Az ukrajnai háború és annak gazdasági, társadalmi és környezeti hatása

Az Európai Tanács csúcsértekezletéhez kapcsolódóan az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ma elfogadott egy állásfoglalást Az ukrajnai háború és annak gazdasági, társadalmi és környezeti hatása címmel. Ebben a tagok kifejezték szolidaritásukat Ukrajnával, és kiemelték a civil társadalom szerepét az ukrán embereknek és menekülteknek való segítségnyújtásban.

Christa Schweng, az intézmény elnöke a vitát megnyitva hangsúlyozta: Ez az invázió biztonságunkat és értékeinket fenyegeti, és indokolt, hogy az EU egységesen és szolidárisan fellépve határozottan kiálljon Ukrajna mellett, majd hozzátette: Az EU szervezett civil társadalma demokráciánk egyik építőeleme: ők vannak az első vonalban, amikor a háború humanitárius, gazdasági és társadalmi következményeit kezelni kell, és eltökéltséget mutatnak abban, hogy segítsék az ukrán embereket és fellépjenek az európai értékek védelmében. Aktív szolidaritást gyakorlunk tehát, és Ukrajna iránti támogatásunk rendíthetetlen.

Ylva Johansson belügyi biztos kiemelte, hogy az EGSZB-re rendkívül fontos szerep hárul, melynek során hasznosíthatja helyi ismereteit, hiszen Európa eddig 3,5 millió ukrán menekültet fogadott, akik közül 1,8 millió gyermek. Figyelemreméltó a civil társadalmi szervezetek, a polgárok és a hatóságok példátlan szolidaritása az ukrajnai háború elől menekülő emberekkel, ezért mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy európaiak vagyunk. Akkor működünk a legjobban, ha együttműködünk – mondta Ylva Johansson, és hangsúlyozta, hogy Putyin alapvető értékeinket támadja, Ukrajna pedig védelmezi azokat. Szükségük van a támogatásunkra.

A három csoport elnökei, egyben az állásfoglalás előadói hangsúlyozták, hogy Európa a háború következtében jelentős kihívásokkal néz szembe, és arra kérték az uniós vezetőket, hogy tegyenek lépéseket, különösen a migrációs politika, az infláció, az emelkedő energiaárak, egy fenntartható élelmiszerrendszer kialakítása, a függőségek csökkentése, valamint Európa stratégiai és technológiai autonómiájának kiépítése terén.

Stefano Mallia, az EGSZB Munkáltatók csoportjának elnöke így nyilatkozott: Állásfoglalásunkban üdvözöljük az eddig tett humanitárius intézkedéseket, egyben arra kérjük a tagállamokat, hogy tegyenek többet annak érdekében, hogy segítsék Ukrajnát, amely a frontvonalban harcol a demokráciáért. 2013-ban a Majdan téren még az ukránok tekintettek példaképként Európára, ma pedig Európa tekinthet példaképként Ukrajnára.

Oliver Röpke, a Munkavállalók csoportjának elnöke kiemelte: Az egyik legfontosabb üzenetem az, hogy a nemzetközi közösségnek és Európának egységesen kell fellépnie ebben a helyzetben. Meg kell hiúsítani Putyin minden arra irányuló kísérletét, hogy megosztottságot teremtsen közöttünk, illetve a tagállamok között. Egy ilyen háborúban az EGSZB-nek elsősorban a humanitárius megközelítést, a civil társadalom támogatását és a tárgyalásos megoldást kell előmozdítania, még akkor is, ha ez jelenleg nemigen tűnik reálisnak.

Séamus Boland, a Sokféleség Európája csoport elnöke szintén úgy vélte, hogy az ukrajnai orosz invázió az európai kontinensen 1939 óta a legnagyobb és legerőszakosabb, provokáció nélkül indított támadás, amely ellen fel kell lépnünk. El kell ítélnünk Putyint, és mindenkor a béke lehetőségeit kell keresnünk.

Az ukrán és az orosz civil társadalom képviselői a háborúval kapcsolatos, első kézből származó tapasztalataik révén erőteljes érzelmi hatást gyakoroltak a vitára.

Az Open Russia mozgalom alapítója, Mihail Hodorkovszkij a dezinformáció katasztrofális következményeit emelte ki. Háborúellenes bizottságként alakultunk meg. Mindannyiunkat ugyanaz a cél hajt: az, hogy eljuttassuk az információkat az orosz polgárokhoz. Jogunk van ahhoz, hogy megpróbáljunk küzdeni a dezinformáció ellen, akár még Oroszország határain túl is.

Anatolij Kinak, az ukrán Nemzeti Háromoldalú Szociális és Gazdasági Tanács elnöke emocionális hangot megütve a civilizáció elleni bűncselekménynek, nem csupán katonai agressziónak” minősítette ezt a tragédiát. Elmondta, hogy „Ukrajnát, egész iparunkat és gazdaságunkat újra kell majd építenünk. Már dolgozunk ezen, és hálásak vagyunk európai partnereinknek, hogy egyfajta Marshall-tervet kezdeményeztek Ukrajna számára.

Alekszander Subin, az ukrán civil társadalmi platform elnöke azt kérte, hogy Európa továbbra is támogassa Ukrajnát és Ukrajnának azt a törekvését, hogy az európai család tagja legyen.

Gennagyij Csizsikov, az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra kérte az európai munkáltatókat és üzleti szervezeteket, hogy támogassák az ukrán vállalatokat.

Végezetül Jevgenyija Pavlova, az Ukrajnai Fogyatékossággal Élők Nemzetgyűlésének képviselője emlékeztetett arra, hogy nem szabad megfeledkezni a fogyatékossággal élő ukrán lakosságról, amely rendkívül kiszolgáltatott, és különleges figyelmet igényel.