Decemberi plenáris ülésén az EGSZB üdvözölte az Európai Bizottság vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló irányelvjavaslatát, amely fontos lépés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem felé az EU-ban. Annak ellenére, hogy néhány tagállamban általános javulás tapasztalható, a bűncselekményből származó befagyasztott vagy elkobzott vagyoni eszközök százalékos aránya továbbra is rendkívül alacsony az EU-ban.

Az új irányelv javítja a vagyonvisszaszerzésben részt vevő valamennyi hatóság közötti határon átnyúló együttműködést, arra biztatja az uniós tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti stratégiát, és előírja, hogy minden tagállamban létre kell hozni legalább egy vagyonvisszaszerzési hivatalt, a bűncselekményből származó jövedelmek és egyéb, bűncselekményekhez kötődő vagyontárgyak azonosítását és nyomon követését szolgáló szervet – szögezte le az EGSZB a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, a decemberi plenáris ülésen elfogadott véleményében.

„Nagyon jónak tartjuk az Európai Bizottság javaslatát, mivel az megfelel az elkobzási mechanizmusok alkalmazási körének kiszélesítése iránti igénynek. Emellett határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokat hoz létre a vagyonvisszaszerzés arányának növelése érdekében. A bűncselekményekből származó vagyonnak az EU-ban jelenleg igen alacsony arányát, csak 2%-át fagyasztják be, és mindössze 1%-át kobozzák el” – mondta Ionuţ Sibian, a vélemény előadója.

Az új irányelv jelentősen bővíti a 2014-es elkobzási irányelvben szereplő bűncselekmények körét, ideértve a szervkereskedelmet, az emberrablást, a környezeti bűncselekményeket vagy a lopott járművekkel folytatott kereskedelmet, hogy csak néhányat említsünk.

Ugyanakkor az EGSZB megjegyezte, hogy az irányelv alkalmazási körébe nem tartozik bele kifejezetten a migránscsempészés és az illegális dohánykereskedelem, annak ellenére, hogy ezek a bűnözői piacok jelentős, a becslések szerint 289,4 millió, illetve 8309,3 millió EUR-ra rúgó éves bevétellel rendelkeznek, és sürgette az Európai Bizottságot, hogy ezeket vegye fel a listára.

Az EGSZB emellett arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tűzzön ki határozottabb célt az elkobzott vagyontárgyak társadalmi újrafelhasználását illetően, és írjon elő a tagállamok számára erre nézve egy minimális százalékos arányt.

„Rendkívül fontos, hogy az érintett közösségek közvetlenül helyreállító kártérítést kapjanak, és részesüljenek az ilyen kártérítések hozamaiból. Ez az egyik olyan terület, ahol fejleményekre számítottunk, de stagnálás tapasztalható. A civil társadalmat be kell vonni az elkobzott vagyon kezelésébe és elidegenítésébe” – mondta Sibian.

Az EGSZB azt is kérte, hogy az Európai Bizottság pontosabban határozza meg az áldozatok kártalanításhoz való jogát. A hitelezői rangsorban az áldozatoknak elsőbbséget kell biztosítani – szögezte le az EGSZB. (ll)