A következő európai választások előtt alig két hónappal a dezinformáció egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az európai politikai életben, mivel káros hatással lehet a választási eredményekre.

A dezinformáció káros következményei évek óta aggasztóak általában véve a közvélemény, de különösen a politikusok számára. Megkérdőjelezik a társadalom demokratikus voltát és a kozmopolita életmódunkat. A szélsőjobboldali és más szélsőséges európai erők, valamint harmadik országok autokratikus rezsimjei egyesítik erőiket annak érdekében, hogy az európai projektet aláásó dezinformációs kampányokat folytassanak, amihez a közösségi médiát és algoritmusokat használnak. E megátalkodott kampányhoz a technológiát használják fő eszközükként.

Összetett stratégiára van szükség a demokrácia védelme és a dezinformáció leküzdése érdekében, a meglévő technológiák pedig segíthetnek abban, hogy sikeresen lépjünk fel ellene. Alapvetően fontos egyesíteni a digitális hadviselés három területét: a dezinformációval, a hibrid fenyegetésekkel és a kiberbiztonsággal kapcsolatos fellépéseket, ezáltal szinergiákat teremtve és növelve a biztonságot, a jogállamiság tiszteletben tartása mellett.

Ugyanilyen fontos szabályozni az algoritmusok létrehozását és működtetését annak érdekében, hogy az embereknek lehetőségük legyen elfogadni vagy elutasítani bizonyos algoritmikus funkciókat, valamint hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki egyrészt az emberek alapvető jogai, másrészt a vállalatok szellemi tulajdonhoz fűződő jogai között. Elfogadhatatlan azonban, hogy a technológiai vállalatok hasznot húzzanak a manipulációból és a gyűlöletbeszédből. A magánérdekek nem élvezhetnek elsőbbséget a közérdekkel szemben.

A nemzeti, regionális és helyi információk tagállamokban történő terjesztését illetően alapvetően fontos, hogy a nyilvános, pluralista és független tájékoztatás az EU valamennyi nyelvén vitathatatlan tényeket közvetítsen.

Napirenden van egy olyan európai közszolgálati hírcsatorna létrehozása, amely különböző platformokon elérhető, komolyan elkötelezett a szerkesztői függetlenség mellett, lehetővé téve az európaiak számára, hogy hozzáférjenek a megalapozott döntések meghozatalához szükséges információkhoz. Az újságírásnak az UNESCO által javasolt európai közjóvá minősítése és az újságírók védelmének fokozása olyan lépések, amelyeket meg kell tenni.

Ami az írástudást és a nagyközönség szerepvállalását illeti, fontos Finnország kiváló példáját követni az emberek kreatív gondolkodásának előmozdítására. Ehhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek eszközöket biztosítanak a média-, kulturális és demokratikus műveltség előmozdítására az oktatás minden szintjén, és minden korcsoportot és kisebbséget megszólítanak.

A demokrácia a nép kormánya a nép által, a demokrácia védelmének pedig legjobb módja az, ha az emberek kifejezik azt a határozott szándékukat, hogy demokráciában éljenek.

Az európai szociális modell – a társadalmi, illetve regionális integráción, valamint a kohézión, az egyenlőségen és a szolidaritáson keresztül – a leghatékonyabb (és legracionálisabb) módja annak, hogy az emberek úgy érezzék, hogy általános jólétük kéz a kézben jár a demokráciával, és hogy ezért hajlandóak legyenek küzdeni a dezinformáció ellen.

A demokrácia védelme érdekében mielőbbi alaposabb megközelítésre és olyan stratégiára van szükség, amely a történéseket teljes összefüggéseiben vizsgálja, végezetül pedig európai szinten jobban kell szabályozni e jelenség számos vetületét. Mindezt a TEN/830. sz. vélemény tárgyalja.

Carlos Trindade, EGSZB-tag