EGSZB info

Európa- és Amerika-szerte támadások érik a civil társadalmi szervezeteket. Az EU-nak most kell cselekednie, hogy megvédje őket és megóvja a demokráciát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a nem kormányzati szervezetek nemzetközi napján tartott plenáris vitáján egyértelmű üzenetet küldött: a civil társadalmi szervezetek a demokrácia első számú védelmezői. A túlélésüket fenyegető finanszírozási megszorítások miatt az EU-nak azonnal lépéseket kell tennie, hogy megvédje és támogassa ezeket a szervezeteket.

Február 27-én az EGSZB vitát rendezett „Az EU és a civil társadalom: a demokrácia és a részvétel erősítése” címmel. Ezen civil társadalmi szervezetek képviselői és szakértői, illetve európai parlamenti képviselők vitatták meg és értékelték, hogy milyen szerepet játszanak a civil társadalmi szervezetek ezen a fontos területen.

Raquel García Hermida-Van Der Walle, a Renew Europe európai parlamenti képviselője rámutatott, hogy a civil társadalmi szervezetek gyakran hozzájárulnak a fékek és ellensúlyok kialakításához. Emellett különféle módszereket is biztosítanak a társadalmi érintkezéshez, adott esetben hiányzó kormányzati szolgáltatásokat helyettesítve. Ennek eredményeképpen ők az elsők, akiket célba vesznek, mivel egyes kormányok számára politikailag kényelmetlennek bizonyulhatnak.

Nicholas Aiossa, a Transparency International Europe igazgatója szerint „az Európai Parlamentben összehangolt politikai kampány folyik a civil társadalmi szervezetek lejáratására, működésük megzavarására és finanszírozásuk megszüntetésére. Nem találtak pénzügyi szabálytalanságra utaló bizonyítékot.”

Januárban az Európai Parlament jobbközép Európai Néppártja (EPP) azzal vádolt meg környezetvédelmi és éghajlatvédelmi civil szervezeteket, hogy az Európai Bizottság finanszírozza őket, hogy lobbizzanak az Európai Parlamentben, más uniós intézményekben és az európai parlamenti képviselőknél. Mindez felháborodást váltott ki az európai civil társadalmi szervezetek körében.

A civil társadalmi szervezetekkel szembeni kritikák nem új keletűek, de az álhírek és a félretájékoztatás felerősítették a közelmúltbeli támadásokat. Ahogy Brikena Xhomaqi, az EGSZB kapcsolattartó csoportjának társelnöke fogalmazott, a helyzet arra figyelmeztet minden civil társadalmi szervezetet, hogy össze kell fogniuk és változást kell elérniük. „Az embereknek tudniuk kell, hogy a legtöbb civil társadalmi szervezet tevékenysége önkéntesek munkájára épül, így nem az adófizetők pénzét pazaroljuk.”

A résztvevők arra is felkérték az Európai Bizottságot, hogy határozottabban szólaljon fel ebben a témában, és számos megoldást javasoltak a civil társadalmi szervezetek szerepének megerősítésére.

Raquel García Hermida-Van Der Walle elmondta, hogy szorgalmazni fogja, hogy a jogállamisági jelentésben jobban ismerjék el és erősítsék meg a civil társadalmi szervezetek szerepét és a feltételességi mechanizmust.

Michał Wawrykiewicz, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője elmondta, hogy küldetésének tartja, hogy felhívja a figyelmet ezekre az alapvető témákra a képviselőcsoportján belül. Felvetette továbbá, hogy el kell mondani a döntéshozóknak, hogy a civil társadalmi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek helyben működő szervezetek, amelyek az emberek életét közvetlenül befolyásoló, kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke támogatta a civil társadalmi szervezetek képviselőinek álláspontját, és kijelentette: „Ellen kell állnunk azoknak a törekvéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy hiteltelenítsék ezeket a szervezeteket vagy korlátozzák a demokratikus részvételhez szükséges forrásokhoz való hozzáférésüket. A finanszírozási korlátok és a növekvő politikai nyomás tükrében egyértelmű, hogy a civil társadalmi szervezeteknek erősebb és kiszámíthatóbb támogatásra van szükségük ahhoz, hogy folytathassák létfontosságú munkájukat.” (at)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2025. március 17–20. között rendezte meg Civil Társadalmi Hétet, amelyen több mint 800-an vettek részt Európa minden részéről: civil szervezetek és érdekelt felek, köztük ifjúsági szervezetek, nem kormányzati szervezetek és újságírók. A nyitó ülés fő témája az volt, hogy jogi fellépéssel meg kell védeni a civil társadalmi teret. Azt is megerősítették, hogy a civil társadalmak kulcsszerepet töltenek be: a hatalom elszámoltathatóságában, kapcsolatok kiépítésében, a társadalom rezilienciájának támogatásában és azok képviseletében, akiket túl gyakran figyelmen kívül hagynak.

A 2025-ös Civil Társadalmi Hét témája a következő volt: A kohézió és a részvétel erősítése a polarizált társadalmakban. A rendezvény az alábbi három fő kezdeményezésre épült: a kapcsolattartó csoport panelbeszélgetései, az európai polgári kezdeményezés és a civil társadalmi díj. Célja pedig az volt, hogy:

• kezelje a növekvő polarizációt, amelyet az elmúlt években csak tovább erősített a pénzügyi válság, az éghajlatváltozás és a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségek;
• hangsúlyozza, hogy a civil társadalom kulcsszerepet játszhat ebben az összefüggésben;
• összegyűjtse a civil társadalom megoldásait és az uniós politikai döntéshozókkal szembeni igényeit, hogy a társadalmi kohézió és a társadalom számára kulcsfontosságú területeken való demokratikus részvétel erősítésével segítse az Európában tapasztalható polarizáció megszüntetését.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta: „A civil társadalomnak fel kell nőnie a kihíváshoz. A részvétel, a párbeszéd és a szolidaritás nem csupán eszmék, hanem az ellenálló és egységes Európa alapjai. A Civil Társadalom Hetére összegyűlve erősítsük meg, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a befogadás és az aktív polgári szerepvállalás iránt. Egy erős demokrácia alapját nemcsak az intézmények, hanem a benne élők elkötelezettsége adja.”

Albena Azmanova, a londoni Szent György Egyetem politika- és társadalomtudománnyal foglalkozó professzora vitaindító beszédében arról beszélt, hogy az emberek többsége egyre nagyobb gazdasági bizonytalansággal néz szembe – amit ő „a bizonytalanság járványának” nevezett. Kifejtette, hogy nagyfokú bizonytalanság idején miért a civil társadalom jelenti a kulcsot az áttöréshez.

„A súlyos gazdasági bizonytalanság a legtöbb embert megfosztotta a harci kedvétől. A civil társadalomban azonban megvan a harci kedv. A civil társadalmi aktivistákat egy konkrét sérelem által meghatározott céltudat vezérli. Ők a demokrácia látható lábai és karjai” – fogalmazott.

Ahogy Younous Omarjee, az Európai Parlament alelnöke fogalmazott: „Szükségünk van a civil társadalomra, amely a növekvő individualizmus korában összekötő kapocs a polgárok között és védőbástya a terjedő szélsőjobboldali eszmékkel szemben”.

Adriana Porowska civil társadalomért felelős miniszter, a lengyel uniós elnökség részéről arról beszélt, hogy a nem kormányzati szervezetek kulcsszerepet játszanak a társadalmi rezilienciában, és támogatják a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokat. Beszámolt az azzal kapcsolatos lengyel tapasztalatokról is, hogy miként képes a civil társadalom egy fajta nemzeti ellenálló képességet biztosítani.

Brikena Xhomaqi, az EGSZB európai civil társadalmi szervezetekkel és hálózatokkal foglalkozó kapcsolattartó csoportjának társelnöke hangsúlyozta, hogy az EU büszkén hangoztatott jelszava, az egység a sokféleségben mögött meghúzódó eszme alulról építkezve, helyi szinten fejlődik. Azonban azt is megemlítette, hogy a civil társadalmi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek támadásnak vannak kitéve, és megkérdőjelezik finanszírozásukat és szerepüket. „Források nélkül a civil társadalmi szervezetek nem tudnak működni. Szükségünk van a civil társadalom védelmét szolgáló intézményekre; jogi védelemre van szükségünk a civil társadalmi tér számára, hogy társadalmunk együtt maradjon és egységes maradjon a sokféleségben.”

Az EGSZB rangos civil társadalmi díja a civil társadalomnak az európai identitás és polgárság megőrzéséhez és megerősítéséhez való kimagasló hozzájárulását emeli ki. A díj minden évben más-más, az EGSZB munkájához kapcsolódó, sürgető társadalmi jelentőségű témát karol fel.

Március 20-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) három szlovákiai, belga és francia civil társadalmi szervezetet díjazott úttörő projektjeikért, amelyek az Európai Unióban egyre nagyobb mértékben megfigyelhető káros polarizáció ellen küzdenek.

A 32 000 eurós pénzdíjat a három első helyezett között osztották el.

Az EGSZB a 14 000 eurós fődíjat a „Slovenská debatná asociácia“ szlovák vitafórumnak ítélte oda a The Critical Thinking Olympiad” (A kritikus gondolkodás olimpiája) című úttörő kezdeményezésért, amely a félretájékoztatással szembeni rezilienciát fejleszti a szlovák fiatalok körében. A projekt három korcsoportban diákversenyt szervez, amelynek keretében a diákok valós médiakihívásokon vesznek részt, és értékelik a tartalmak megbízhatóságát.

A kettő másik helyezett 9 000 eurós díjazásban részesült.

A franciaországi Reporters d'Espoirs a második helyen végzett a „Prix Européen Jeunes Reporters d’Espoirs” elnevezésű, francia nyelvű képzési programjával, amely a megoldásközpontú újságírásra összpontosít.

A harmadik díjat a belgiumi FEC Diversité asbl kapta az „ESCAPE GAME EXTREME DROITE pour se désintoxiquer” című projektjéért, amely egy a szélsőjobboldali ideológiák ellen irányuló, magával ragadó játék.

Az EGSZB 15. civil társadalmi díjáról

Az EGSZB 15. civil társadalmi díja olyan magánszemélyek, magánvállalkozások és civil társadalmi szervezetek által vezetett nonprofit projektekre összpontosított, amelyek hozzájárultak a káros polarizáció elleni küzdelemhez az Európai Unióban.

Az elmúlt években Európát több válság is sújtotta, Oroszország ukrajnai agresszív háborújától kezdve az emelkedő energiaárakon és megélhetési költségeken át a Covid19-világjárvány tartós gazdasági és társadalmi utóhatásaiig. Az ilyen válságok alááshatják a közintézményekbe vetett bizalmat, és káros polarizációhoz vezethetnek a társadalom egészében.

Bár a polarizáció része lehet egy nyitott, pluralista társadalomnak, a növekvő populizmus és a negatív polarizáció jelentős kihívást jelent az európai demokráciák számára. Európa a hagyományos médiatér folyamatos széttöredezésével, a félretájékoztatás növekedésével és a médiaszabadság elleni támadásokkal is szembesül, amelyek mind további veszélyt jelentenek a demokratikus értékekre.

Az idei győzteseket 15 tagállam több mint 50 pályázatának erős és változatos kínálatából választották ki. A nyertes projekteket az európai társadalomban tapasztalható káros polarizáció elleni küzdelem során tanúsított rendkívüli kreativitásuk, lelkesedésük és elkötelezettségük alapján választották ki.

„A szervezett civil társadalom alapvető szerepet játszik az európai demokrácia védelmében, amint azt az idei figyelemre méltó és változatos tematikájú projektek ismét bebizonyították” - mondta Aurel Laurenţiu Plosceanu, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke.

Oroszország Ukrajna elleni brutális és provokáció nélkül indított agresszív háborúja nemcsak egy szuverén nemzet, hanem egyben a demokrácia, az emberi méltóság és a szabályokon alapuló nemzetközi rend alapvető értékei elleni támadás. A háború harmadik évfordulójához érkezve továbbra is szolidaritást vállalunk az ukrán néppel – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke az EGSZB februári plenáris ülésén kiadott nyilatkozatban.

Az invázió első napja óta Ukrajna mellett állunk, nemcsak szimbolikusan, hanem konkrét intézkedésekkel is. Ma újólag megerősítjük szilárd elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitásának, demokráciájának és európai jövőjének támogatása mellett. Felszólítjuk az EU-t, hogy tartsa fenn és erősítse meg politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatását.

Az ukrán nép rendkívüli bátorságról és kitartásról tesz tanúbizonyságot, amikor védi országát és azokat az elveket, amelyek összekötnek bennünket, európaiakat. Az EGSZB, tagjai és az általa képviselt európai civil társadalom az invázió első napja óta Ukrajna mellett áll – nemcsak szimbolikusan, hanem konkrét tettekkel is.

A jelenlegi növekvő geopolitikai bizonytalanság idején az Egyesült Államok képviselőinek közelmúltbeli nyilatkozatai, amelyekben megkérdőjelezik a NATO kollektív védelmi elkötelezettségét, rendkívül aggasztóak. Európa nem engedheti meg magának, hogy hátradőljön.

Ukrajna nemcsak a saját túléléséért, hanem az egész európai kontinens biztonságáért is harcol.

Az EGSZB sürgeti az EU vezetőit, hogy ragadják meg ezt a pillanatot az európai biztonsági és védelmi képességek megerősítésére, a stratégiai autonómia újradefiniálására, a multilateralizmus védelmére és az ENSZ-szel való együttműködés elmélyítésére, és ugyanakkor Európán kívüli demokratikus szövetségesekkel is szorosabb globális partnerségeket alakítsanak ki.

Európának most kell cselekednie.

A tétlenség nem opció. Az autokraták és az agresszorok kihasználják a tétovaságot.

A demokráciáknak egységesen és szilárdan kell kiállniuk.

Az EGSZB arra kéri az EU-t, hogy erősítse meg stratégiai autonómiáját, védje mind a demokráciát, mind az alapvető jogokat, és határozottan álljon ki Ukrajna mellett. Eljött az ideje az EU stratégiai geopolitikai fellépésének.

A nyilatkozat teljes szövege itt olvasható. (at)

Az Európai Unió Tanácsa jelenlegi lengyel elnökségének fő feladata annak elérése lesz, hogy Európa egységes maradjon, előrelépéseket tegyen és gyors döntéseket hozzon.

Februári plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság megvitatta az EU lengyel elnökségének prioritásait Magdalena Sobkowiak-Czarnecka európai uniós ügyekért felelős lengyel helyettes államtitkárral.

Az EU külső biztonságára és különösen az Ukrajna elleni agressziós háborúra utalva Magdalena Sobkowiak-Czarnecka kijelentette: „Célunk az Ukrajnának nyújtott segítség és az EU-n belüli egység fenntartása”. A lengyel elnökség egyik első eredményeként pedig az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot említette.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke hangsúlyozta, hogy Lengyelország egy olyan időszakban veszi át az EU soros elnökségét, amikor nehéz kihívásokkal, például geopolitikai feszültségekkel és energiaválságokkal kell szembenéznie.

Hozzátette: „A mai vita megerősítette, hogy a stabilitás, a reziliencia és az egység döntő fontosságú az Európai Unió jövőjének alakításához. A lengyel elnökség prioritásai szorosan illeszkednek közös törekvéseinkhez, különösen a biztonság többdimenziós megközelítésének előmozdítása terén. A globális bizonytalanságok idején továbbra is töretlenül elkötelezettek vagyunk a határozott és együttműködő fellépés mellett.”

A „Biztonság, Európa!” mottó értelmében az EU lengyel elnöksége a biztonság hét dimenziójával fog foglalkozni: a külső, belső, gazdasági, élelmezési, energetikai, egészségügyi és információs dimenzióval.

Az elmúlt néhány hónapban az EGSZB és a lengyel elnökség közötti együttműködés erős és eredményes volt. Az EGSZB 15 feltáró véleményt dolgozott ki, amelyeket már elfogadtak vagy hamarosan terjesztenek elő elfogadásra. (mp)

A növekvő biztonsági fenyegetésekkel szembenézve Európának sürgősen egységes védelmi finanszírozási stratégiára van szüksége. Az EGSZB az EU Tanácsa lengyel elnökségének felkérésére elfogadott egy véleményt, amelyben bátor lépéseket sürget: több beruházást a modern rendszerekbe, a NATO-val való együttműködés elmélyítését és az EU pénzügyi keretein belüli finanszírozás növelését.

Az Európa biztonságát fenyegető veszélyek egyre nagyobbak, és ez rávilágít a külső védelmi beszállítóktól való függőségére: az uniós országok által egy év alatt védelmi beszerzésekre fordított 75 milliárd EUR 78%-át harmadik országok beszállítói kapták. Az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) megerősítése elengedhetetlen e függőség csökkentéséhez.

„Az EU védelmi finanszírozási mechanizmusait át kell alakítani, hogy megfeleljenek a mai kihívásoknak” – fejti ki Marcin Nowacki, az EGSZB Védelmi finanszírozás az EU-ban című véleményének előadója. „A meglévő költségvetési szabályok korlátozzák a katonai kiadásokat, és bár az olyan kezdeményezések, mint az Európai Védelmi Alap (EDF) és az Európai Békekeret (EPF) előrelépést jelentenek, továbbra sem elegendőek a jelenlegi fenyegetések nagyságrendjének kezeléséhez.”

A NATO-együttműködés elengedhetetlen az interoperabilitás és az egységes stratégia szempontjából. A közös közbeszerzési, kiberbiztonsági és űrbiztonsági partnerségek, valamint az IRIS2 műholdas projekt növelni fogja a rezilienciát. A védelem finanszírozásának összhangban kell állnia az EU szélesebb körű prioritásaival, anélkül, hogy a szociális és környezetvédelmi célokat veszélyeztetné. A stratégiai beruházások, az innováció és a hosszú távú tervezés kulcsfontosságúak Európa biztonságának és autonómiájának garantálásához. (tk)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) magas szintű fórumot tartott a nők jogairól, ahol vezető szakértők vitatták meg a nők jogait érintő fontos kérdéseket, és meghatározták a prioritásokat az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának közelgő ülésszakára.

A nők jogairól szóló magas szintű fórum üzenete világos volt: történt ugyan előrelépés, de még nem elegendő. Bár az EU már tett lépéseket a nők és lányok védelmében, a strukturális egyenlőtlenségek, a nemi sztereotípiák és a nők jogainak csorbítása továbbra is veszélyeztetik a nehezen elért eredményeket Európában. Amíg a strukturális akadályok fennállnak, a nők teljes körű társadalmi részvétele korlátozott marad.

Az EGSZB plenáris ülésszaka alatt, február 26-án tartott magas szintű fórumon részt vett Sif Holst, az EGSZB egyenlőséggel foglalkozó ad hoc csoportjának elnöke, Oliver Röpke, az EGSZB elnöke és Hadja Lahbib, az egyenlőségért, valamint a felkészültségért és a válságkezelésért felelős európai biztos, valamint Carlien Scheele (a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének igazgatója), Florence Raes (az ENSZ nőjogi szervezete brüsszeli irodájának igazgatója), Ayşe Yürekli (a törökországi KAGIDER – női vállalkozók uniós képviselője), Mary Collins (az Európai Női Lobbi főtitkára) és Cianán Russell (az ILGA Europe vezető szakreferense).

A fórum két dinamikus kerekasztal-beszélgetésből állt, amelyek a nemek közötti egyenlőség sürgető kihívásainak voltak szentelve, és amelyek mindegyike az EGSZB által az ülésszak során elfogadott fontos vélemények valamelyikéhez kapcsolódott. Szakértők, szószólók és politikai döntéshozók gyűltek össze, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, megoldásokat javasoljanak és megerősítsék a nők jogainak előmozdítása iránti elkötelezettségüket Európában és a világ többi részén.

Az első panelbeszélgetés az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának közelgő 69. ülésszakát (UNCSW69), míg a második a nők és lányok elleni erőszakot mint emberi jogi kérdést állította a középpontba. A fórumot követően a plenáris ülésen két véleményt is elfogadtak a témában, Az EGSZB hozzájárulása az EU prioritásaihoz az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottsága 69. ülésszakán és A nők elleni erőszak mint emberi jogi kérdés címmel. (lm)

Az ENSZ nők helyzetével foglalkozó bizottságának (CSW69) 69. ülésszakán New Yorkban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és az Afrikai Unió Gazdasági, Szociális és Kulturális Tanácsa (AU ECOSOCC) megerősítette a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalásának előmozdítása iránti szilárd elkötelezettségét.

Mivel a nemzetközi közösség a pekingi nyilatkozat és Pekingi Cselekvési Platform elfogadása óta eltelt 30 évet ünnepli, az EGSZB és az AU ECOSOCC számba veszi mind az elért eredményeket, mind pedig azokat a továbbra is fennálló kihívásokat, amelyek még mindig akadályozzák a nemek közötti teljes körű egyenlőséget.

Második közös nyilatkozatuk kiemeli a legfontosabb prioritásokat, köztük a nők vezető szerepének növelését nemi kvóták révén, a nemi alapú erőszak megszüntetését nemzetközi egyezmények révén, a nemek közötti digitális szakadék áthidalását és a nők gazdasági szerepvállalásának előmozdítását.

A nyilatkozat erősebb szakpolitikákat sürget a nem fizetett ápolási-gondozási munkára, a nők bevonására a béke érdekében tett erőfeszítésekbe és az adatokon alapuló szakpolitikai döntéshozatalra. Hangsúlyozza továbbá a globális együttműködést a rendszerszintű egyenlőtlenségek felszámolása és a nők jogainak védelme érdekében. Az EGSZB arra is felszólítja az EU-t, hogy küzdjön a nemi alapú erőszak ellen, biztosítsa a nemek közötti egyenlőséget, és védje meg a civil társadalom szerepét az egyenlőség előmozdításában.

Oliver Röpke, az EGSZB elnöke a következőket mondta: „A pekingi nyilatkozat 30. évfordulójának megünneplésekor a szavakat tettekre kell váltanunk. A nemek közötti egyenlőség nem kiváltság, hanem alapvető jog, és megvalósítása kulcsfontosságú a fenntartható és befogadó társadalmak szempontjából. Az EGSZB továbbra is elkötelezett amellett, hogy felszámolják az akadályokat, hogy biztosítani lehessen a nők teljes körű részvételét a döntéshozatalban, illetve hogy előmozdítsák gazdasági szerepvállalásukat. Itt az ideje, hogy a kormányok, az intézmények és a civil társadalom határozottan cselekedjenek – elszámoltathatóság nélkül nincs egyenlőség.

A nők helyzetével foglalkozó bizottság a nemek közötti egyenlőségért küzdő legfontosabb nemzetközi és kormányközi testület. Ez volt a második alkalom, hogy az EGSZB részt vett az ENSZ legnagyobb, a nők szerepvállalásának erősítésével foglalkozó éves találkozóján. (tk)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) olyan robusztus ipari stratégia végrehajtására sürgeti az EU-t, amely fokozza a versenyképességet, minőségi munkahelyeket teremt, és összhangban van a zöld megállapodással. A siker érdekében ezt a stratégiát szorosan nyomon kell követni és az újonnan felmerülő kihívásokhoz kell igazítani.

„Európát súlyosan fenyegeti a dezindusztrializáció veszélye. Az iparnak és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek kéz a kézben kell járnia” - jelentette ki Andrea Mone, „Az uniós ipar jövője a magas energiaárak és az átállási költségek fényében" című vélemény előadója, amelyet az EGSZB februári plenáris ülésén fogadtak el.

A véleményben az EGSZB hangsúlyozta, hogy erős gazdasági és szabályozási keretre van szükség a magas energia- és nyersanyagköltségek, a zöld átállással kapcsolatos beruházási kihívások, az infrastrukturális hiányosságok, a készséghiány és a gyenge belső kereslet kezeléséhez. A beruházásokra és az innovációra összpontosító versenyképességi politika kulcsfontosságú a társadalmi és területi kohézió előmozdításához.

Annak hátterében, hogy az EGSZB azonnali cselekvésre szólít fel, az áll, hogy egyre szaporodnak az Európa gazdasági biztonságával és külső függőségével kapcsolatos aggodalmak.  A növekvő geopolitikai és kereskedelmi bizonytalanságok idején rugalmas uniós kereskedelempolitikára van szükség az ipari fenntarthatóság megőrzéséhez egy olyan környezetben, ahol a dekarbonizációs célkitűzések eltérőek, és amelyet globális túlkapacitás és növekvő kereskedelmi feszültségek jellemeznek. E cél eléréséhez elengedhetetlen a nagyobb önállóság a kritikus fontosságú nyersanyagok biztosítása terén.

A Draghi-jelentés rávilágított arra, hogy a beruházások növelése és a kormányzati reformok kulcsfontosságúak. Az egységes piac, különösen az energia területén, erősíteni fogja az EU gazdaságát. A szabályozási terhek csökkentése, a villamosenergia-piaci keretszabályozás finomítása és az olyan pénzügyi eszközök, mint a villamosenergia-vásárlási megállapodások javítása támogatni fogja az iparági átállást.

Az igazságos átmenet erős szociális párbeszédet és kollektív tárgyalásokat igényel. Az iparpolitikának igazodnia kell az oktatási és munkaerő-stratégiákhoz, és hangsúlyt kell fektetnie a kutatásra, az innovációra és a készségfejlesztésre. Az energiainfrastruktúrába, a megújuló energiába és a körforgásos gazdaságra irányuló kezdeményezésekbe történő beruházások segítenek az éghajlati célok elérésében.

Az EGSZB elfogadott egy véleménykiegészítést is „Az energiaigényes uniós iparágak jövője” címmel, amelyben testre szabott megoldásokat javasol hosszú távú fenntarthatóságuk biztosítására. Az uniós ipar jövője szempontjából létfontosságú az iparágak előtt álló sajátos kihívások kezelése. (ll)

A határokon átnyúló terjeszkedés az EU-n belül az egymásnak ellentmondó héa-szabályok útvesztőjében való eligazodást és a papírmunkát jelenti, ami növeli a költségeket. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) aránytalanul nagy megfelelési terhekkel szembesülnek, így nehezebben tudnak növekedni és versenyezni. Az EGSZB a februári plenáris ülésén elfogadott két véleményében sürgős reformokra szólít fel, a Letta- és a Draghi-jelentésre építve. A javaslatok között szerepel a harmonizált pénzügyi szabályozás, a mesterséges intelligencián alapuló jelentéstétel és az összehangolt iparpolitika.

„Az egységes piac az európai gazdasági jólét gerince, de még mindig nem valósult meg teljes mértékben az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a pénzügyek, az energia és a digitális szolgáltatások” – jelentette ki Oliver Röpke, az EGSZB elnöke. „A mai vita rávilágít arra, hogy sürgősen reformokra van szükség az akadályok felszámolása és a szolgáltatási ágazat megerősítése érdekében, Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a vállalkozások számára.”

Maria Luís Albuquerque, a pénzügyi szolgáltatásokért és a megtakarítási és beruházási unióért felelős biztos támogatta ezt a felhívást: „A megtakarítási és beruházási unióval kapcsolatos elképzelésem az, hogy biztonságos, versenyképes, jól szabályozott és jól felügyelt környezetben polgáraink számára jólétet, vállalataink számára pedig növekedést teremtsünk.”

Az EGSZB véleményeiben két kritikus kihívást azonosított a versenyképesség szempontjából: az egységes piac széttöredezettségét, amelyet a Letta- és a Draghi-jelentés is kiemelt, valamint a túlzott bürokráciát, amely különösen a kkv-kat terheli. Mindkét tényező gátolja az innovációt és a gazdasági növekedést.

Mi a probléma?

A vállalkozások számára Európa-szerte túl nagy terhet jelentenek az összetett és egymást átfedő szabályozások. Ez idő- és pénzpazarlást jelent, hátráltatja a zöld megállapodást, és korlátozza a középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését. Mindez pedig csalódott vállalkozásokat, magasabb fogyasztói költségeket és gyengébb gazdasági növekedést eredményez.

A szabályozási terheken túl Európa mélyebb strukturális kihívásokkal is szembesül, amelyek aláássák versenyképességét. Az egységes piac megvalósításának lassú előrehaladása, a digitális és energetikai infrastruktúra közötti különbségek, valamint az összehangolt iparpolitika hiánya korlátozza az EU globális versenyképességét. Miközben más gazdasági blokkok gyorsan lépnek a beruházások vonzása és az innováció előmozdítása érdekében, fennáll a veszélye annak, hogy Európa lemarad.

Mi a megoldás?

A versenyképesség megerősítéséhez átfogó megközelítésre van szükség, amely magában foglalja az akadályok felszámolását olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a pénzügy és az energia, a digitális átalakulás felgyorsítását, valamint annak biztosítását, hogy a kkv-k egyenlő versenyfeltételek mellett lnövekedhessenek és versenyezhessenek.

Az EGSZB véleményei a következőket javasolják:

• A szabályozások egyszerűsítése a környezetvédelmi és szociális normák csökkentése nélkül.
• A mesterséges intelligencián alapuló egységes platform létrehozása a kkv-k és a közepes méretű vállalatok jelentéstételének egyszerűsítése, valamint a megfelelés gyorsabbá és egyszerűbbé tétele érdekében.
• A szabályok ágazatok közötti harmonizálása az ismétlődő papírmunka csökkentése érdekében.
• A pénzügyi szabályozás egységesítése a tagállamokban, összehangolt uniós iparpolitikával.
• Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus reformja egy méltányosabb, kevesebb terhet eredményező rendszer érdekében. (gb)

Március 6-án, mindössze néhány nappal a Tanács március 12-i ülése előtt az EGSZB vitát tartott az Európai Bizottság tisztaipar-megállapodásáról. A részt vevő politikai döntéshozók, ipari vezetők és a civil társadalom képviselői megvizsgálták, hogy a terv valóban támogatni tudja-e Európa tisztatechnológiai ágazatát, energiaigényes iparágait és stratégiai autonómiáját.

A geopolitikai instabilitás és a transzatlanti kapcsolatok átrendeződése miatt Európának sürgetőbb szüksége van stratégiai autonómiára, mint valaha. A tisztaipar-megállapodás célja, hogy felgyorsítsa a dekarbonizációt és a körforgásos jelleget, ugyanakkor fokozza az ipari versenyképességet, az energiaárak csökkentésével kezdve. A terv megvalósíthatóságával és finanszírozásával kapcsolatban azonban továbbra sem minden világos.

„Nem arról van szó, hogy választani kell a stratégiai autonómia, a versenyképesség vagy a kettős átállás között. Valamennyi ipari ágazat érintett, és saját tempójában, de egyértelmű kötelezettségvállalásokkal mindenkinek alkalmazkodnia kell” – jelentette ki Pietro de Lotto, az EGSZB Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának (CCMI) elnöke, aki szerint erre a kihívásra egyensúlyteremtésként kell tekinteni.

Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy az Oroszországtól való energiafüggetlenedés geopolitikai szükségesség, de Európa ipari hanyatlása egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az elmúlt két évben az ipari termelés és a közvetlen külföldi befektetések beáramlása is jelentősen csökkent.

A finanszírozás nagy kihívást jelent majd. A terv célkitűzéseinek eléréséhez együttműködésre van szükség az uniós intézmények, a tagállamok és az ipar között. Bár az Európai Beruházási Bank 500 millió eurós viszontgaranciát és 1,5 milliárd eurót ígért az energiahálózatok fejlesztésére, a nemzeti kormányoknak is további forrásokat kell mozgósítaniuk.

Az átállás társadalmi hatása szintén kulcsfontosságú kérdés, különösen az energiaigényes iparágakban, ahol már eddig is jelentős számú munkahely szűnt meg. A civil társadalom képviselőiben felmerült a kérdés, hogy az energiaadók csökkentésének – ami a megállapodás egyik kulcsfontosságú javaslata – nem az oktatás és az egészségügyi ellátás finanszírozása láthatja-e a kárát.

A tisztaipar-megállapodás hosszú távú céljait övező optimizmus ellenére a szakértők már nem annyira biztosak abban, hogy a megállapodás a rövid távú kihívásokat is képes-e kezelni. A gyorsaság és az egyszerűsítés kulcsfontosságú, mivel a magas energiaköltségek és a szabályozási akadályok lassíthatják a haladást. A nemzeti szakpolitikák széttagoltsága továbbra is kihívást jelent, és fennáll a veszélye, hogy a tisztaipar-megállapodás a benne rejlő lehetőségek ellenére nem fogja tudni összehangolni a különböző európai iparpolitikákat.

Vannak, akik a technológiasemlegesség miatt aggódnak, és vita folyik a megújuló energiaforrások, a hidrogén és a bioüzemanyagok megfelelő egyensúlyáról. Bár a megújuló energiaforrásokra helyezett hangsúly üdvözlendő, az energiahatékonyság terén is határozott kötelezettségvállalásokra van szükség. A megújuló energiaforrásokkal az európai fogyasztók 2021 és 2023 között már 100 milliárd eurót takarítottak meg, és az EU-nak építenie kellene erre a sikerre. (jh)

Az európai mezőgazdasági termelőknek egyre több válsággal kell szembenézniük, a szélsőséges időjárástól kezdve a piac instabilitásán át a tisztességtelen versenyig. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi uniós szakpolitikák nem védik a mezőgazdasági termelőket, és sürgős reformokra szólít fel a jövedelmek biztonsága, az alkupozíció megerősítése és a fenntartható mezőgazdaság biztosítása érdekében.

A lengyel elnökség felkérésére készült véleményében az EGSZB reziliensebb mezőgazdasági rendszert szorgalmazott, amelynek középpontjában a mezőgazdasági termelők állnak.

„A mezőgazdaság nemes szakma, amelynek két fő célja van: kiváló minőségű, biztonságos élelmiszer előállítása az emberek számára, valamint a környezet fenntartása és javítása. Mindössze annyit kérünk cserébe, hogy tisztességes napi munkáért tisztességes napi bért kapjunk, valamint tiszteletet és tisztességes árat az általunk előállított élelmiszerekért”, fogalmazott Joe Healy, a vélemény három előadójának egyike.

Az EGSZB szerint a közös agrárpolitika (KAP) nem rendelkezik megfelelő eszközökkel a mai kihívások kezelésére. A mezőgazdasági termelők támogatására általa javasolt pénzügyi eszközök közé tartozik a természeti katasztrófákra kötött állami biztosítás, az anticiklikus támogatás és a közvetlen kifizetések. Az egyes uniós tagállamokban már alkalmazott kölcsönös kockázatkezelési alapok további biztonsági hálót jelenthetnének, amelyet a mezőgazdasági termelők, az ipar, a regionális kormányok és az EU közösen finanszíroznának.

Mivel 2027 után sor kerül a KAP felülvizsgálatára, az EGSZB azt javasolta, hogy a KAP költségvetését állítsák vissza az EU GDP-jének legalább 0,5%-ára. Szigorúbb kereskedelmi szabályozásokra van szükség annak érdekében, hogy az importált termékek megfeleljenek az uniós környezetvédelmi és munkaügyi előírásoknak.

A másik fő probléma az önköltség alatti értékesítés, amely gyakorlat rendkívüli pénzügyi nyomás alá helyezi a gazdákat. Az EGSZB sürgeti az EU döntéshozóit, hogy komolyan fontolják meg az önköltség alatti áron történő felvásárlások betiltását, hogy a spanyol élelmiszerlánc-törvények mintájára megakadályozzák, hogy a nagyobb kiskereskedők kiszorítsák a gazdákat a piacról.

Az átláthatóság és a mezőgazdasági termelők piaci erejének növelése érdekében az EGSZB egy uniós digitális központ létrehozását javasolta az árak, a költségek és a nyereség nyomon követésére. Emellett kollektív ártárgyalásokat és a szövetkezetek és termelői szervezetek fokozott támogatását szorgalmazta. Az EU mezőgazdaságában nagyobb gazdasági függetlenségre és versenyképességre van szükség.

Bár az éghajlati célok alapvető fontosságúak, a gazdák nem viselhetik egyedül annak költségeit. Egy fenntarthatósági alap segíthetné őket a zöldebb gyakorlatokra való áttérésben. A vélemény figyelmeztetett a kibocsátásáthelyezés kockázatára, ahol a szigorú uniós szabályok hátrányos helyzetbe hozzák a helyi mezőgazdasági termelőket a nem uniós versenytársakkal szemben.

Az EGSZB kiemelte a vidékfejlesztésbe, az innovációba és a KAP-szabályok egyszerűsítésébe történő beruházások fontosságát. Mivel a gazdákra egyre nagyobb nyomás nehezedik, egyértelműen sürgős a helyzet: az uniós vezetőknek cselekedniük kell, mielőtt még több gazdaság eltűnik. (ks)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kulcsfontosságú ajánlásokat fogalmazott meg a 2025. évi európai szemeszterről őszi csomagjáról: stratégiai beruházásokat és szorosabb együttműködést sürget az EU rezilienciájának és versenyképességének növelése érdekében.

Az EGSZB egy a februári plenáris ülésén elfogadott véleményében fogalmazta meg ezeket az ajánlásokat, amelyekben a fenntarthatóságra, a munkaerő-piaci reformokra, valamint a nemzeti és uniós politikák jobb összehangolására helyezte a hangsúlyt, és a civil társadalom nagyobb mértékű bevonására szólított fel.

Az EGSZB sajnálatát fejezte ki, hogy nem jelent meg az éves fenntartható növekedési jelentés, amely kulcsfontosságú politikai dokumentum. Kiemelte, hogy az uniós intézményeknek fel kell készülniük a kereskedelmet, az inflációt és a növekedést érintő geopolitikai kockázatokra.

Az EGSZB támogatásáról biztosította a versenyképességi iránytű kezdeményezést, illetve az energia- és a digitális ágazatba történő beruházásokat sürgetett, többek között egy európai stratégiai beruházási alap létrehozását is. Emellett a civil társadalom fokozottabb részvételére, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) gyakorlatias felülvizsgálatára, valamint a tagállamok fokozott együttműködésére szólított fel a gazdaságpolitikák és a termelékenység javítása érdekében. (tk)

A kohéziós politika már régóta az európai integráció egyik pillére, amely előmozdítja az EU gazdasági, társadalmi és földrajzi egységét. Miközben kialakulóban van a 2027 utáni többéves pénzügyi keret, a hatékonyság, a fenntarthatóság és az új kihívásokra való reagálási képesség növelése érdekében létfontosságú, hogy a kohéziós politika korszerűsítésre kerüljön.

A közelmúltban elfogadott, „A 2027 utáni kohéziós politika eredményorientáltságának fokozása” című véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy eredményorientált megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a kohéziós politika továbbra is kézzelfogható előnyökkel járjon, miközben csökkenti az egyenlőtlenségeket és előmozdítja a fenntartható versenyképességet.

„A kohéziós politikának továbbra is az EU legfontosabb regionális fejlesztési eszközének kell maradnia. Az eredményorientált megközelítés biztosítja, hogy minden elköltött euro hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi jólléthez” – jelentette ki David Sventek, a vélemény előadója.

A 2028 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jelentős átalakításra szorul annak érdekében, hogy támogassa a regionális fejlesztést, a zöld és digitális átállást, valamint a gazdasági versenyképességet. Mivel a beruházási igények meghaladják az évi 750–800 milliárd EUR-t, az erős uniós finanszírozás létfontosságú.

Az EGSZB kéri, hogy a költségvetési kapacitást tartsák az EU GDP-jének 1,8%-án, és növeljék a kohéziós politika finanszírozását. A legfontosabb prioritások között említhető a megosztott irányítás, a testre szabott regionális politikák, az eredményalapú finanszírozás és az egyszerűsített eljárások kialakítása.

Az eredményorientált megközelítés növeli a hatékonyságot, ugyanakkor jobb végrehajtást és felügyeletet igényel. A versenyképesség és a szociális beruházások közötti egyensúly megteremtése, a technikai támogatás megerősítése és az átláthatóság biztosítása hatékonyabbá teszi a kohéziós politikát, ugyanis előmozdítja a gazdasági rezilienciát és csökkenti az Európán belüli egyenlőtlenségeket. (tk)

A turizmus az EU gazdaságának egyik motorja, és erősítheti Európa versenyképességét. Itt az ideje, hogy újragondoljuk a turizmus működését, és a fenntarthatóságon túl a regeneratív turizmus irányába mozduljunk el – ahol az úti célok nemcsak túlélnek, hanem gyarapodnak is.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) sürgeti az Európai Uniót, hogy alakítsa át az idegenforgalmi ágazatot, és a hosszú távú gazdasági és környezeti előnyök biztosítása érdekében helyezze előtérbe a fenntarthatóságot és a megújulást.

Mivel az idegenforgalom továbbra is az EU gazdaságának egyik létfontosságú pillére, különösen az ágazattól nagymértékben függő régiókban, az EGSZB a fenntartható idegenforgalomra való gyorsított áttérést és a regeneratív idegenforgalmi stratégiák felé való elmozdulást szorgalmazza, amint azt a Turizmus az Unióban: a fenntarthatóság mint a hosszú távú versenyképesség motorja című véleményében is kifejtette.

„Biztosítanunk kell, hogy az idegenforgalom szerepet játsszon Európa versenyképességének újjáélesztésében. Ez alapvető fontosságú, mivel a turizmus számos tagállam és régió GDP-jének, valamint értékláncának fontos részét képezi”, jelentette ki a vélemény előadója, Isabel Yglesias.

Isabel Yglesias elmondta, hogy a vélemény a 2023 második felében, a Tanács spanyol elnöksége alatt elfogadott palmai nyilatkozatra épül, amely széles körű konszenzust eredményezett azzal kapcsolatban, hogy miként biztosítható, hogy a fenntarthatóság álljon a turizmus jövőjének középpontjában.

Ennek érdekében az európai intézményeknek, valamint a nemzeti, regionális és helyi kormányzatoknak aktívan támogatniuk kell az ágazatot az átmenet során, folyamatos párbeszédet biztosítva az összes érintett féllel és erősítve a szociális párbeszédet.

Bár az idegenforgalomban a fenntarthatóságra irányuló erőfeszítések már hosszú utat tettek meg, a világjárvány utáni utazási boom számos népszerű úti célra nyomást gyakorol. Ez a növekedés megnehezíti a régiók számára, hogy egyensúlyt teremtsenek a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés között, miközben munkaerőhiánnyal és a rendelkezésre álló munkahelyek és a munkavállalók képzettsége közötti összhang hiányával küzdenek.

Az EGSZB ezért is szorgalmazza a regeneratív turizmus irányába történő elmozdulást, és annak beépítését a fenntartható turizmus európai stratégiájába, amelyet az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban fog előterjeszteni.

A hagyományos fenntartható turizmussal ellentétben, amely a környezeti károk csökkentésére összpontosít, a regeneratív turizmus célja a természeti, társadalmi és gazdasági tőke helyreállítása és növelése. Ez az előremutató megközelítés integrálja a körforgásos gazdaság elveit, és arra törekszik, hogy tartósan pozitív hatást gyakoroljon a célállomásokra és a helyi közösségekre. (ll)

Az EU fontos válaszúthoz érkezett a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében. Míg a generatív MI piacát – a globális magánberuházások 80%-ával – egyesült államokbeli vállalatok uralják, Kína gyors ütemben fejlődik. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) közreműködésével új tanulmányt tett közzé, amely feltárja, hogy mire van szükség Európa versenyképességének megőrzéséhez.

Az EGSZB „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT) szekciójának irányításával készített, a digitális átállás és az egységes piac EGSZB-beli megfigyelőközpontjában többszörösen megvitatott tanulmány feltárja az európai MI-környezet bővítésének legfontosabb lehetőségeit, kihívásait és a szükséges szakpolitikai intézkedéseket.

Főbb ajánlások az EU számára:

• Növeljük az MI-beruházásokat és a számítási teljesítményt – Az innováció előmozdítása érdekében Európának növelnie kell az MI-infrastruktúrába történő beruházásokat.
• Összpontosítsunk három nagy potenciállal rendelkező ágazatra – Az MI ösztönözheti a növekedést az autóiparban, a tisztaenergia-iparban és az oktatásban.
• Mozdítsuk elő a nyílt forráskódú MI-t – A nyílt MI-modellek ösztönzése fokozza a hozzáférhetőséget és a versenyt.
• Jobban integráljuk a K+F-erőfeszítéseket EU-szerte.

A civil társadalom szerepének megerősítése az MI irányításában
A tanulmány kiemeli a civil társadalmi szervezetek jelentőségét az MI-politikák alakításában és az MI irányításában. Az inkluzivitásnak és az MI etikus alkalmazásának fokozása érdekében a jelentés az alábbiakat ajánlja:

• MI-jártassági programok – Képzést és társadalmi párbeszédet szolgáló kezdeményezések a munkavállalók és a nyilvánosság felkészítése érdekében.
• „Szociális tervezésen” alapuló megközelítés – Emberközpontú és a társadalom szükségleteihez igazodó MI-fejlesztés.
• Több finanszírozás a civil társadalmi szervezetek számára – Azoknak a nonprofit szervezeteknek a támogatása, amelyek áthidalják az MI-technológia és a nagyközönség közötti szakadékot.
• Az MI etikus alkalmazása – Az európai értékekhez igazodó, megbízható MI-rendszerek előtérbe helyezése.

Az EGSZB potenciáljának kiaknázása az MI-politikákban
Az EGSZB jó helyzetben van ahhoz, hogy elősegítse a civil társadalmi szervezetek strukturált bevonását az MI-politikákba. A tanulmány azt ajánlja, hogy közbeszerzések és finanszírozási mechanizmusok segítségével támogassuk a nyílt forráskódú MI-t és az etikus innovációt. Az EGSZB e tekintetben központi platformként szolgálhatna a civil társadalmi szervezetekkel és a nyílt forráskódú közösségekkel való együttműködéshez, és felhívhatná a figyelmet a mesterséges intelligencia társadalmi hatására.

A tanulmány egy egységes MI-glosszáriumot is bevezet a közös nyelv létrehozása érdekében, biztosítva a hatékony kommunikációt a politikai döntéshozók, a fejlesztők és a felhasználók között. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát minden ágazatban felelős módon fejlesszék, irányítsák és alkalmazzák.

A tanulmány, amelyet megosztunk a legfontosabb uniós intézményekkel is, várhatóan beépül a jövőbeli MI-politikákba. A teljes jelentés ITT olvasható. (vk)