Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2025. március 17–20. között rendezte meg Civil Társadalmi Hétet, amelyen több mint 800-an vettek részt Európa minden részéről: civil szervezetek és érdekelt felek, köztük ifjúsági szervezetek, nem kormányzati szervezetek és újságírók. A nyitó ülés fő témája az volt, hogy jogi fellépéssel meg kell védeni a civil társadalmi teret. Azt is megerősítették, hogy a civil társadalmak kulcsszerepet töltenek be: a hatalom elszámoltathatóságában, kapcsolatok kiépítésében, a társadalom rezilienciájának támogatásában és azok képviseletében, akiket túl gyakran figyelmen kívül hagynak.

A 2025-ös Civil Társadalmi Hét témája a következő volt: A kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban. A rendezvény az alábbi három fő kezdeményezésre épült: a kapcsolattartó csoport panelbeszélgetései, az európai polgári kezdeményezés és a civil társadalmi díj. Célja pedig az volt, hogy:

• kezelje a növekvő polarizációt, amelyet az elmúlt években csak tovább erősített a pénzügyi válság, az éghajlatváltozás és a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek;
• hangsúlyozza, hogy a civil társadalom kulcsszerepet játszhat ebben az összefüggésben;
• összegyűjtse a civil társadalom megoldásait és az uniós politikai döntéshozókkal szembeni igényeit, hogy a társadalmi kohézió és a társadalom számára kulcsfontosságú területeken való demokratikus részvétel erősítésével segítse az Európában tapasztalható polarizáció megszüntetését.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: „A civil társadalomnak fel kell nőnie a kihíváshoz. A részvétel, a párbeszéd és a szolidaritás nem csupán eszmék, hanem az ellenálló és egységes Európa alapjai. A Civil Társadalom Hetére összegyűlve erősítsük meg, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a befogadás és az aktív polgári szerepvállalás iránt. Egy erős demokrácia alapját nemcsak az intézmények, hanem a benne élők elkötelezettsége adja.”

Albena Azmanova, a londoni Szent György Egyetem politika- és társadalomtudománnyal foglalkozó professzora vitaindító beszédében arról beszélt, hogy az emberek többsége egyre nagyobb gazdasági bizonytalansággal néz szembe – amit ő „a bizonytalanság járványának” nevezett. Kifejtette, hogy nagyfokú bizonytalanság idején miért a civil társadalom jelenti a kulcsot az áttöréshez.

„A súlyos gazdasági bizonytalanság a legtöbb embert megfosztotta a harci kedvétől. A civil társadalomban azonban megvan a harci kedv. A civil társadalmi aktivistákat egy konkrét sérelem által meghatározott céltudat vezérli. Ők a demokrácia látható lábai és karjai” – fogalmazott.

Ahogy Younous Omarjee, az Európai Parlament alelnöke fogalmazott: „Szükségünk van a civil társadalomra, amely a növekvő individualizmus korában összekötő kapocs a polgárok között és védőbástya a terjedő szélsőjobboldali eszmékkel szemben”.

Adriana Porowska civil társadalomért felelős miniszter, a lengyel uniós elnökség részéről arról beszélt, hogy a nem kormányzati szervezetek kulcsszerepet játszanak a társadalmi rezilienciában, és támogatják a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokat. Beszámolt az azzal kapcsolatos lengyel tapasztalatokról is, hogy miként képes a civil társadalom egy fajta nemzeti ellenálló képességet biztosítani.

Brikena Xhomaqi, az EGSZB európai civil társadalmi szervezetekkel és hálózatokkal foglalkozó kapcsolattartó csoportjának társelnöke hangsúlyozta, hogy az EU büszkén hangoztatott jelszava, az egység a sokféleségben mögött meghúzódó eszme alulról építkezve, helyi szinten fejlődik. Azonban azt is megemlítette, hogy a civil társadalmi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek támadásnak vannak kitéve, és megkérdőjelezik finanszírozásukat és szerepüket. „Források nélkül a civil társadalmi szervezetek nem tudnak működni. Szükségünk van a civil társadalom védelmét szolgáló intézményekre; jogi védelemre van szükségünk a civil társadalmi tér számára, hogy társadalmunk együtt maradjon és egységes maradjon a sokféleségben.”