy a digitális és ipari forradalommal bevezetett új irányítási eszközök elnyomóak legyenek és az emberek mindennapjait olyan digitális technológiai rendszerekbe való bejelentkezéstől tegyék függővé, amelyek ellenőrzése nem demokratikus módon történik.

„Nyilvánvalóak a digitális technológiai megoldások előnyei” – szögezte le Dumitru Fornea. „Gyors bevezetésük azonban – különösen az általános érdekű szolgáltatásoknál, gondolva itt például a digitális személyazonosságra – jelentős számú európai polgár kirekesztéséhez vezethet. Garantálnunk kell, hogy az irányítás emberi kézben marad, gondoskodva egyúttal a demokratikus ellenőrzésről és a civil társadalmi szervezetek bevonásáról.”

Az EGSZB szerint fontos, hogy a digitális technológiai megoldások, például a digitális személyazonosság, a digitális fizetőeszközök, valamint a virtuális és kiterjesztett valóságon alapuló platformok kiegészítő eszközök maradjanak, és ne lépjenek teljes egészében és méltánytalan módon olyan gyakorlatok helyébe, amelyeket az emberiség évezredeken át fejlesztett és tökéletesített. 

Az EGSZB volt az első olyan európai intézmény, amely emberi vezérlésű („human in command”) megközelítést szorgalmazott a mesterségesintelligencia-rendszerek kezelése kapcsán, és ismételten hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a döntéshozatali folyamatokban akkor is az embereké legyen az utolsó szó, kezükben pedig az ellenőrzés, ha gépi fejlesztésekről van szó. (mp)