Az EGSZB intézkedéseket javasol a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére és újrafeldolgozására irányuló beruházások támogatására

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a márciusi plenáris ülésén véleményt fogadott el, amelyben javasolja a kritikus fontosságú nyersanyagok feltárására és kitermelésére, valamint a hulladékból származó másodlagos anyagok felhasználására irányuló beruházások támogatását, mivel ez elengedhetetlen a zöld átállás uniós megvalósításához.

2020 szeptemberében az Európai Bizottság elfogadta a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési tervét azzal a céllal, hogy csökkentse a kritikus fontosságú elsődleges nyersanyagoktól való függőséget és erősítse a nyersanyagok hazai előteremtését. Az EGSZB a véleményében üdvözli ezt a megközelítést, mivel maradéktalanul támogatja a zöld átállást, és „alapvető fontosságú lépésnek tartja a zöld technológiák bevezetéséhez szükséges nyersanyagok kitermelését”.

Az EGSZB ugyanakkor további intézkedéseket szorgalmaz ennek megvalósíthatóságához, mivel a feltárás és a kitermelés magas kockázattal jár. Dumitru Fornea előadó leszögezte: „Az elsődleges és a másodlagos nyersanyagok előteremtésének ösztönzése is létfontosságú, ezért támogatnunk kell a kitermelési ágazatba irányuló beruházásokat, és fel kell gyorsítanunk a potenciálisan értékes anyagokat tartalmazó hulladékok elemzését.”

Michal Pintér társelőadó kifejtette, hogy ez a támogatás különféle formát ölthet: „A beruházásokat hitelgaranciákkal, értékcsökkenési rendszerekkel és állami támogatások révén is segíteni kell, ugyanakkor egyszerűsített engedélyezési eljárást is ki kell dolgozni a bányászati tevékenységekhez.”

A vélemény hangsúlyozza továbbá, hogy ki kell bővíteni a kritikus fontosságú nyersanyagok fogalommeghatározását, mivel azok alatt hagyományosan a bányászati ágazatból származó anyagokat értik. Az EGSZB szerint ez az értelmezési kör túl szűk, és korlátozza a zöld energiák nagyobb arányú használatát. Például a faalapú anyagokat sokkal többféleképpen lehet hatékonyan felhasználni, mint korábban.

A nyersanyagágazatban óriási gazdasági potenciál rejlik. Mintegy 350 000 munkahelyet jelent az EU-ban, a feldolgozóiparban pedig több mint 30 millió olyan munkahely van, amely az ásványi nyersanyagokhoz való megbízható és akadálytalan hozzáféréstől függ. Az OECD előrejelzése szerint a globális anyagfelhasználás 2060-ra megduplázódik, konkrétan a fémfelhasználás pedig várhatóan 150%-kal nő. Emiatt nagy valószínűséggel még nagyobb nyomás nehezedik majd bolygónk erőforrásaira, és veszélybe kerülnek a jóllét terén elért eredmények is.

Ennek ismeretében a vélemény hangsúlyozza, hogy új szempontoknak is helyet kell kapniuk a kritikus fontosságú ásványi nyersanyagok jegyzékének összeállítása során alkalmazott módszertanban. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie azon országok lakosságának és gazdaságának igényeit és érdekeit, ahonnan nyersanyagokat exportálnak Európába. Ezért megfelelő kritériumokat kell meghatározni, amelyek alapján ellenőrizhető, hogy az ilyen típusú nyersanyagok globális ellátási láncai megfelelnek-e az etikai alapelveknek. (ks)