Az összefonódásra és az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint az antitrösztszabályokat felül kell vizsgálni, hogy azok az Unió éghajlat-politikai és digitális törekvéseit szolgálják, és segítsék a stratégiai autonómia elérését. Mindegyik törekvés jelentős beruházásokat igényel. Az EGSZB két új véleményében fejti ki, hogy miként kellene ezt a felülvizsgálatot elvégezni.

Az EGSZB május 19-i plenáris ülésén tartott egyik vita két új, az EU versenypolitikáját, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatások állami támogatását a megváltozott globális helyzet kapcsán tárgyaló jelentéssel foglalkozott.
Az új kihívásokra felkészült versenypolitika” tárgyú véleményben az EGSZB arra ösztönözte az Európai Bizottságot, hogy menjen minden eddiginél tovább az uniós versenypolitika jelenleg folyó átalakításában. 

A Covid19, majd később az ukrajnai orosz agresszió kezelése érdekében hozott intézkedések óriási segítséget nyújtottak a vállalkozásoknak, e tekintetben azonban még mindig van mit javítani. Azt is biztosítani kell, hogy a jogosultsági kritériumok lehetővé tegyék, hogy valamennyi ágazat részesüljön ezek előnyeiből, és ne zárják be a kapukat a leginkább sújtott vállalkozások előtt. 

Ami a versenyjog általános keretét illeti, bár az számos kihíváshoz alkalmazkodott, mégsem ment elég messzire az EU stratégiai céljainak – vagyis a zöld és a digitális átállásnak és a rezilienciának – a felkarolásában. Ezek a törekvések hatalmas köz- és magánberuházásokat igényelnek, és maximális támogatást kell kapniuk, hangsúlyozza az EGSZB.

Néha úgy tűnik, hogy az összefonódások és fúziók ellenőrzését szolgáló intézkedések az útjában állnak annak, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával szemben versenyképesek maradhassunk. Az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó rendelkezések nem feltétlenül igazodnak az új zöld és digitális kihívásokhoz. 

„Javasolunk néhány technikai kiigazítást a támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítése, illetve jobb módszereket az innováció és a digitális fejlődés jobb figyelembevétele érdekében. Javaslatokat tettünk arra is, hogy miként lehetnének az intézkedések nemcsak az ipar, hanem valamennyi ágazat számára előnyösek. Itt elsősorban a kereskedelmi szektorra és a kkv-kra gondolok” – fejtette ki a vélemény előadója, Emilie Prouzet.

Egy másik véleményben az EGSZB a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz nyújtott állami támogatásokkal foglalkozott. 

„A Covid19-világjárvány megmutatta, milyen fontos, hogy az egészségügyi és a szociális védelmi rendszerek képesek legyenek gyorsan alkalmazkodni bármilyen változáshoz” – mondja Giuseppe Guerini (Civil társadalmi szervezetek csoportja, IT), a vélemény előadója –, „és az általunk javasolt intézkedések hozzájárulnának az állami támogatások nyújtásának egyszerűsítéséhez és felgyorsításához”.

Az EGSZB rámutat, hogy ennek az ágazatnak nincs igazán nagy hatása a határokon átnyúló versenyre. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások többnyire helyi struktúrákkal rendelkeznek az egyes országokban, és alapvetően helyben nyújtják őket. Az ennek az ágazatnak nyújtott állami támogatást nem lehet versenytorzítónak tekinteni.

Egy másik fontos javaslat az állami támogatás maximális megengedett mértékével kapcsolatos aggályokat érinti. Az EGSZB úgy véli, hogy annak az összeghatárnak, amelyen felül a támogatást be kell jelenteni az Európai Bizottságnak (ez jelenleg három pénzügyi évet tekintve összesen 500 000 EUR), ami egy hosszadalmas és összetett folyamatot indít el, magasabbnak kell lennie e szolgáltatások esetében, mint más általános érdekű szolgáltatásoknál. Ezt közérdekű szerepük, a határokon átnyúló kereskedelemre gyakorolt korlátozott hatásuk és az újból beindult infláció indokolná. (dm)