„A zöld és digitális átállás növeli a rezilienciát, a versenyképességet és a társadalmi igazságosságot”

Az EGSZB info kérdése: Hogyan és mikor valósítható meg a zöldebb, körforgásosabb és digitálisabb iparra való átállás, teljesítve az Európai Bizottság zöld megállapodásának célkitűzéseit? A nyersanyagok milyen szerepet játszanak ebben a folyamatban?

Pietro Francesco De Lotto, a CCMI elnöke: Mindegy, hogy a negyedik, ötödik vagy akár a hatodik ipari forradalomról beszélünk, gyakran azt látjuk, hogy ez a kérdés nyilvános vitát generál. A témával kapcsolatos eltérő álláspontok ellenére biztos, hogy iparunk mélyreható forradalmi változáson megy keresztül, amely kettős kihívást tartogat: a zöldebbé és körforgásosabbá válást, valamint a digitális átalakulást. Ezt a forradalmat számos tényező hajtja: egyebek mellett a közvélemény, a fogyasztói érzékenység, a globális versenyképességre való törekvés és annak szükségessége, hogy a munkavégzést hozzáigazítsuk az új modellekhez.

Mint minden forradalom esetében, a végeredmény itt is radikális változás lesz. Esetünkben ez remélhetőleg azt jelenti, hogy az európai ipar a zöldítésből és a digitalizációból versenyelőnyt kovácsol a globális színtéren. Ez a folyamat már évek óta zajlik, ugyanakkor a közigazgatási szerveknek megfelelően kell irányítaniuk ezt az átalakulást, biztosítandó, hogy előnyei minden vállalathoz, munkavállalóhoz és régióhoz eljussanak Európában.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható fejlődési célok kétségkívül az uniós fellépés kulcsfontosságú pillérei, azonban gondoskodnunk kell arról, hogy ezeket a társadalom valamennyi rétege és az ipar sokkal inkább esélynek, mintsem tehernek élje meg. Az európai zöld megállapodás, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, az új európai iparstratégia (és ennek közelgő aktualizálása), valamint az összes kapcsolódó tevékenység és jogszabály alapvető eszközök ahhoz, hogy a szóban forgó vitákat a mindennapok részévé tegyük mindenütt Európában úgy, hogy e közös erőfeszítés során senkit nem hagyunk hátra.

A nyersanyagok és elsősorban a kritikus fontosságú nyersanyagok e folyamat középpontjában állnak. Az uniós iparágak és társadalom digitalizációjához és környezetbarátabbá tételéhez technológiákra van szükség, ezek pedig nyersanyagokat igényelnek. Hadd mondjak egy példát: a szélenergiát olyan turbinák termelik, amelyek többek között ritkaföldfémeket is tartalmaznak. Ezek beszerzését illetően az EU csaknem 100%-ban Kínára van utalva. Hasonló a helyzet számos olyan technológia esetében, amelyek elengedhetetlenek a zöld és digitális átálláshoz, az akkumulátoroktól a fotovoltaikáig, a robotikától az üzemanyagcellákig. Az elmúlt hónapokban ezek a kritikus tényezők még egyértelműbben a nyilvánosság figyelmének középpontjába kerültek, mivel a Covid19-világjárvány megmutatta, hogy az uniós iparnak és társadalomnak általában véve reziliensebbé és stratégialiag önállóbbá kell válnia, olyan területeken is, mint az oltóanyagok, a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök.

Az Európai Bizottság kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési terve, amelyről nemrégiben CCMI/EGSZB-vélemény is készült, jó eszköz, amely a jelenlegi hiányosságok kezelése mellett a lehetséges jövőbeli problémákra való felkészüléshez is intézkedéseket kínál.

Hogy egyértelműbben válaszoljak a kérdésére: környezetbarát és digitális, virágzó uniós ipart szeretnénk, de nem akarjuk, hogy iparunk és társadalmunk az egyik függőségből (például a bizonyos fosszilis tüzelőanyagoktól való függésből) egy másik függőségbe, azaz a bizonyos kritikus fontosságú nyersanyagokra való teljes ráutaltság irányába mozduljon el. Ennek elkerülése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a zöld és digitális átállás növelje a rezilienciát, a versenyképességet és a társadalmi igazságosságot, be kell ruháznunk a kutatásba és fejlesztésbe, a fenntartható hazai bányászatba, az értékes anyagok hulladékból való visszanyerésébe, valamint az egyenlő multilaterális versenyfeltételek kialakításába. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a zöld és a digitális forradalom sikeres legyen, és az uniós ipar és társadalom egészének javát szolgálja.