A civil társadalom küzdelme a társadalmi polarizáció ellen

Már április van, de gondolataink még mindig a márciusi kiemelt rendezvényeink által kiváltott energia és felismerések körül forognak. E rendezvények ismét megmutatták a civil társadalom erejét és eltökéltségét.

Március valóban intenzív és inspiráló hónap volt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál. Megtartottuk „Your Europe, Your Say” című éves ifjúsági rendezvényünket, melynek során Európa jövőjének adjuk át a szót: a fiataloknak – sokuk még csak középiskolás –, akik az egész kontinensről, többek között az Egyesült Királyságból és az uniós tagjelölt országokból érkeztek.

Megrendeztük a második Civil Társadalmi Hetünket is, amelyen szerte Európából több mint 800 civil társadalmi képviselő vett részt, hogy élénk megbeszéléseket folytassanak, megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és közösen dolgozzanak ki megoldásokat a demokratikus részvétel megerősítésére. Az idei rendezvény címe „A kohézió és a részvétel megerősítése a polarizált társadalmakban” volt.

A mai viharos időkben nincs hiány sürgető problémákból. Miért kell tehát a polarizációra összpontosítani?

A polarizáció – az ellentétes nézetek kiéleződése – a demokratikus párbeszéd szokásos része lehet, amely gyakran valamely ideológiában gyökerezik. Valójában az élénk vita és a sokszínű, egymással esetleg ütköző vélemények kifejezése létfontosságú minden olyan nyitott és plurális társadalom számára, mint a miénk. Amint azt az EGSZB gyakran hangsúlyozza, a nyílt és korlátoktól mentes vita „a részvételen alapuló társadalom alapja, amely nélkül nincs megfelelően működő demokrácia”.

Az a fajta polarizáció azonban, amelyet manapság tapasztalhatunk, különbözik ettől. A negatív polarizáció és populizmus térnyerésének vagyunk tanúi, amely elutasítja a párbeszédet, rombolja a bizalmat és aláássa a demokratikus értékeket. A politikában és a közéletben egyre szűkül a kompromisszumok lehetősége. Amikor a polarizáció ellenségessé válik – amikor gyűlöletet táplál vagy sérelmeket kelt –, tönkreteszi a társadalmi kohéziót, táplálja a megosztottságot, és a legrosszabb esetekben erőszakhoz is vezet.

Azzal, hogy rendezvényünket a polarizációnak szenteltük, arra akartunk rámutatni, hogy aggasztó mértékben növekednek toxikus vonásai, amelyek lassan beszivárognak az európai társadalmak összes pórusába.

Ezt az aggasztó tendenciát számos fenyegetés súlyosbítja: a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás, a dezinformáció terjedése, valamint a közösségi média manipulálása az ellentétes hangok elhallgattatása és a szélsőséges nézetek előmozdítása érdekében. Emellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a média szabadságára – monopolizáció, kormányzati beavatkozás vagy újságírók elleni támadások révén –, most, amikor a szabad és pluralista média fontosabb, mint valaha.

Az EGSZB-nél mély aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy Európa-szerte egyre gyakoribbak a gyűlöleten alapuló bűncselekmények, többek között a vallás, a biológiai és a társadalmi nem ellen irányuló bűncselekmények. A gyűlölet aláássa a demokráciát, gyengíti intézményeinket, és bizalmatlanságot eredményez a polgárok körében.

Pontosan itt játszik alapvető szerepet a civil társadalom. A civil társadalmi szervezetek kellő lendülettel és bátorsággal rendelkeznek a demokratikus terek megvédése, az alapvető jogok védelme és közösségeink szerkezetének megerősítése terén. Ez magában foglalja a negatív polarizáció toxikus hatásai elleni fellépést is.

Mi a Civil Társadalmi Hét révén támogattuk ezeket az erőfeszítéseket. A rendezvény teret biztosított az érdemi párbeszédnek, az új ötleteknek és az együttműködésen alapuló problémamegoldásnak, amelynek célja a részvétel és a társadalmi kohézió előmozdítása. A kapcsolattartó csoportban különböző témákkal foglalkozó panelbeszélgetésekre került sor, és egy napot az európai polgári kezdeményezésnek szenteltünk, amely a közvetlen demokrácia legfontosabb uniós eszköze.

A hét részeként az EGSZB kiosztotta a 15. civil társadalmi díját is három kiemelkedő kezdeményezésnek, melyek az Európa-szerte tapasztalható polarizáció ellen küzdenek. A 15 tagállamból beérkezett több mint 50 pályázat közül kiválasztott projektek megmutatják a kihívás nagyságrendjét, valamint a civil társadalmi szereplők e kihívással való szembenézés iránti mély elkötelezettségét is.

Remélem, hogy az idei Civil Társadalmi Hét és díjazottjaink megújult optimizmust eredményeznek, és hitet abban, hogy a civil társadalom szerepet játszhat az európai demokratikus értékek védelmében és előmozdításában.

És miközben még mindig márciusi rendezvényeink ötleteit, javaslatait és tanulságait gondoljuk át, úgy döntöttünk, hogy április számunkban átadjuk a szót a Civil Társadalmi Hét és a „Your Europe, Your Say” néhány résztvevőjének. Örömteli olvasást kívánok!

Laurenţiu Plosceanu

Kommunikációért felelős alelnök