EGSZB info

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szorgalmazta, hogy az uniós intézmények tanúsítsanak zéró toleranciát az olyan tagállami hozzáállással és gyakorlatokkal szemben, amelyek akadályozzák a civil társadalom munkáját és beszűkítik a mozgásterét Európában.

Az ilyen fejlemények ellensúlyozása érdekében az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy különféle intézkedésekkel – például azzal, hogy visszatartja az uniós finanszírozást az uniós értékeket nem tisztelő országoktól – gondoskodjon a civil társadalom teljes körű részvételéről a politikai döntéshozatal minden szakaszában, és őrizze meg a részvételi demokráciát Európában.

A civil társadalmi szervezetek szerepe a közjó őrzőiként a világjárvány utáni helyreállításban című véleményében az EGSZB megállapította, hogy Európa civil társadalma továbbra is sok jelentős akadállyal szembesül, és az EU egyes részein drámaian szűkült a mozgástere, annak ellenére, hogy a civil társadalom kulcsszerepet játszott a világjárvány hatásainak enyhítésében, és az orosz agresszió első napjától kezdve példamutató módon segíti az ukrajnai menekülteket.

„A civil társadalom lendülete sokat segített abban, hogy társadalmaink ki tudjanak lábalni a Covid19-világjárványból. Most pedig az ukrán válság mutat rá egyértelműen, milyen értékes és fontos a civil társadalom demokráciáink számára” – mondta Ioannis Vardakastanis, a vélemény előadója.

Most, amikor a civil társadalom fontos szerepet vállal a romboló hatású Covid19-válság utáni újjáépítésben – amihez a társadalom minden szegmensének részvételére szükség van –, az EU-nak biztosítania kell, hogy legyen párbeszéd a civil társadalom és a döntéshozók között, mivel minden szinten éppen ennek a párbeszédnek a hiánya jelenti az egyik legfontosabb akadályt az európai civil társadalom számára.

Szintén akadályt jelent, hogy a civil társadalmat nem vonják be érdemben a fontos szakpolitikákkal és jogszabályokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba.

Az EGSZB szerint az uniós intézményeknek zéró toleranciát kell tanúsítaniuk ezzel a hozzáállással szemben, és „határozottan és megalkuvást nem tűrő módon” kell reagálniuk, mivel a civil társadalomnak a döntéshozatali folyamatba való bevonása elválaszthatatlan az uniós értékektől és az EU-Szerződésektől. Az ilyen gyakorlatok felszámolásához európai és nemzeti szintű jogi szabályozás bevezetésére van szükség.

A civil társadalmi szervezeteknek a szerepük kibontakoztatásához pénzügyi és technikai támogatást kellene kapniuk az EU-tól, valamint a helyi és nemzeti hatóságoktól, de ez nem veszélyeztetheti függetlenségüket. (ll)

Az EGSZB új állásfoglalást fogadott el a szervezett civil társadalomnak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásába és nyomon követésébe való bevonásáról. Egy közelmúltbeli konzultáció azt mutatja, hogy a szabályozással ellentétben a szervezett civil társadalmat nem vonják be kellő mértékben ezekbe a tervekbe.

Az EGSZB egyértelmű szabályokat szorgalmaz ennek hatékony orvoslása és a gazdaság újbóli pályára állítása érdekében. Az állásfoglalás elfogadását megelőző vita során Christa Schweng, az EGSZB elnöke rámutatott, hogy az új politikák minőségének, átláthatóságának és végrehajtásának javításához elengedhetetlen, hogy a szervezett civil társadalmat bevonják a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott reformokba. Gonçalo Lobo Xavier, az „Európai szemeszter” csoport alelnöke beszámolt a konzultáció legfontosabb megállapításairól.

„A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végleges tartalmát a szervezett civil társadalom általában pozitívan értékeli. A társadalmi vetület azonban gyakran nincs megfelelő alapossággal kidolgozva” – hangsúlyozta. A csoport elnöke, Javier Doz Orrit ismertette a fő ajánlásokat. Felszólította továbbá a tagállamokat, hogy „sürgősen tartsák be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben meghatározott szabályokat”, az Európai Bizottságot és a Parlamentet pedig arra kérte, hogy gondoskodjanak erről. Luca Jahier alelnök megosztott néhány jó gyakorlatot, valamint elmondta: „A szervezett civil társadalom nem vesz részt kellő mértékben az EU gazdasági kormányzásában, és ez nem oldódik meg mindaddig, míg nem kerül sor az európai szemeszter reformjára”.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, aki szintén részt vett a vitában, hangsúlyozta, milyen hatással jár Ukrajna Oroszország általi inváziója a globális gazdasági helyreállításra és az EU-ra nézve, valamint hogy mire van szükség ennek enyhítéséhez és az előrelépéshez. (tk)

A kohéziós politika kulcsfontosságú a Covid19-válság leküzdéséhez, a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez és az Európán belüli egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Egy a közelmúltban megfogalmazott EGSZB-vélemény arra figyelmeztet, hogy a belátható jövőben a legkomolyabb kihívást az ukrajnai háború jelenti.

Gyorsan kell cselekedni a menekültek megsegítése és Ukrajna európai integrációjának biztosítása érdekében. Véleményében az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy határozottan támogatja Ukrajna haladéktalan uniós csatlakozását, és kéri, hogy ennek megfelelően igazítsák ki a kohéziós politikát és a hozzá kapcsolódó pénzügyi eszközöket.

Konkrétan azt javasolja, hogy hozzanak létre egy külön uniós alapot a háborút követő helyreállítás és fejlesztés megkönnyítésére. A májusi plenáris ülésszak során elfogadott vélemény az Európai Bizottság „Kohézió Európában 2050-ig” című jelentéséről készült közleményt elemzi.

Az említett jelentés két héttel azelőtt került közzétételre, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, így nem vehette figyelembe a háború következményeit. Krzysztof Balon előadó elmondta: „Rövid és középtávon a legkomolyabb kihívást a kohéziós politika számára az Ukrajna elleni orosz agresszió jelenti, amely voltaképpen az Európai Unió elleni agressziónak is minősül.” Gonçalo Lobo Xavier társelőadó pedig hozzátette: „A kohéziós politika továbbra is az európai gazdaság helyreállításának és rezilienciájának alapeleme, és különös hangsúlyt kell helyeznie a kkv-kra.”  (tk)

Az ukrajnai háború, amely példátlan menekültáradatot okozott az EU-ban, rámutat arra, hogy hatékony, emberséges és humanitárius közös európai migrációs és menekültügyi együttműködési szabályozásra van szükség a nyitott, de egyben biztonságos schengeni térségben. Dióhéjban ez az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleménye, amelyet májusi plenáris ülésén elfogadott véleményében fogalmazott meg.

„Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója gyökeres változást hozott. Történelmi szempontból a schengeni térség működését és az EU biztonságát fenyegető eddigi legnagyobb veszélyt jelenti. Az Ukrajnában zajló szörnyű események újból megerősítik a schengeni külső határok biztonságának és stabilitásának fontosságát, amely elengedhetetlen feltétele Európa belső biztonságának” – fejtette ki Krzysztof Balon, a biztonsági unióra vonatkozó csomagról / schengeni intézkedéscsomagról szóló vélemény előadója.

Krzysztof Balon elmondta, hogy az EGSZB támogatja az Európai Bizottság álláspontját, miszerint a schengeni országok közötti határok lezárásának mindig ideiglenesnek kell lennie.

Az EGSZB a schengeni térségre vonatkozó szabályozás aktualizálását célzó, az Európai Bizottság által a közelmúltban előterjesztett csomagot értékelő véleményében megállapítja, hogy a tagállamok biztonsági aggályait jobban lehetne kezelni a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés és koordináció fokozásával és megerősítésével, mint a belső határellenőrzések újbóli bevezetésével.

A vélemény elsősorban azt hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a tagállamoknak a határok, a migrációs és menekültügyi politika igazgatása során mindenkor tiszteletben kell tartaniuk az Alapjogi Chartát, különös tekintettel a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogra, valamint a menedékjogra és a visszaküldés tilalmának elvére. Ugyanez vonatkozik a tagállamok közötti rendőrségi és igazságügyi együttműködés valamennyi aktusára.

Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy proaktívan támogassák a szolidaritási mechanizmust, és az új migrációs és menekültügyi paktum rendelkezéseivel összhangban osztozzanak a migráció kezelésével kapcsolatos felelősségen.

A tagállamok kölcsönös szolidaritási mechanizmusokat alakíthatnak ki az Ukrajnával szembeni orosz agresszióval összefüggésben nemrégiben életbe léptetett átmeneti védelemről szóló irányelv alapján, és az EGSZB nagyra értékeli ezt a kezdeményezést. Az Európai Bizottságnak meg kell fontolnia annak lehetőségét, hogy jövőbeli súlyos és sürgős válsághelyzetekben is alkalmazza ezt az irányelvet harmadik országbeli állampolgárokra.

Az EGSZB megismétli továbbá Románia, Bulgária, Horvátország és Ciprus schengeni térségből való folyamatos kizárása miatti aggályait, és csatlakozik az Európai Bizottsághoz, amely a Tanács gyors és határozott fellépését kéri e tekintetben. (ll)

Négy konkrét területen növelni lehetne a hatékonyságot határozottabb intézkedésekkel, véli az EGSZB, de örömmel látja, hogy számos javaslatát figyelembe vették.

A májusi plenáris ülésén elfogadott egyik véleménnyel az EGSZB jóváhagyta a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amely számos, az EGSZB által bő tíz éve hangoztatott javaslatot átvett.

„Büszkén fogadjuk ennek a régóta várt cselekvési tervnek az elfogadását, de a munka csak most kezdődik” – állapítja meg Giuseppe Guerini előadó. „Végre eljött az ideje annak, hogy merész és hosszú távú intézkedések révén végrehajtsuk a tervet. Az EGSZB-nek számos innovatív és konkrét javaslata van arra, miként lehet minél több tagállamban gondoskodni a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásáról.”

Az EGSZB négy olyan kulcsterületre mutat rá a tervben, amelyeken véleménye szerint határozottabb intézkedéseket lehetne hozni. A következőkről van szó:

•    a helyi szintű általános érdekű szolgáltatások terén a közigazgatási szervek és a szociális gazdaság szervezetei közötti együttműködés aktívabb formáinak kialakítása, a közbeszerzési irányelvben egyértelműen megkülönböztetve az általános érdeket a versenyalapú tevékenységektől;

•    szabályozási beavatkozás, adott esetben olyan iránymutatások formájában, amelyek tisztázzák az állami támogatás elnyerésének feltételeit és a tagállamok rendelkezésére álló támogatás összegét, hogy azok minél rugalmasabban segíthessenek a szociális vállalkozásoknak. Nem elég webináriumokat és workshopokat szervezni, ahogy azt az Európai Bizottság javasolja;

•    uniós támogatással egy olyan rendszer kiépítése a tagállamok által, amely garantált hiteleket és kölcsönöket biztosít, ahogy az már EU-szerte működik a kkv-k esetében. Az rendben van, hogy új pénzügyi termékeket indítanak el a szociális vállalkozásokat szolgáló magánfinanszírozás mozgósítsa érdekében, de sok szociális vállalkozásnak ahhoz is támogatásra van szüksége, hogy hozzáférjen az egyszerű bankhitelekhez;

•    a szociális gazdaság egyedi adóztatása hasznos, de a tagállamokat segíteni kell a koordinált adóharmonizáció útján, amit adott esetben egyes tagállamok bevált gyakorlatai inspirálhatnának, amilyenek pl. a felhalmozott nyereségre vonatkozó adómentességek, a héakulcsok csökkentése vagy a társadalombiztosítási költségek alóli mentességek. (dm)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) májusi plenáris ülésén elfogadott véleményében támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az uniós bűncselekmények listáját kiterjessze a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd valamennyi formájára, és arra ösztönzi a Tanácsot, hogy foglalkozzon ezzel a javaslattal.

A civil társadalmi szervezetek – a gyűlölet célpontjaként és az érintett közösségek támogatása során is – első kézből tapasztalhatták meg a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények növekvő számát. Ezért az EGSZB szerint meg kell védeni az emberi méltóságot, az alapvető jogokat és az egyenlőséget. „A demokrácia és maga az EU sem lehetséges, ha az emberek félelemben és szégyenben élnek” – hangsúlyozza Cristian Pîrvulescu, a vélemény előadója.
A közösségi média terén tapasztalható fejlődésnek és a mozgás szabadságának köszönhetően az EU közszférája integráltabbá vált. Ezért a gyűlölet elleni hatékony küzdelemhez most elengedhetetlen a közös kiindulási alap. Figyelemfelkeltésre és oktatásra is szükség van a gyűlölet-bűncselekmények hatásának feltérképezéséhez és megelőzésükhöz. Az EGSZB azt ajánlja, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet azokra, akik fontos szerepet játszanak a gyűlölet elleni küzdelemben, így a tanárokra, az újságírókra és a bűnüldöző szervek munkatársaira. Az EGSZB azt is kéri a politikai vezetőktől, hogy felelősségteljesen járjanak el.

Az EGSZB kiemeli, hogy a szociális partnerek helyi szinten kulcsfontosságú szerepet játszanak a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésében és leküzdésében. „A civil társadalmi szervezetek társadalmunk őrei a gyűlölet ellen” – nyilatkozta Milena Angelova társelőadó. Az EU-nak elő kell mozdítania az ilyen szervezetek magatartási kódexeit és bevált gyakorlatait, és több finanszírozási forrást kell biztosítania szakértelmük leghatékonyabb kiaknázása érdekében. (gb)

A gyermekmunka és a kényszermunka gyors ütemű terjedése, valamint a munkavállalók folyamatos kizsákmányolása világszerte egyre sürgetőbbé teszi a tisztességes munkára irányuló uniós fellépést.

A „Tisztességes munka világszerte történő előmozdítása” című meghallgatás, amelyre május 4-én került sor, fórumot kínált az EGSZB tagjainak, az uniós intézmények és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) képviselőinek, valamint a tudományos dolgozóknak és a civil társadalmi szervezeteknek az eszmecserére.

A meghallgatást abból a célból szervezték, hogy ötleteket gyűjtsenek az EGSZB e tárgykörben kidolgozandó jövőbeli véleményéhez, amely az Európai Bizottság világszerte biztosítandó tisztességes munkáról szóló, februárban elfogadott közleményére és a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvjavaslatára összpontosít.

Ezekkel a kezdeményezésekkel az Európai Bizottság a tisztességes munka témájában vezető szerepet kíván ruházni az EU-ra úgy Európában, mint világszinten is, és arra törekszik, hogy emberek milliói számára tegye lehetővé, hogy méltóságban éljenek és dolgozzanak.

„Egy olyan jövőről álmodunk, ahol a munka tisztességes. Ugyanakkor a tisztességes munka egyelőre nem realitás világszerte több százmillió ember számára, ami megnehezíti a fenntartható fejlődési célok elérését” – fejtette ki María del Carmen Barrera Chamorro, az EGSZB-vélemény előadója.

A Covid19-világjárvány tovább súlyosbította a helyzetet a munka világában, és számos ország arról számol be, hogy csúcson van a bizonytalan munkakörülmények közötti foglalkoztatás. Ez aránytalan mértékben érinti a nőket, valamint a kiszolgáltatott csoportokat, például a gyermekeket és az informális gazdaságban dolgozókat. A gyermekként foglalkoztatottak száma már a világjárvány előtt is emelkedőben volt, több mint 8 millióval nőtt a 2016 és 2020 közötti időszakban, a korábbi visszaesést követően.

Jelenleg a gyermekmunkások száma 160 millió, ami azt jelenti, hogy minden tizedik gyermek dolgozik világszerte. Kényszermunkában 25 millió ember dolgozik. Megfelelő szociális védelmi háló hiányában félő, hogy további 46 millió gyermek eshet a gyermekmunka áldozatául világszerte.

Az EU kezdeményezésének célja, hogy fenntartható és felelős vállalati magatartást ösztönözzön a hazai piacokon, a nem uniós országokban és a globális értékláncokban. A legfontosabb eszközök a vállalati felelősségvállalásra és az átláthatóságra irányuló uniós szakpolitikák lesznek. A tervek között szerepel egy olyan jogi eszköz is, amely betiltja a kényszermunkával előállított termékeket. Valamennyi szakpolitika előmozdítja majd a nemek közötti egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet.

„Üdvözöljük az Európai Bizottság kezdeményezését, de ambiciózusabb menetrendre és egyetemes emberi jogokon alapuló integrált politikára van szükségünk. A tisztességes munka biztosítása az emberek, de ugyanakkor a vállalatok, a fogyasztók és bolygónk szempontjából is fontos” – összegezte Maria del Carmen Barrera Chamorro. (ll)

Az EGSZB április 8-án tartott meghallgatása, amelyen a fogyatékosságügyi szakpolitika vezető szereplői, köztük a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek vettek részt, rámutat arra, hogy növelni kell a fogyatékossággal élő személyek, különösen a fiatalok foglalkoztatási rátáját. A jogi erőfeszítések ellenére az adatok azt mutatják, hogy közülük sokan még mindig hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a munka világában, mivel a sztereotípiák szerint nem elég produktívak.

A meghallgatás legfontosabb következtetése az, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló új uniós stratégia elismeri a fogyatékossággal élő fiatalok előtt a foglalkoztatás és az oktatás terén tornyosuló problémákat; a szociális partnerek azonban szeretnének megbizonyosodni arról, hogy mennyire lesznek ambiciózusak a stratégiában szereplő erőfeszítések.

A fogyatékossággal élő fiatalok akadályokkal szembesülnek, amikor megpróbálnak belépni a munkaerőpiacra, és ezek az akadályok mind a magán-, mind az állami szektorban jelen vannak. A fogyatékossággal élő személyek munkanélküliségi rátája valóban aránytalanul magas az általános népességéhez képest, különösen a nők és a fiatalok körében. A rendelkezésre álló legfrissebb uniós szintű adatok szerint a fogyatékossággal élő személyeket 24,4%-kal kisebb eséllyel foglalkoztatják. Úgy tűnik, a Covid19-világjárvány növelte ezt az egyenlőtlenséget.

Daphne Nathalie Ahrendt, a Eurofound vezető kutatási menedzsere ismertette egy Eurofound-felmérés eredményeit: a fogyatékossággal élő válaszadóknak 27%-a, míg a fogyatékossággal nem rendelkező válaszadóknak 12%-a volt munkanélküli. A fogyatékossággal élő válaszadók 55%-a pénzügyileg sérülékeny helyzetűnek tekinthető, míg fogyatékosság nélküli társaik esetében 38% ez az arány. A fogyatékossággal élő válaszadók nagy többsége nagyobb eséllyel szembesül depresszióval és magányossággal.

Francesca Sbianchi, az Európai Fogyatékosügyi Fórum ifjúsági bizottságának tagja elmondta: „Sokunk számára magasabbak a megélhetési költségek, és ezért támogatási szolgáltatásokra és fogyatékossági ellátásokra vagyunk utalva a méltóságteljes élethez”. Ahhoz, hogy ennek az egyenlőtlenségnek valamelyest véget vethessünk, az egyik legfőbb előfeltétel, hogy a fogyatékossággal élő emberek megtarthassák a fogyatékossági juttatásaikat akkor is, amikor dolgozni kezdenek, hogy legyen idejük pénzügyileg függetlenné válni.

Stefan Tromel, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkatársa rámutatott, hogy bár az új foglalkoztatási formák lehetőséget jelentenek a fogyatékossággal élő emberek nagyobb arányú integrációjára, az OECD adatai azt mutatják, hogy a digitális készségek terén is szakadék mutatkozik a fogyatékossággal élők, illetve a fogyatékossággal nem rendelkezők között, a távmunkának pedig továbbra is választható lehetőséget kell jelentenie. E szakadék áthidalása és a munkahelyek hozzáférhetőségének javítása érdekében a szakszervezeteknek együtt kell működniük a szociális partnerekkel: az egyes országok gazdasági és szociális bizottságai jó platformot jelenthetnek ehhez.

A fogyatékossággal élők nagyobb diszkriminációval szembesülnek, ha fiatalok. Mivel 2022 az ifjúság európai éve, alapvető fontosságú, hogy jobban megértsük e meghatározott csoport tényleges helyzetét. (rl)

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy végezzen célzottabb hatásvizsgálatokat a NextGenerationEU-hoz kapcsolódó adósságok törlesztésére szolgáló új uniós költségvetési finanszírozási forrásokra vonatkozó javaslatairól.

Az EGSZB általánosságban egyetért az EU „saját forrásokból” származó költségvetési bevételeire vonatkozó javaslattal. Ezeknek azonban stabilnak és méltányosnak kell lenniük, és nem terhelhetik meg a háztartásokat vagy a vállalkozásokat.

A májusi plenáris ülésen elfogadott véleményében az EGSZB arra is biztosítékot kér az Európai Bizottságtól, hogy javaslatai ellenállóak legyenek a gazdasági sokkhatásokkal szemben, és figyelmeztet arra, hogy az ukrajnai háború következtében megemelkedett energiaárak következményei miatt e javaslatok akár érvényüket is veszíthetik.

„Az új saját források kialakítása nem veszélyeztetheti a többi uniós program és eszköz költségvetését, és nem növelheti a GNI-alapú saját forrásokból származó hozzájárulásokat” – jelentette ki a vélemény előadója, Philip von Brockdorff. Antonio García del Riego társelőadó hozzátette: „Az EGSZB üdvözli az OECD arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a globális vállalatok valóban ott adózzanak, ahol a gazdasági és értékteremtő tevékenységeket végzik, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az új szabályok alkalmazása miatt az uniós vállalatok nem kerülhetnek versenyhátrányba fő kereskedelmi partnereikkel szemben". (tk)

Az összefonódásra és az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint az antitrösztszabályokat felül kell vizsgálni, hogy azok az Unió éghajlat-politikai és digitális törekvéseit szolgálják, és segítsék a stratégiai autonómia elérését. Mindegyik törekvés jelentős beruházásokat igényel. Az EGSZB két új véleményében fejti ki, hogy miként kellene ezt a felülvizsgálatot elvégezni.

Az EGSZB május 19-i plenáris ülésén tartott egyik vita két új, az EU versenypolitikáját, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatások állami támogatását a megváltozott globális helyzet kapcsán tárgyaló jelentéssel foglalkozott.
„Az új kihívásokra felkészült versenypolitika” tárgyú véleményben az EGSZB arra ösztönözte az Európai Bizottságot, hogy menjen minden eddiginél tovább az uniós versenypolitika jelenleg folyó átalakításában. 

A Covid19, majd később az ukrajnai orosz agresszió kezelése érdekében hozott intézkedések óriási segítséget nyújtottak a vállalkozásoknak, e tekintetben azonban még mindig van mit javítani. Azt is biztosítani kell, hogy a jogosultsági kritériumok lehetővé tegyék, hogy valamennyi ágazat részesüljön ezek előnyeiből, és ne zárják be a kapukat a leginkább sújtott vállalkozások előtt. 

Ami a versenyjog általános keretét illeti, bár az számos kihíváshoz alkalmazkodott, mégsem ment elég messzire az EU stratégiai céljainak – vagyis a zöld és a digitális átállásnak és a rezilienciának – a felkarolásában. Ezek a törekvések hatalmas köz- és magánberuházásokat igényelnek, és maximális támogatást kell kapniuk, hangsúlyozza az EGSZB.

Néha úgy tűnik, hogy az összefonódások és fúziók ellenőrzését szolgáló intézkedések az útjában állnak annak, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával szemben versenyképesek maradhassunk. Az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó rendelkezések nem feltétlenül igazodnak az új zöld és digitális kihívásokhoz. 

„Javasolunk néhány technikai kiigazítást a támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítése, illetve jobb módszereket az innováció és a digitális fejlődés jobb figyelembevétele érdekében. Javaslatokat tettünk arra is, hogy miként lehetnének az intézkedések nemcsak az ipar, hanem valamennyi ágazat számára előnyösek. Itt elsősorban a kereskedelmi szektorra és a kkv-kra gondolok” – fejtette ki a vélemény előadója, Emilie Prouzet.

Egy másik véleményben az EGSZB a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz nyújtott állami támogatásokkal foglalkozott. 

„A Covid19-világjárvány megmutatta, milyen fontos, hogy az egészségügyi és a szociális védelmi rendszerek képesek legyenek gyorsan alkalmazkodni bármilyen változáshoz” – mondja Giuseppe Guerini (Civil társadalmi szervezetek csoportja, IT), a vélemény előadója –, „és az általunk javasolt intézkedések hozzájárulnának az állami támogatások nyújtásának egyszerűsítéséhez és felgyorsításához”.

Az EGSZB rámutat, hogy ennek az ágazatnak nincs igazán nagy hatása a határokon átnyúló versenyre. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások többnyire helyi struktúrákkal rendelkeznek az egyes országokban, és alapvetően helyben nyújtják őket. Az ennek az ágazatnak nyújtott állami támogatást nem lehet versenytorzítónak tekinteni.

Egy másik fontos javaslat az állami támogatás maximális megengedett mértékével kapcsolatos aggályokat érinti. Az EGSZB úgy véli, hogy annak az összeghatárnak, amelyen felül a támogatást be kell jelenteni az Európai Bizottságnak (ez jelenleg három pénzügyi évet tekintve összesen 500 000 EUR), ami egy hosszadalmas és összetett folyamatot indít el, magasabbnak kell lennie e szolgáltatások esetében, mint más általános érdekű szolgáltatásoknál. Ezt közérdekű szerepük, a határokon átnyúló kereskedelemre gyakorolt korlátozott hatásuk és az újból beindult infláció indokolná. (dm)

Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) által készített és a májusi plenáris ülésszakon elfogadott véleményében az Európai gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) azt javasolja, hogy az Európai Bizottság és a nemzeti kormányok – a csomagolóipar valamennyi érintett szereplőjével konzultálva – tegye meg a szükséges lépéseket minden egyes termék életciklusára vonatkozóan az ágazat fenntarthatósága érdekében.

A napjainkban az összes árufajta biztonságának, higiéniájának, szállításának, megőrzésének, kiszerelésének és felhasználhatóságának biztosításához használt hatalmas mennyiségű csomagolóanyag – legyen szó ipari célokról, építkezésekről, kommunikációs rendszerekről vagy egyéni fogyasztásról – szénszálakból vagy fémrostokból áll, amelyek korlátozott mértékben elérhető nyersanyagok.

„A körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében a jövőbeli uniós szabályozásnak a termékek teljes életciklusára kell koncentrálnia. A csomagolóiparban a termelés, a fogyasztás és a hulladékkezelés kulcsfontosságú a fenntartható jövő felé vezető úton”, jelentette ki Matteo Carlo Borsani, a vélemény előadója.

A vélemény felsorolja az előnyben részesítendő nyersanyagokat: a természetes szálakból és más természetes anyagokból készült csomagolás ténylegesen leválaszthatja a növekedést az erőforrás-felhasználásról. A megújuló anyagok tartósak, vonzóak, újrafeldolgozhatóak és biológiailag lebomlóak.

A fogyasztók csomagolással kapcsolatos szemlélete és bánásmódja is változik. Döntő fontosságú, hogy az ipar és a fogyasztók megváltoztassák szokásaikat a csomagolás terén.

Az EGSZB kéri továbbá a csomagolási ágazatban az európai szintű szociális párbeszéd kialakítását a szakszervezeti szövetségek és a munkáltatói szövetségek bevonásával. Figyelembe véve a csomagolás fontosságát a gazdaság valamennyi területén, az Európai Bizottságnak éves fórumot kellene létrehoznia a csomagolás és a csomagolási hulladék témájában. A fórum összehozná az érdekelt feleket és az európai intézmények képviselőit, hogy nyomon kövessék az irányelv végrehajtását, és azonosítsák a fenntartható csomagolásra vonatkozó szabályozással kapcsolatos bevált gyakorlatokat. (ks/rl)

Egy, a májusi plenáris ülésén elfogadott véleményben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja a fenntartható szénkörforgásokról szóló európai bizottsági közleményt, és úgy fogalmaz, hogy a közös agrárpolitikának (KAP) biztosítani kell azt a stratégiai keretet, amely megnyitja az utat a mezőgazdaságban az alacsony széndioxid-kibocsátásra való áttéréshez.

Mivel nem lehet tovább elodázni az éghajlat-politikai fellépést, az Európai Unió jogszabályban rögzítette azt a célkitűzést, hogy 2050-re a gazdaság egészében el kell érni a klímasemlegességet. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk ezt az ambiciózus célt, fenntartható és éghajlati szempontból ellenállóképes szénkörforgásokat kell kialakítani. Ehhez pedig olyan fontos intézkedésekre van szükség, mint a hulladékáramból, a fenntartható biomasszaforrásokból vagy a közvetlenül a légkörből származó szén-dioxid újrahasznosítása, illetve a szén-dioxid-eltávolításra szolgáló olyan megoldások nagyobb mértékű elterjesztése, amelyek segítségével megköthető és hosszú távon tárolható a légköri szén-dioxid.

„Ahhoz, hogy megoldást találjunk a karbonsemlegességre, csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, környezetbarát alternatívával kell helyettesíteni a fosszilis szenet és növelni kell a szénelnyelők számát” – mondta a vélemény előadója, Arnold Puech d’Alissac. Hozzátette, hogy az EGSZB támogatja a szénkörforgásokról szóló európai bizottsági közleményt, amely két megoldást javasol a szén-dioxid eltávolítására és megkötésére: természetes eljárást (az ún. szénmegkötést) és ipari technológiákat.

Ennek jegyében az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy holisztikus megközelítéssel kezelje a kérdést: a szénelnyelők számának növelése és a fosszilis szén minél nagyobb mértékű helyettesítése több biomassza termelését teszi szükségessé, ami hatással lesz a földhasználati ágazatra. Ez utóbbi is aktív szerepet vállalhat a globális felmelegedés elleni küzdelemben, illetve a fenntartható élelmiszerrendszerre való szélesebb körű áttérés elősegítésében.

A szénmegkötésre nem csupán kereskedelmi lehetőségként kellene tekinteni, hanem úgy is, mint a jövőbeli európai mezőgazdaság kulcsfontosságú elemére és egyben éghajlati intézkedésre: a karbonkrediteknek az elvégzett szolgáltatást, vagyis a légköri szén-dioxid megkötését kell díjazniuk, és egyben segíteniük is kell a mezőgazdasági ágazat áttérését az alacsony kibocsátásra.

Az EGSZB azt is hangsúlyozza, hogy a KAP-nak is fontos szerepe van: ki kellene dolgoznia az alacsony kibocsátású mezőgazdaságra való áttérés politikai keretét, hogy egy kevesebbet kibocsátó és többet megkötő mezőgazdaság jöjjön létre. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a széntárolás nem lehet a KAP feltétele, és hogy egy külön piacot kell létrehozni és támogatni. Az EGSZB úgy véli, hogy a szénmegkötés fejlesztéséhez világos, a tagállamok által elfogadott, közös jogi háttérre lesz szükség, amely figyelembe veszi, hogy a tagállamok különböző mértékű beruházásokat és támogatásokat tudnak véghezvinni és nyújtani. (ks)

Az energiafüggetlenség kulcsfontosságú Európa jövője szempontjából: az EU-nak mihamarabb be kell biztosítania energiaforrásait, hogy függetlenedjen az orosz gáztól és drasztikusan felgyorsítsa a tiszta energiára való átállást. Ez a legfontosabb következtetése a májusi plenáris ülésen elfogadott „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című véleménynek, amelyet Thomas Kattnig, Alena Mastantuono és Simo Tiainen közösen állított össze.

Az EGSZB támogatja a biztosi testület által a plenáris ülés napján jóváhagyott „REPowerEU” című közleményt, mivel úgy látja, hogy az összhangban van a zöld megállapodás és az energiaunió célkitűzéseivel. A javaslat ezenkívül új intézkedéseket határoz meg a zöld energia termelésének fokozása, az ellátás diverzifikálása és az orosz gáz iránti kereslet csökkentése érdekében, amely a piacbefolyásolás miatt jelentős áremelkedésekhez vezetett a villamosenergia-piacon.

Az EGSZB azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Európának különösen óvatosnak kell lennie az orosz gázt helyettesítő erőforrások esetében azok környezetre gyakorolt hatása, valamint az azoktól a harmadik országoktól való új függőség kialakulása tekintetében, amelyek nem osztják az európai értékeket.

Az Ukrajna orosz megszállása miatt kialakult jelenlegi geopolitikai helyzet tovább súlyosbította az energiaárak példátlan emelkedését, amivel az elmúlt néhány hónapban az EU szembesült. Ezért rendkívül fontos azonnali lépéseket tenni a magas árak európai háztartásokra, mezőgazdasági termelőkre, vállalkozásokra és iparra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében. (mp)

2020 augusztusa óta Alekszandr Lukasenko tekintélyelvű rezsimje frontálisan támadja Belaruszban a civil társadalmat, a független újságírókat, a bloggereket és az írókat. Az EGSZB tájékoztató jelentést tett közzé a média helyzetéről az országban, és ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy miként lehetne segíteni az országból elmenekült belarusz médiavállalatoknak és újságíróknak, valamint azoknak, akik ott maradtak, hogy a rezsim ellen harcoljanak.

Tatjana Babrauskienė EGSZB-tag, a jelentés előadója, aki az EGSZB májusi plenáris ülésén ismertette „A független médiaágazat támogatása Belaruszban” című tájékoztató jelentést, kiemelte, hogy a jelentés megfogalmazásában végig jelentősen közreműködött a kijelölt szakértő, Hanna Liubakova független belarusz újságíró. Hangsúlyozta továbbá, hogy „fontos elismernünk azt a hihetetlen munkát, amit a belarusz újságírók végeznek, nagyon gyakran saját és családtagjaik életét is kockáztatva azért, hogy megismertessék velünk az igazságot. Kötelességünk megvédeni és támogatni őket.”

Mivel a belarusz média helyzete európai kérdés, az EGSZB javasolja, hogy a tagállamok – amellett, hogy együttműködést építenek ki a Belaruszban működő független hírügynökségekkel – az országból származó hírek terjesztésében és bemutatásában is segítsenek.

A tájékoztató jelentés konkrét ajánlásokat is megfogalmaz, és globális példákat sorol fel a tömegtájékoztatás válságban lévő szabadságának támogatására:
•    vízummentesség az elnyomás elől menedéket kereső belarusz újságíróknak;
•    egy európai alap, valamint uniós tagállamokban működő nemzeti alapok létrehozása a belarusz szabad média és újságírók támogatására;
•    jogi, pénzügyi és pszichológiai támogatás az elnyomott újságíróknak;
•    a belarusz független újságírók integrálása az uniós tagállamokban foglalkoztatási vagy ösztöndíjlehetőségek révén;
•    az uniós pénzügyi támogatás megszerzésével kapcsolatos bürokrácia leépítése;
•    informatikai berendezések az internetes hozzáféréshez és digitális eszközök a cenzúra megkerüléséhez.

Az EGSZB által tartott, „Ifjúságpolitika a Nyugat-Balkánon a nyugat-balkáni országok innovációs tervének részeként” című meghallgatás résztvevői megerősítették, hogy a fiatalok nagyon fontos szerepet játszanak a régió jövője szempontjából. Rámutattak továbbá a képzett munkaerő elvándorlásának problémájára, valamint arra, hogy ha ezt „a képzett munkaerő cirkulációjává” alakítanák át, az hogyan ösztönözhetné a gazdasági növekedést és fejlődést a Nyugat-Balkánon.

Dragica Martinović Džamonja EGSZB-tag kijelentette: „A fiatalok a fejlődés létfontosságú forrásai, valamint a béke és a stabilitás alapvető tényezői.”

Hasonlóképpen szólt a szintén EGSZB-tag Andrej Zorko is: „Nem szabad, hogy a fiatalok egy projekt tárgyát képezzék, sokkal inkább a politikai döntéshozatal aktív részesei kell, hogy legyenek.”

Dafina Peci, a „Tirana – Európa Ifjúsági Fővárosa 2022” kezdeményezés igazgatója kiemelte, hogy az ifjúsági és civil társadalmi szervezeteknek fontos szerepük van a Nyugat-Balkán hat országában évek óta működő nyugat-balkáni ifjúsági platform tevékenységének bemutatásában.

A képzett munkaerő elvándorlása a képzett munkaerő bevándorlásává változtatható

A nem megfelelő oktatás, a készségek hiánya, a rossz foglalkoztatási feltételek és a korlátozott lehetőségek nem tudnak virágzó jövőt garantálni a fiataloknak.

Albert Hani, a regionális ifjúsági együttműködési iroda (RYCO) főtitikára kifejtette, hogy a fiatalok mintegy 52%-a a régión kívül szeretne élni. „Ha a kormányok meg akarják győzni a fiatalokat arról, hogy otthon maradjanak, meg kell mutatniuk, hogy fontosak számukra a fiatalok szükségletei és prioritásai” – mutatott rá.

Milica Škiljević, a Belgrade Open School projektmenedzsere külön felhívta a figyelmet a szakmai pályafutással és a foglalkoztatási kilátásokkal kapcsolatos információk hiányára. 

Ognjen Marković, a Regionális Együttműködési Tanács keretében megvalósuló nyugat-balkáni ifjúsági laboratórium projektjének csoportvezetője kifejtette, hogy az ifjúság részvétele hozzáadott értéket teremt, mivel a fiatalok ismereteikkel és szakértelmükkel hozzájárulhatnak a folyamathoz, amennyiben a politikai döntéshozókkal egyenrangú szerepet kapnak.

Az „Ifjúsági garancia a Nyugat-Balkánnak” elnevezésű kezdeményezés az ifjúsági hálózatok és a nemzeti érdekelt felek mellett egy olyan reformfolyamat kezdetét jelölhetné, amely erősíti a régió fiatalabb generációjának foglalkoztathatóságát. (at)

Az EGSZB nevében Giulia Barbucci alelnök vett részt a május 29-én, 42. alkalommal megrendezett brüsszeli 20 km-es futóversenyen, más uniós intézmények képviselőivel, többek között Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével együtt.

Giulia Barbucci szerint nagyon fontos rendezvényről volt szó, főként az aktualitások tükrében. „A sikeres 20 km-es brüsszeli futóverseny, amelyen 33 000 európai polgár, köztük uniós intézményi képviselők vettek részt, határozott békeüzenetet közvetített, egységesen kiállva Ukrajna mellett” – mondta.

Idén 137 különféle nemzet képviseletében több mint 33 000 ember, köztük a „Running for Europe” csapat 800 tagja vett részt a futóversenyen. A versenyt – akárcsak 2021-ben – a belga Amaury Paquet nyerte, aki 1:00:01-es idővel teljesítette a 20 km-es távot.

Az idei rendezvény célként tűzte ki annak bemutatását, hogy az Európai Unió egységesen kiáll Ukrajna mellett. A rendezvényre összegyűjtött forrásokat az Ukrán Cserkészek Országos Szövetségének adományozzák élelmiszer, gyógyszer, hálózsákok és egyéb szükséges felszerelések beszerzése céljából, illetve a konfliktus által érintett emberek és közösségek pszichológiai támogatásának koordinálására. (ehp)