Az EGSZB info kérdése: „Az idei év a vasút európai éve. A projekt legfontosabb célja, hogy elősegítse az európai zöld megállapodás közlekedéssel kapcsolatos céljainak elérését, kiemelt figyelmet fordítva a vasúti közlekedés szerepére.
Ennek ismeretében mit gondol a vasúti szállítás részarányának növelésére irányuló lendületes megközelítésről?”

Baiba Miltovica, a TEN szekció elnöke

Az Európai Unió azért hirdette meg 2021-re a vasút európai évét, hogy arra biztassa a polgárokat: mindennapjaikban gyakrabban vegyék igénybe a vasúti szolgáltatásokat. Az egyes európai országokban más és más tényezők tartják vissza az embereket attól, hogy napi szinten a vasutat válasszák. A legfontosabb okok a nem versenyképes jegyárak, a kényelem és az összeköttetések hiánya, valamint a hosszú utazási idők.

Dacára azoknak a reményeknek, hogy a vasút központi szerepet kap a zöld helyreállításban, és dacára annak is, hogy 2021 a vasút európai éve, az uniós döntéshozók alig léptek előre az elmúlt években, és nem ruházták fel az utasokat egyértelmű és érvényesíthető, EU-szerte minden típusú vasúti szolgáltatásra alkalmazandó jogokkal. Ezért sok munka áll még előttünk.

Például az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) szerint, ha egy utas olyan kombinált jegyet vásárol, amelyet egy vasúttársaság vagy annak 100%-os leányvállalata értékesít, akkor ezt az utast az egész úton megilletik az utasjogok. Ez előrelépést jelent, mivel a vasúttársaságok jelenleg hajlanak arra, hogy csak az utazás egyes szakaszaira értékesítsenek jegyeket, ami lehetővé teszi számukra, hogy az utasok kárára megkerüljék a kártérítéssel, az átfoglalással és a segítségnyújtással kapcsolatos kötelezettségeket. Mindenképpen javult tehát a helyzet, de az alkalmazási kör korlátozott, mivel a vasúttársaságok kihasználhatják azokat a kiskapukat, amelyekkel mentesíteni tudják magukat az átszállójegyek biztosítására vonatkozó kötelezettségek alól. Az új szabályok kimondják, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak 100%-ban az anyavállalat tulajdonában kell lenniük ahhoz, hogy a szóban forgó kötelezettség hatálya alá tartozzanak. Ez a gyakorlatban számos kombinált jegyet kizár (pl. a Lyon>Párizs – Párizs>Brüsszel vonalra, amelyet az SNCF, illetve a Thalys üzemeltet, nem vonatkozik a szabály).

Tekintettel a tagállamok által a vasúttársaságoknak megítélt nemzeti mentességekre, az EU-ban a vasúti szolgáltatások kétharmada – főként számos elővárosi és regionális szolgáltatás – mentesül az uniós utasjogi szabályok alkalmazása alól. Ezek a mentességek elfogadhatatlanok, és ténylegesen akadályozzák azt, hogy vonzóbbá tegyük a vasutat.

A Covid19-válság megmutatta, hogy a vasút rendkívüli helyzetekben is biztosítani tudja az alapvető áruk, például az élelmiszerek, a gyógyszerek és az üzemanyagok gyors szállítását. Az ágazatot súlyosan érintette a válság: az utazási korlátozások miatt jelentősen csökkent az utasok száma. A Covid19-válság során szerzett tapasztalatokat arra kell felhasználni, hogy reziliensebb és hatékonyabb vasúti rendszert hozzunk létre. A rezilienciaépítési terveket a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben kell elfogadni.

A vasút 2021-es európai éve kiváló lehetőséget kínál az eddigi fejlemények számbavételére és a jövőre vonatkozó célkitűzések meghatározására. Ezzel összefüggésben az EGSZB TEN szekciója a portugál elnökség felkérésére feltáró véleményt dolgoz ki „Az egységes európai vasúti térség” címmel, és 2021 őszére konferenciát tervez az EGSZB-nél.