Március 29-én az EGSZB megtartotta első kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó európai civil társadalmi fórumát, ahol a civil szervezetek, a tudományos élet, valamint az uniós és nemzetközi szervezetek képviselői innovatív ötleteket és konkrét ajánlásokat vitathatnak meg az uniós kereskedelempolitika jövőjével kapcsolatban. 

A rendezvény, amelyre a kereskedelem és fenntartható fejlődés szempontjából kritikus időszakban került sor, egy sor kiscsoportos munkaülést foglalt magában, amelyek számos területet lefedtek az anyagi jogoktól kezdve a nyomon követésig, a jogérvényesítésig és sok egyéb más kérdésig, arra ösztönözve a résztvevőket, hogy adjanak hangot nézeteiknek a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó 15 pontos cselekvési terv jelenleg zajló felülvizsgálatának részeként és az uniós partnerországokban végbemenő aktuális fejlemények kontextusában. 

„Az EGSZB vállalja, hogy olyan ambiciózus vitát ösztönözzön a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről, amely tükrözi a civil társadalom magas szintű elvárásait” – erősítette meg Christa Schweng, az EGSZB elnöke. Schweng utalt korunk geopolitikai kihívásaira is: „Mint annyi más háborúnak, az Ukrajnában zajlónak is van fenntarthatósági vetülete: erőforrásokról és függőségekről szól egy olyan világban, amelyben az éghajlatváltozás is érezteti hatását”.

Bernd Lange, az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a globális keretrendszer a Covid19-világjárvány és az orosz agresszió következményeképpen megváltozott. „A multilaterális rendszer veszélyben van” – fejtette ki –, „és egyértelmű, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokra”.

Luisa Santos, a Business Europe képviselője egyetértett azzal, hogy a multilateralizmus válságban van, ugyanakkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szintjén megvalósuló számos, új keletű környezetvédelmi kezdeményezésre utalva hozzátette: „Nem szabad feladnunk, mert szükségünk van arra, hogy a multilaterális intézmények folytassák a párbeszédet”. 

Anaïs Berthier a Client Earth munkatársa úgy vélte, hogy az uniós kereskedelempolitika túlságosan elszigetelt a többi szakpolitikától, így például a környezetvédelmi és az éghajlat-politikától. Hangsúlyozta, hogy „az útnak indított önálló kezdeményezéseknek garantálniuk kell, hogy az uniós piacra került termékek megfeleljenek a fenntarthatósági kritériumoknak”. 

Maria Martin-Prat, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős főigazgató-helyettese, aki a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos folyamatban lévő munkát vezeti, kiemelte, hogy nem a koherencia a cél, hanem az, „ami hatékony és ami változást hoz”. 

Jean-Marie Paugam, a WTO főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a kereskedelem nem akadályozhatja a környezetvédelmi politikákat. „A fenntartható fejlődés vonatkozásában kereskedelmi intézkedésekre vonatkozó értesítési mechanizmus áll rendelkezésünkre, és már volt rá példa, hogy nagyszabású kereskedelmi intézkedésekkel ösztönözték környezetvédelmi célkitűzések magvalósítását.” 

Tanja Buzek, az EGSZB „Nemzetközi kereskedelem” nyomonkövetési bizottságának elnöke és a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó cselekvési terv felülvizsgálatáról szóló EGSZB-vélemény előadója az elvárásokat illetően magasra tette a mércét: „A kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó cselekvési terv felülvizsgálatával kapcsolatos prioritásainkat újra kell gondolni, ami egyben a silómentalitás megszüntetését is jelenti”. A nagyszabású felülvizsgálatnak átdolgozott, szankciókat is tartalmazó jogérvényesítési megközelítést kell alkalmaznia, a civil társadalom erősebb felügyeletével, innovatív eszközök alkalmazásával és a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre gyakorolt fellendítő hatás növelésével. (at)