Marcin Nowacki

Európa gyorsan változó geopolitikai környezettel szembesül, így felmerül az a fontos kérdés, hogy az Európai Unió miként tud gondoskodni saját biztonságáról egy egyre bizonytalanabb világban? A Védelmi finanszírozás az EU-ban című véleményben az EGSZB átfogó ütemtervet mutat be azzal a céllal, hogy megerősítsük az EU biztonságát és felkészüljünk a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra.

A vélemény egy olyan időszakban jelenik meg, amikor egyre több a biztonsági fenyegetés. Az EGSZB álláspontjának lényege az, hogy létre kell hozni egy egységes és szilárd uniós védelmi finanszírozási mechanizmust. A jelenlegi finanszírozási struktúrák nem megfelelőek, változásra van szükség. Ha az EU nem hangolja össze jobban a védelmi finanszírozás megközelítését, azt kockáztatja, hogy nem tudja kellően védeni az érdekeit. A véleményben említett aggályok között szerepel az is, hogy „az uniós országok által [...] védelmi beszerzésekre fordított 75 milliárd EUR 78%-a nem uniós beszállítókhoz került”, amint azt Az európai versenyképesség jövője című európai bizottsági jelentés is megállapítja. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a külső beszállítóktól való egyre nagyobb függőséget.

De nem csak arról van szó, hogy többet kell költenünk, hanem arról is, hogy ezt bölcsen és hatékonyan kell tennünk. Az EGSZB ajánlja, hogy erősítsük meg az EU és a NATO közötti koordinációt, növeljük az olyan kezdeményezések finanszírozását, mint az Európai Védelmi Alap (EDF) és az Európai Békekeret (EPF), illetve az erőforrások racionalizálása és a költségek csökkentése érdekében összpontosítsunk a közös beszerzésekre. Az EGSZB azt is szorgalmazza, hogy az európai NATO-tagok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy GDP-jük legalább 2,5%-át védelmi célokra fordítják, aminek köszönhetően határozottabb lenne Európa válasza a jelenlegi geopolitikai fenyegetésekre. Ez a magasabb kiadási cél gondoskodik arról, hogy a NATO európai tagjai hatékonyabban hozzájárulhassanak a kollektív biztonsághoz, ugyanakkor megőrizhessék teljes szuverenitásukat fegyveres erőik felett.

Ezenkívül az olyan kezdeményezések, mint a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály (ASAP) és az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszköz (EDIRPA), elengedhetetlenek az EU védelmi képességeinek megerősítése szempontjából. Ezek az erőfeszítések lehetővé teszik, hogy Európa hatékonyan egyesítse erőforrásait, biztosítva mind a katonai, mind a polgári felkészültséget.

A technológiai fejlődés – többek között a mesterséges intelligencia, a drónok és a kiberbiztonság – egyre fontosabb szerepet tölt be a nemzetbiztonságban. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos beruházni ezeken a területeken, mert csak így lehet elébe menni a felmerülő fenyegetéseknek. A köz- és magánszféra közötti együttműködés kulcsfontosságú az innováció ösztönzéséhez, különösen a mesterséges intelligencia, a drónok és a kiberbiztonsági rendszerek terén.

A vélemény reziliens európai védelmi ipari ökoszisztémát is szorgalmaz, ösztönözve a vállalkozások, a kkv-k és a kormányok közötti szorosabb együttműködést. Az innováció előmozdítása és Európa versenyképességének biztosítása csökkenti a külső beszállítóktól való függőséget, és önellátóbb védelmi ipart hoz létre.

Emellett nem szabad megfeledkeznünk az EU-n belüli regionális kezdeményezésekről sem. A regionális együttműködés megerősítése segíteni fog abban, hogy úgy alakítsuk ki a védelmi stratégiákat, hogy azok kezelni tudják a különböző tagállamok előtt álló sajátos biztonsági kihívásokat. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a regionális problémákat megfelelően kezeljék a tágabb uniós kereteken belül.

Az EU védelmének megerősítése nemcsak a biztonságról szól, hanem az uniós értékek megőrzéséről is. Úgy gondoljuk, hogy a véleményünkben felvázolt ütemterv követésével az EU biztos jövőről gondoskodhat, és megvédheti békéjét, de gazdasági érdekeit is.