Európa jövője: nem elég a zöldítés és a digitalizáció, több demokrácia is kell

A világjárványt követő helyreállításnak lehetőséget kell adnia arra, hogy Európa új alapokon: a demokratikus részvétel szellemében épüljön újjá. Nagy hiba lenne, ha ennyire sok ember sorsáról és jövőjéről egy ilyen szűk kör döntene – hallhattuk az EGSZB 2021. évi civil társadalmi napjain.

Az EGSZB civil társadalmi napjai „Fenntartható helyreállítás az európaiak jövője érdekében” címmel március 1. és 5. között került megrendezésre. Öt napon keresztül több mint 1400-an vettek részt az interaktív online vitákban, és még a messzi Afrikából, Ázsiából, Észak- és Dél-Amerikából is kapcsolódtak be érdeklődők.

A felszólalók szerint reménysugárt jelent a világjárványban, hogy bár az Európa jövőjéről szóló konferenciát el kellett halasztani, a civil társadalmi szervezetek mégis előtérbe kerültek, amikor a súlyos válság megoldásával küzdő kormányok támaszaivá váltak. Kell-e ennél jobb bizonyíték arra – kérdezték –, hogy a civil társadalom megérdemli, hogy helyet foglalhasson annál az asztalnál, ahol Európa jövőjéről döntenek?

„Örülök, hogy az Európai Bizottság ilyen nagy jelentőséget tulajdonít a polgárok részvételének az Európa jövőjéről szóló konferencián” – mondta Christa Schweng EGSZB-elnök. „Számíthatnak arra, hogy az EGSZB lényeges tartalommal gazdagítja majd a vitákat azáltal, hogy bevonja a munkavállalókat, a munkaadókat és a szervezett civil társadalmat, illetve véleményformálóként és nagykövetként közelebb viszi a vitát a tagjaink által képviselt szervezetekhez.”

Arra reagálva, hogy a fiatalokat tömörítő szervezetek vezető szerepet játszottak a műhelytalálkozókon, Brikena Xhomaqi, a kapcsolattartó csoport társelnöke, aki a rendezvény egyik társszervezője is volt, azzal zárta a beszélgetést, hogy „mindenkit arra ösztönzök, hogy a nemzedékek közötti szolidaritást eszközként használja az Európa jövőjét szolgáló, fenntartható helyreállításhoz.”

A nyolc műhelytalálkozón megfogalmazott elképzelésekkel a résztvevők kijelölték az utat egy szebb jövő felé Európa polgárai számára. Többek között a következőket tartották fontosnak:

  • meg kell erősíteni a közvetítő szervezeteket (civil társadalmi szervezeteket, pártokat, szakszervezeteket stb.), lendületet kell adni az állampolgári ismeretek és a digitális készségek fejlesztésének és jogalkotói polgári gyűléseket kell létrehozni;
  • fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szociális gazdaság egy életképes üzleti modell a fenntartható helyreállítás szolgálatában, amely nemcsak a hasznot nézi, hanem az egyenlőtlenségek és az éghajlatváltozás kezelését is segíti a helyreállítási terv és a Next Generation EU keretében elkülönített forrásokkal;
  • be kell fektetni a kultúrába és az oktatásba egy ellenállóképesebb és fenntarthatóbb európai jövő érdekében. Nem elég a fizikai infrastruktúrába befektetni: az embereket kell a helyreállítás középpontjába helyezni;
  • a politikai szempontoktól mentesen, alaposabban meg kell vizsgálni az egyetemes alapjövedelem és a munkahelygarancia-rendszerek lehetőségét olyan megvalósítható megoldásként, amely egyaránt szolgálja az emberek és bolygónk javát; 
  • Európa-szerte esélyt kell adni a fiataloknak az érdemi részvételre és szerepvállalásra, és nemcsak az ifjúságspecifikus kérdésekben, hanem a legkülönbözőbb szakpolitikák kapcsán meg kell hallgatni a véleményüket;
  • gondoskodni kell arról, hogy az európai zöld megállapodás hatékonyabban előmozdítsa a szegénység, az igazságtalanság és a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolását;
  • fel kell gyorsítani az épületek korszerűsítését Európában oly módon, hogy felhívjuk a figyelmet, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel jár ez a feladat, és arra biztatunk különböző civil társadalmi csoportokat, például az épülettulajdonosok és építészek képviselőit, hogy járuljanak hozzá az európai épületkorszerűsítési program céljaihoz;
  • a civil társadalmi szervezeteket szorosan be kell vonni a nemzeti helyreállítási tervek végrehajtásába, megfordítva a részvételük korlátozására irányuló, az előkészítő szakaszban jellemző tendenciát. Fontos, hogy a döntéshozók ne csak a befektetett órákban számolják az önkéntesség értékét, hanem az európai értékek kifejezéseként is, amely előremutató példát jelent másoknak arra, miként építsék azt az európai társadalmat, amelyre vágynak: amelynek alapját a szolidaritás, a befogadás és a demokratikus elvek képezik.

A civil társadalmi napokon megfogalmazott összes elképzelést hamarosan közzétesszük az EGSZB honlapján. (dm)