Mariya Mincheva írása

Bulgária és Románia 2011-ben teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit. Azonban a két ország még 13 évvel később sem élvezheti teljes mértékben a szabad mozgás előnyeit. Ennek az ellentmondásnak politikai ára van, és a kialakult helyzet nagyban növeli az euroszkepticizmust is.

A Tanács november 22-i budapesti ülésén Magyarország, Ausztria, Bulgária és Románia belügyminiszterei megállapodtak abban, hogy „megkezdik a szükséges lépéseket” annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni útvonalon érkező irreguláris migránsok megállítására irányuló határozottabb erőfeszítések függvényében meghatározzanak egy időpontot a szárazföldi határokon végzett ellenőrzések megszüntetésére.

A Schengeni Megállapodás alapvető fontosságú a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke Unión belüli szabad mozgása szempontjából, emellett pedig az EU gazdasági sikerének kulcsfontosságú tényezője. A korlátozások aláássák az EU versenyképességét és gazdasági növekedését, és akadályozzák a Szerződésekben előirányozott szociális piacgazdaság megvalósítását is.

A tagállamok ideiglenesen több évre visszaállították a határellenőrzéseket, de nem vizsgálták meg ezeknek a döntéseknek az egységes piacra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatását. Az Európai Bizottság elemzi ugyan a kereskedelem fizikai akadályait, de ez csak olyan eseményekre terjed ki, mint a határblokádok, a demonstrációk és a tehergépjárművek elleni támadások. A szárazföldi határellenőrzésnek – többek között a határellenőrzés schengeni tagállamok általi ideiglenes visszaállításának – a hatásait nem veszi figyelembe.

A Tanács 2023-ban megállapodott abban, hogy 2024. március 31-i hatállyal megszünteti a Bulgáriával és Romániával közös belső légi és tengeri határokon végzett ellenőrzéseket. A belső szárazföldi határokon végzett ellenőrzéseket viszont fenntartották, és határidőt sem tűztek ki azok megszüntetésére. Mindez jelentős költségekkel jár, és megakadályozza a vállalatokat abban, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac előnyeit.

A Bulgária és Románia schengeni térségbe való teljes körű integrálása érdekében tett lépések révén az EU megerősítheti belső kohézióját, javíthatja versenyképességét és fenntarthatja az európai projekt tartóoszlopának tekinthető szabad mozgás és szolidaritás alapelvét.

Az Európai Parlament szerint az, hogy Bulgária és Románia nem tagja a schengeni övezetnek, hatással lehet az ezen országok EU-n belüli jogállásával kapcsolatos piaci elvárásokra. Ez olyan politikai jelzés, amely hatással lehet az államkötvények hozamára, a pénzügyi eszközök árára, a vállalatokat és a háztartásokat érintő kamatlábakra, és károsíthatja a reálgazdaságot.

Mindkét országnak évente több milliárd eurójába kerülnek a megnövekedett logisztikai költségek, az áruk és berendezések szállításának késedelmei, valamint a megnövekedett üzemanyag- és járművezetői költségek. Ezek a közvetlen költségek magasabb árak formájában óhatatlanul a fogyasztókra hárulnak, és hatással vannak a munkavállalók fizikai és mentális egészségére.

A helyzet káros az idegenforgalomra is. Emellett akadályozza a munkaerő szabad mozgását, és korlátozza a bolgár és román munkavállalók lehetőségeit arra, hogy a szomszédos tagállamokban keressenek munkát. Ez a korlátozás érinti az építőipart, a mezőgazdaságot és a szolgáltatási ágazatokat, amelyek nagymértékben támaszkodnak idénymunkásokra és ideiglenes munkavállalókra.

Enrico Letta az egységes piac jövőjéről szóló jelentésében arra szólít fel, hogy határozottan ellenezzenek minden olyan kísérletet, amely a tagállamok közötti szabad mozgás korlátozására irányul, beleértve az útvonalakra és a közúti szállításra vonatkozó technikai korlátozásokat, valamint a Schengeni Megállapodás felfüggesztését.

Legfőbb ideje, hogy a Tanács meghatározzon egy időpontot a Bulgária és Románia, illetve a schengeni övezethez tartozó többi tagállam közötti szárazföldi határellenőrzés megszüntetésére. A kérdésről várhatóan az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 12-i ülésén születik végleges döntés.