Az EGSZB által az uniós kkv-k előtt álló kihívásokról és kilátásokról szervezett vita résztvevői üdvözölték az Unió helyzetéről szóló beszédben bejelentett intézkedéseket, és megvitatták a vállalkozások átruházásának megkönnyítésére vonatkozó EGSZB-s javaslatokat, nem hallgatva el az ilyen átruházások növekvő száma miatti aggodalmakat. 

Az EGSZB szeptember 22-i plenáris ülésén „Kkv-k Európában: kihívások és kilátások” címmel vitára került sor David Clarinval, Belgium kkv-kért felelős minisztere, Isabelle Schömann, az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) szövetségi titkára és Véronique Willems, az SMEunited főtitkára részvételével. Az ülésen emellett az EGSZB jelentését is ismertették az EU-n belüli vállalkozások átruházásáról.

David Clarinval vegyes képet festett a belga kkv-k helyzetéről, kiemelve erősségeiket – digitalizáció, innováció, finanszírozáshoz való hozzáférés –, de gyengeségeiket is, mint például a szakképzett munkaerő hiánya, az automatikus bérindexálás vagy a késedelmes kifizetések. „Az egységes piac alapvető fontossággal bír e vállalkozások számára” – jelentette ki. „Ez azonban nem mindig hibátlan, és az energiaügyi problémákra adott válaszok még most is sok esetben tagállami hatáskörben maradhatnak.” Ezt követően ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a belga hatóságok hoztak az energiaválság által érintett vállalkozások támogatására, különös tekintettel a rugalmas fizetési rendszerekre. 

Isabelle Schömann mindenképpen jó dolognak tartja, ha a kkv-kat ezekben a nehéz időkben az állami támogatási szabályok és a versenypolitika felülvizsgálatával támogatjuk. Érdemes beruházni az oktatásba, a továbbképzésbe és az átképzésbe, hogy segítsük a vállalatokat a zöld és digitális átállásban, de hiba lenne, ha a vállalkozások, a kkv-k a kettős átállás társadalmi dimenzióját kizárólag a készségek szemszögéből vizsgálnák. A legutóbbi válságok kapcsán is úgy véli, hogy „nem fogadható el, hogy a vállalkozások – legyenek bármilyen nagyok vagy kicsik – feltétel nélkül hozzáférjenek a közpénzekhez. A munkahelyek, méghozzá minőségi munkahelyek megőrzése érdekében szociális feltételeket kell előírni” – folytatja –, „ide tartozik a demokrácia hatékony gyakorlása is a munkahelyeken a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció révén. A változásokra való felkészülés nem csak a vállalkozások számára jelent problémát. A vállalatoknak a munkavállalókkal együtt kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel, hogy mindenki magáénak érezze a bevezetett intézkedéseket.”

Véronique Willems üdvözölte az Európai Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentett új intézkedéseket, különösen a villamosenergia-termelők bevételi plafonját és a nehéz helyzetben lévő kkv-knak nyújtott kárenyhítő csomagot illetően, külön kiemelve a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet, mivel „egyszerűen igazságtalan, hogy minden negyedik csődeljárás a számlák késedelmes kifizetése miatt következik be”. Az Európai Bizottság ebben a hivatali időszakban számos kezdeményezést indított, amelyek hatással lesznek a kkv-kra. De még mindig nem mondhatjuk, hogy olyan jogi kerettel állunk szemben, amely kedvező az ilyen típusú vállalkozások számára” – tette hozzá, és rámutatott azokra az elemekre, amelyeket szervezete még mindig hiányol a javaslatokból, különös tekintettel a kkv-teszt hatékonyságának megerősítésére és a szabályozási terhek enyhítésére: „az „egy be, egy ki” megközelítés nem elégséges. Nekünk „egy be, több ki” megközelítéssel kell dolgoznunk” – hangsúlyozta. (dm)