EGSZB info

Az EGSZB által az uniós kkv-k előtt álló kihívásokról és kilátásokról szervezett vita résztvevői üdvözölték az Unió helyzetéről szóló beszédben bejelentett intézkedéseket, és megvitatták a vállalkozások átruházásának megkönnyítésére vonatkozó EGSZB-s javaslatokat, nem hallgatva el az ilyen átruházások növekvő száma miatti aggodalmakat. 

Az EGSZB szeptember 22-i plenáris ülésén „Kkv-k Európában: kihívások és kilátások” címmel vitára került sor David Clarinval, Belgium kkv-kért felelős minisztere, Isabelle Schömann, az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) szövetségi titkára és Véronique Willems, az SMEunited főtitkára részvételével. Az ülésen emellett az EGSZB jelentését is ismertették az EU-n belüli vállalkozások átruházásáról.

David Clarinval vegyes képet festett a belga kkv-k helyzetéről, kiemelve erősségeiket – digitalizáció, innováció, finanszírozáshoz való hozzáférés –, de gyengeségeiket is, mint például a szakképzett munkaerő hiánya, az automatikus bérindexálás vagy a késedelmes kifizetések. „Az egységes piac alapvető fontossággal bír e vállalkozások számára” – jelentette ki. „Ez azonban nem mindig hibátlan, és az energiaügyi problémákra adott válaszok még most is sok esetben tagállami hatáskörben maradhatnak.” Ezt követően ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a belga hatóságok hoztak az energiaválság által érintett vállalkozások támogatására, különös tekintettel a rugalmas fizetési rendszerekre. 

Isabelle Schömann mindenképpen jó dolognak tartja, ha a kkv-kat ezekben a nehéz időkben az állami támogatási szabályok és a versenypolitika felülvizsgálatával támogatjuk. Érdemes beruházni az oktatásba, a továbbképzésbe és az átképzésbe, hogy segítsük a vállalatokat a zöld és digitális átállásban, de hiba lenne, ha a vállalkozások, a kkv-k a kettős átállás társadalmi dimenzióját kizárólag a készségek szemszögéből vizsgálnák. A legutóbbi válságok kapcsán is úgy véli, hogy „nem fogadható el, hogy a vállalkozások – legyenek bármilyen nagyok vagy kicsik – feltétel nélkül hozzáférjenek a közpénzekhez. A munkahelyek, méghozzá minőségi munkahelyek megőrzése érdekében szociális feltételeket kell előírni” – folytatja –, „ide tartozik a demokrácia hatékony gyakorlása is a munkahelyeken a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció révén. A változásokra való felkészülés nem csak a vállalkozások számára jelent problémát. A vállalatoknak a munkavállalókkal együtt kell foglalkozniuk ezzel a kérdéssel, hogy mindenki magáénak érezze a bevezetett intézkedéseket.”

Véronique Willems üdvözölte az Európai Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelentett új intézkedéseket, különösen a villamosenergia-termelők bevételi plafonját és a nehéz helyzetben lévő kkv-knak nyújtott kárenyhítő csomagot illetően, külön kiemelve a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet, mivel „egyszerűen igazságtalan, hogy minden negyedik csődeljárás a számlák késedelmes kifizetése miatt következik be”. Az Európai Bizottság ebben a hivatali időszakban számos kezdeményezést indított, amelyek hatással lesznek a kkv-kra. De még mindig nem mondhatjuk, hogy olyan jogi kerettel állunk szemben, amely kedvező az ilyen típusú vállalkozások számára” – tette hozzá, és rámutatott azokra az elemekre, amelyeket szervezete még mindig hiányol a javaslatokból, különös tekintettel a kkv-teszt hatékonyságának megerősítésére és a szabályozási terhek enyhítésére: „az „egy be, egy ki” megközelítés nem elégséges. Nekünk „egy be, több ki” megközelítéssel kell dolgoznunk” – hangsúlyozta. (dm)

Szeptemberi plenáris ülésén az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt fogadott el az uniós ifjúsági tesztről. A fiatalok évek óta követelik, hogy a döntéshozatali folyamatok során hallgassák meg őket. Ezzel a véleménnyel az EGSZB az első uniós szerv, amely támogatja azt a kérésüket, hogy hozzanak létre egy olyan mechanizmust, amellyel értékelni lehet a jövőbeli jogszabályok ifjúságra gyakorolt hatását.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ha azt akarjuk, hogy az ifjúság európai évének tartós és érdemi hatása legyen, a fiatalokat be kell vonni a politikai döntéshozatalba.

„Az uniós ifjúsági tesztet a fiatalok kérik” – mondta Katrīna Leitāne, a vélemény előadója. „Ha javítani akarunk a szabályokon és a politikákon, be kell vezetni az uniós ifjúsági tesztet, azaz egy olyan hatáselemzési eszközt, amely biztosítja, hogy a politikáknak várhatóan nem lesz kedvezőtlen hatása a fiatalokra és a következő generációkra. Ehhez érdemben be kell vonni a fiatalokat, és szükség esetén hatásenyhítő intézkedéseket kell javasolni.”

Az EGSZB örömmel nyugtázza, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeiről közzétett európai bizottsági közlemény hivatkozik az uniós ifjúsági tesztre. Hangsúlyozza azonban, hogy az Európai Bizottság javaslata nem alkalmas az eredeti javaslat céljainak teljesítésére, hiányzik belőle az ifjúsági szervezetekkel és szakértőkkel való érdemi együttműködés, és nem veszi szisztematikusan figyelembe az ifjúság szempontjait valamennyi szakpolitikában, megvizsgálva azoknak a jövő nemzedékeire gyakorolt hosszú távú hatását.

Az EGSZB emellett szorosabb intézményközi együttműködést szorgalmaz a meglévő sikeres kezdeményezések – például az uniós ifjúsági párbeszéd, a „Your Europe, Your Say!” és az Európai Ifjúsági Rendezvény – összehangolása érdekében. Az EGSZB ezenkívül felvázol egy sor javaslatot a fiatalok EGSZB-s szerepvállalásának előmozdítására vonatkozóan, és meg fogja vizsgálni, hogy miként tudja beépíteni a munkájába az uniós ifjúsági teszt koncepcióját. (gb)

Saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB egy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást támogató alap létrehozását javasolja a jövőbeli éghajlati és energetikai válságokra való gyors reagálás biztosítása érdekében. Az alap a meglévő uniós szakpolitikákat egészítené ki, és a meglévő finanszírozás hatékonyabb felhasználását biztosítaná.

Például az Európai Unió Szolidaritási Alapja, bár 2002 óta figyelemreméltó támogatást biztosított a tagállamok számára, 500 millió eurós éves költségvetésével nem képes fedezni a 2021. évi természeti katasztrófák okozta károk költségeit. Csak a nyugat-európai árvizek a becslések szerint 38 milliárd eurónyi kárt okoztak.

Ioannis Vardakastanis előadó így fogalmazott: „Az éghajlati alkalmazkodási alapra vonatkozó elképzelésünk az, hogy erős finanszírozási mechanizmust biztosítson a meglévő uniós források felhasználásával a vészhelyzetekre való gyors reagálás és a kárt szenvedett közösségekben a helyreállítás elősegítése érdekében. Az alap egy nagyon ambiciózus eszköz a súlyos éghajlati, energia- és környezeti válságok által érintett területek újjáépítésére és védelmére.”

Ezenkívül a jelenlegi energiaválságnak még híre sem volt az EU 2021–2027-es többéves pénzügyi keretének és a Next Generation EU helyreállítási tervének kidolgozásakor. Az éghajlati alkalmazkodási alap a meglévő mechanizmusoknál hatékonyabban kezelné az alternatív energiaforrásokba történő sürgős beruházások szükségességét. Ez különösen fontos most, amikor sokan nem tudják kifizetni a gáz- vagy villamosenergia-számlájukat.

„Nem vagyunk megfelelően felkészülve arra, hogy az éghajlatváltozás és az energiaválság okozta vészhelyzetekre és katasztrófákra reagáljunk, sem a pénzeszközök mennyisége, sem az ütemezésük tekintetében” – jelentette ki Judith Vorbach, a vélemény társelőadója. „Az éghajlati alkalmazkodási alap létrehozása fontos eszköz lenne ennek orvoslásához”. (tk)

Saját kezdeményezésű véleményében az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismertesse, milyen rendelkezések szükségesek ahhoz, hogy az uniós fenntarthatósági taxonómiát a társadalmi célkitűzésekre is kiterjesszék. Jóllehet a taxonómiai rendelet kötelezi az Európai Bizottságot, hogy tegyen közzé egy ezzel kapcsolatos jelentést, erre mind ez idáig nem került sor.

„Az EGSZB holisztikus uniós taxonómiát sürget, amely a környezeti mellett a társadalmi fenntarthatóságra is kiterjed. A szociális taxonómia segítene abban, hogy a beruházásokat társadalmi célok felé tereljék” – jelentette ki Judith Vorbach előadó. „Az uniós taxonómiának követendő példát kell állítania, amely a jogszabályokban előírtnál ambiciózusabb célokat tükröz.”

Az uniós taxonómia a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek jegyzékét tartalmazó osztályozási rendszer, melynek célja az európai zöld megállapodást támogató fenntartható beruházások fellendítése.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális taxonómia segítene kezelni egyes vállalatok csalárd, a társadalmi szempontból felelős beruházók vonzását célzó kijelentéseit azzal, pontos adatokat közölne szociális lábnyomukról. Egy átgondoltan kialakított szociális taxonómia sokat segíthet abban, hogy elébe menjünk a „zöldrefestéshez” hasonlóan működő szociális látszatkeltésnek.

Kęstutis Kupšys, a tanulmányozócsoport tagja hangsúlyozta, hogy a pénzügyi ágazat abszolút nyitott a szociális taxonómia megvitatására. „A piacon van kereslet a fenntartható pénzügyi termékek iránt, a társadalmi szempontból fenntarthatóakat is ide értve” – mondta. „Ezt a szempontot csak akkor tudjuk figyelembe venni a fenntartható beruházások területén, ha egyértelmű osztályozás van a kezünkben arról, hogy mi minősül »szociálisnak«”. (tk)

Szeptember 26-án az EGSZB konferenciát tartott az Európai Bizottság legutóbbi jogállamisági jelentéséről, hogy megvitassa, milyen módon lehet biztosítani, hogy a jelentésben szereplő ajánlások kézzelfogható eredményeket hozzanak a tagállamokban.

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése most első alkalommal tartalmaz országspecifikus ajánlásokat az igazságügyet, a korrupciót, a médiát, valamint a fékeket és ellensúlyokat illetően. Nem egyforma az előrehaladás az Unióban, és számos tagállamban továbbra is komoly aggályok állnak fenn.

„Az EU-nak mindig minden eszközét – beleértve a költségvetési feltételességet is – fel kell használnia a demokrácia, a jogállamiság vagy az emberi jogok elleni új támadások kezelésére, amint és ahol ilyenek felmerülnek” – jelentette ki Christa Schweng, az EGSZB elnöke a konferenciát megnyitó beszédében.

Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős európai biztos kifejtette: „Az idei év ismét bebizonyította, hogy nagyon fontos, hogy megszilárduljon egy erős jogállamisági kultúra az EU-ban. Mivel együttműködést folytatunk annak érdekében, hogy segítsük Ukrajnát szuverenitásának és integritásának védelmében, csak akkor maradhatunk hitelesek, ha az Európai Unión belül is megvédjük a jogállamiságot.”

A konferencia alkalmat adott az EGSZB „Alapvető jogok és jogállamiság” csoportja (FRRL) által készített második összefoglaló jelentés ismertetésére is, amely áttekintést nyújt az FRRL csoport által 2020-ban és 2021-ben Dániába, Németországba, Írországba, Csehországba, Spanyolországba, Ciprusra és Litvániába szervezett országlátogatásokról. Cristian Pîrvulescu, az FRRL csoport elnöke elmondta: „Míg a felkeresett országokban a demokratikus rendszerek általában véve megfelelő szintű rezilienciát mutattak, minden eddiginél nagyobb igény mutatkozik a biztosítékok, valamint a hatékony fékek és ellensúlyok iránt – beleértve a civil társadalom által betöltött megfigyelő szerepet is.

Edita Hrdá, a Cseh Köztársaság EU melletti állandó képviselője záró megjegyzéseiben így fogalmazott: „A civil társadalom életet tud lehelni az emberi jogokba. A jogállamiság előmozdítása folyamatos feladat, amely nemcsak együttműködésünket kívánja meg, hanem állandó éberséget is igényel.” (gb)

Szeptember 23-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közzétette a most először kiosztott Uniós Ökológiai Díjak nyerteseit. A díjat az Európai Bizottsággal és más partnerekkel közösen hirdették meg az európai ökológiai értékláncban mutatott kiválóság jutalmazása érdekében.

A nyertesek az alábbiak:
•    a legjobb bioélelmiszer-feldolgozó kkv: Goodvenience.bio GmbH – Magdala, Türingia, Németország
•    a legjobb bioélelmiszer-kiskereskedő: La ferme à l’arbre de Liège – Lantin, Liège, Belgium
•    a legjobb ökoétterem: Lilla Bjers HB – Visby, Gotland sziget, Svédország

Az egyes kategóriák nyerteseit egy külön ünnepség keretében jelentették be, amelyet az Európai Bizottságnál tartottak az uniós ökológiai nap alkalmából. A rendezvény házigazdája Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos volt.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke így fogalmazott: „Az EGSZB évek óta úttörő szerepet játszik egy fenntarthatóbb és átfogóbb uniós élelmiszerpolitika szorgalmazásában. Ezért nagyon büszkék vagyunk arra, hogy társszervezői lehetünk ezeknek a díjaknak, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy az ökológiai ágazatban rejlő lehetőségek hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek megvalósításához.”

„A nyertesek jól példázzák, hogy miként lehet napi szinten tenni azért, hogy a fenntarthatóbb és méltányosabb élelmiszer-rendszerekre való áttérés a gyakorlatban is megvalósuljon”’ – mondta Peter Schmidt, az EGSZB „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekciójának elnöke.

A díjakat annak jegyében hirdették meg, hogy az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési tervben az Európai Bizottság vállalta, hogy elismerik az európai ökológiai értékláncban mutatott kiválóságot, legyen szó gazdálkodókról vagy akár éttermekről. (ks)

Szeptemberi plenáris ülésszakán az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt fogadott el az uniós ipar dekarbonizációját szolgáló technológiákról.

Az európai klímarendelet elfogadásával ambiciózus kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket rögzítettek 2030-ra, egyúttal megerősítették a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzést. E célok eléréséhez szükség lesz a szén-dioxid-eltávolítási technológiák elterjesztésére. Minél lassabban és minél kevésbé kötelező jelleggel kerül sor az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére, annál nagyobb mértékben fogunk rászorulni a szén-dioxid-eltávolításra a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.

„A dekarbonizációhoz az ipari tevékenységek mélyreható átalakítására lesz szükség a következő 30 évben” – jelentette ki Andrés Barceló Delgado, a vélemény előadója. „Bár számos alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia létezik, azok egyelőre lassan fejlődnek. Ambiciózus technológiai ütemtervekre lesz szükség ezen áttörést jelentő technológiák bővítéséhez és széles körű alkalmazásához, és az EU-nak az éghajlatváltozási és innovációs alapokon keresztül elő kell mozdítania az innovációt” – tette hozzá.

Attól függően, hogy a szén-dioxid-eltávolításra mikor kerül sor, az két célt szolgálhat: i. felgyorsíthatja a nulla nettó kibocsátás elérését azzal, hogy kompenzálja a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatok szereplőinek kibocsátásait, fokozva annak valószínűségét, hogy a hőmérsékleti küszöbön belül maradunk; illetve ii. a globális felmelegedés szintjét a küszöb túllépését követően csökkentheti annak szintje alá.

„A feldolgozóipar zöld átállásához elengedhetetlen a technológiafejlesztés, valamint a munkaerő oktatása és átképzése. Az európai, tagállami és regionális szinten egyaránt folytatott szociális párbeszédnek elő kell segítenie az iparban a zöld és igazságos átmenettel kapcsolatos tudatosságot, valamint annak elfogadását és támogatását. A képességfejlesztés és a kulcskompetenciák meghatározására irányuló projektek alapvető fontosságúak lesznek egy olyan hatékony ipari átállás biztosításához, amely senkit sem hagy hátra” – mondta el Monika Sitárová, a vélemény társelőadója. (ks)

Egy nemrégiben elfogadott véleményében az EGSZB támogatja az Európai Bizottság REPowerEU tervét, amely az EU orosz földgáztól és kőolajtól való függetlenítésére irányul. Rámutat azonban arra, hogy számos, ma sürgős megoldást igénylő probléma elkerülhető vagy enyhíthető lett volna, ha jóval korábban sor kerül az energiaimporttól való függőség csökkentésére és az energiapiac kiteljesítésére – amit az EGSZB évek óta szorgalmaz.

A Stefan Back, Thomas Kattnig és Lutz Ribbe által összeállított, a szeptemberi plenáris ülésen elfogadott véleményben az EGSZB hangsúlyozza, hogy megfelelő megoldások hiányában a jelenlegi válság együttes gazdasági és társadalmi hatásai nagy nyomás alá helyezik az EU demokratikus rendszerét. Azonnali intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az ellátásbiztonságot az árválság által sújtott lakossági és ipari fogyasztók számára is „minél megfizethetőbb áron” szavatolni lehessen, különben elharapózik a társadalmi elégedetlenség.

Az EGSZB leszögezi, hogy a REPowerEU terv jó irányba tett lépést jelent, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy annak vészhelyzeti intézkedései nem vezethetnek új függőségi helyzetek kialakulásához, és nem veszélyeztethetik a klímasemlegesség mielőbbi elérését célzó erőfeszítéseket.

Az Európai Bizottságnak az energetikai és éghajlati vészhelyzeteket is figyelembe vevő geopolitikai stratégiát kellene kidolgoznia az energiabehozatalra vonatkozóan, mielőtt partnersége lépne nem demokratikus vagy politikailag instabil országokkal.

Az EGSZB szerint tekintettel arra, hogy sürgősen biztosítani kell az ellátáshoz szükséges készleteket, rugalmasan kell kezelni a fosszilis és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok átmeneti használatát. (mp)

Az EU-nak háromoldalú megközelítést kell alkalmaznia az éghajlati válság kezeléséhez oly módon, hogy pénzügyi forrásokat mozgósít, bevonja a polgárokat és a magánszektort, és határozott politikai vezető szerepet vállal. Ezt az üzenetet közvetíti az EGSZB szeptemberi plenáris ülésén elfogadott saját kezdeményezésű vélemény.

A Thomas Kattnig és Lutz Ribbe által kidolgozott vélemény úgy érvel, hogy a növekvő villamosenergia-kereslet kielégítése és az éghajlat-politikai célok elérése érdekében az EU-nak többet kell beruháznia az intelligens és megújuló energiarendszerekbe, valamint a tárolási infrastruktúrába, és ebből mindenkinek ki kell vennie a részét.

Az Eurelectric villamosenergia-ipari szövetség szerint az EU-ban a villamosenergia-hálózatba történő beruházásokat évi 55 milliárd euróra kell megduplázni, a tiszta termelőkapacitások kiépítésére szánt forrásokat pedig évi 75 milliárd euróra kell növelni.

„Az energetikai átmenet és az éghajlat-politikai célok teljesítéséhez jelentős közberuházásokra van szükségünk. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy garantálni tudjuk az ellátásbiztonságot, kezeljük az energiaszegénységet, megfizethető szinten tartsuk az árakat és munkahelyeket hozzunk létre” – mondta Thomas Kattnig.

Ami az energiarendszerek és az infrastruktúra jövőbeli megszervezését illeti, az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság szándékát a villamosenergia-piac jobb kialakítására, és határozottan támogatja azokat a piaci értékeléseket, amelyek valamennyi potenciális szereplő magatartását elemzik. „Ahhoz, hogy jól működő energiapiacot alakíthassunk ki, az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia az energetikai infrastruktúra állami vagy magánszektorbeli tulajdonlásának és/vagy magánfinanszírozásának előnyeit és hátrányait” – szögezte le Lutz Ribbe.

Az infrastrukturális beruházások finanszírozásához az EGSZB azt ajánlja, hogy fölözzék le az energiaipari vállalatok extraprofitját, és az energiafüggetlenséget szolgáló projekteknél kivétel nélkül alkalmazzák az „aranyszabályt”. (mp)

Szeptemberi plenáris ülésén, az Európai Bizottság alelnökével, Margarítisz Szhinásszal folytatott vita során az EGSZB arra ösztönözte az Európai Bizottságot, hogy legyen ambiciózus az új európai gondozási stratégia végrehajtása terén. Az EGSZB az egészségügyi dolgozókra és készségeikre, oktatásukra és munkakörülményeikre helyezte a hangsúlyt, és az európai egészségügyi adattér sikerének legfontosabb előfeltételeként jelölte meg a bizalomépítést.

Szeptember 22-i plenáris ülésén az EGSZB az európai életmód előmozdításával foglalkozó biztos és egyben az Európai Bizottság alelnöke, Margarítisz Szhinász részvételével vitát tartott az EU egészségpolitikai kezdeményezéseiről.
Christa Schweng, az EGSZB elnöke elmondta: „Az EGSZB támogat minden olyan uniós kezdeményezést, amely egy európai egészségügyi unió létrehozására, illetve a jövőbeli lehetséges fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség és felkészültség növelésére irányul.”

Margarítisz Szhinász hangsúlyozta: „Meg akarjuk mutatni, hogy az egészségügy nemcsak egy politika, hanem öndefiníciónk része, és egyben része a nyílt társadalom általunk képviselt modelljének, egész európai életmódunknak is.”

Az EGSZB volt az az uniós intézmény, amely elsőként szorgalmazta egy európai egészségügyi unió létrehozását, most pedig véleményeket fogadott el az Európai Bizottság egészségüggyel kapcsolatos két közelmúltbeli kezdeményezéséről, amelyek azt kívánják biztosítani, hogy minden európai hozzájusson a megfizethető és színvonalas egészségügyi ellátáshoz.

Az európai egészségügyi adattérről (EHDS) szóló véleményben az EGSZB méltatta az EHDS-re vonatkozó javaslatot, amelyben kiváló lehetőséget lát arra, hogy az egyének hozzáférhessenek személyes egészségügyi adataikhoz és ellenőrizhessék azokat. Jelezte, hogy támogatna egy, a nagyközönségre irányuló nagyszabású kommunikációs kampányt, amelynek célja, hogy az emberek jobban megértsék az adatmegosztási folyamat előnyeit, és bízzanak a rendszerben.

„A bizalom alapvetően fontos lesz. Nem szabad, hogy a polgároknak kényelmetlen érzéseik legyenek az adataik felhasználásával kapcsolatban, sem akkor, amikor a közszolgáltatások javítására használják fel azokat, sem akkor, amikor a kutatók betegségek leküzdésére és innovatív megoldások kifejlesztésére veszik igénybe őket” – fejtette ki a vélemény előadója, Gonçalo Lobo Xavier.

Az EGSZB emellett elfogadott egy másik, az egészségügyi munkaerőre és a gondozásra irányuló stratégiát tárgyaló véleményt is. Ebben olyan, ambiciózus és emberközpontú ellátási stratégiát szorgalmazott, amely EU-szerte javíthatja az egészségügyi ellátást és a tartós ápolás-gondozást, azonos minőségi színvonalat garantálva valamennyi tagállamban és az egyes országok különböző régióiban. Javaslatot tett egy európai gondozási garanciára, amely annak biztosítását szolgálná, hogy az Unió lakosai hozzáférjenek a megfizethető gondozási szolgáltatásokhoz.

„A gondozási rendszer lakmuszpapírként mutatja európai életmódunk minőségét, e rendszernek pedig szociálisan igazságosnak és inkluzívnak kell lennie” – jelentette ki a vélemény előadója, Zoe Tzotze-Lanara.

Danko Relić, a vélemény társelőadója azt emelte ki, hogy képzett, hozzáértő és motivált egészségügyi dolgozókra van szükség. „Az egészségügyi dolgozók számára jó munkakörülményeket kell biztosítani. Megfelelően meg kell fizetni őket, méltányos munkaidő-beosztást kell biztosítani számukra, lehetővé kell tenni, hogy egyensúly teremtsenek a munkájuk és a magánéletük között, és garantálni kell a munkahelyi egészségüket és biztonságukat!” – hangsúlyozta Danko Relić. (ll)

A jövőben valószínűleg egyre több olyan háztartás lesz, amely nem képes megfelelően fűteni otthonát, és az éves energiaár-infláció meg fogja haladni a 40%-ot. Az EGSZB ezért egy közelmúltbeli véleményében sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre azonnali intézkedéseket az energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében.

Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Unió és a tagállamok abszolút prioritásként kezeljék az energiához való egyenlő hozzáférést és az elérhető árú energiaellátás biztonságát.

A szeptemberi plenáris ülésszakon elfogadott, „Az energiaszegénység kezelése és az EU rezilienciája” című véleményében az EGSZB üdvözölte, hogy az Európai Bizottság közelmúltbeli kezdeményezéseiben – például az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban, az európai zöld megállapodás végrehajtásában és az épületkorszerűsítési programban – fontos szerepet kap az energia kérdése. Az EGSZB azonban figyelmeztetett arra is, hogy gyors végrehajtás, a tagállamok határozott kötelezettségvállalásai és konkrét intézkedései nélkül az eddigi kezdeményezések nem lesznek elegendőek a jelenlegi válság kezelésére.

„Közös megközelítésre van szükség az energiaszegénység uniós szintű egységes felfogása és kezelése érdekében – fejtette ki a vélemény előadója, Ioannis Vardakastanis –, ami közös fogalommeghatározáshoz vezethet. Ugyanakkor a tagállamokra kell bízni, hogy testreszabott megoldásokat találjanak: biztosítaniuk kell, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők ne maradjanak támogatás nélkül.”
Azoknak a nemzeti szintű intézkedéseknek, amelyek célja, hogy enyhítsék az emelkedő áraknak a legkiszolgáltatottabb csoportokra gyakorolt negatív hatásait, magukban kell foglalniuk közvetlen pénzügyi támogatást és szociálpolitikákat, illetve az energiafogyasztás csökkentését ösztönző és támogató intézkedéseket – a konkrét nemzeti és helyi sajátosságok függvényében.

Egy valóban holisztikus megközelítés biztosítása érdekében az EGSZB egy széles körű és ambiciózus politikai koalíció létrehozását szorgalmazta az energiaszegénység kezelése céljával. A koalíció fellépéseit egy uniós stratégiában kellene részletesebben kidolgozni, célja pedig az lenne, hogy 2030-ra minimális szintre csökkentse, hosszú távon pedig teljesen felszámolja az energiaszegénységet.
Az uniós intézmények mellett a koalícióban részt vennének civil társadalmi szervezetek, köztük az energiaszegénység által leginkább veszélyeztetett lakosságot képviselő szervezetek is. Be kell vonni a helyi és települési önkormányzatokat is.

Az EGSZB hangsúlyozta még a megújuló energiába és az energiahatékonyságba, valamint az épületek nagyszabású felújításába történő beruházások jelentőségét. A tagállamoknak a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve előnyben kell részesíteniük a mélyfelújítást, amely több mint 60%-os energiamegtakarítást eredményezne. Ehhez nyilvánvalóan jelentős mennyiségű magánberuházásra van szükség. (ll)

Az EGSZB a közelmúltban pozitív értékelést adott az Európai Bizottság által a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan javasolt iránymutatásokról, megfelelőnek ítélve azokat, mivel a munkaerőpiac legsürgetőbb kérdéseivel foglalkoznak.

A szeptemberi plenáris ülésszakon elfogadott véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy az egyre bizonytalanabb geopolitikai helyzet – amely várhatóan negatív hatással lesz az uniós gazdaságra, magas inflációhoz és recesszióhoz vezet, illetve csökkenti a vásárlóerőt – határozott fellépést igényel a tagállamok részéről, akiknek törekedniük kell arra, hogy létrejöjjön egy valóban integrált egységes piac, és elő kell segíteniük a kkv-k növekedését.

„A munkaerőhiány ismét növekszik, ezért úgy látjuk, hogy hatékony intézkedéseket kell végrehajtani annak érdekében, hogy a szociális partnereket nemzeti szinten ösztönözzék a készségigények kielégítésére, az egyes ágazatokhoz és a helyi körülményekhez igazított intézkedésekkel. A megfelelő készségek és kompetenciák elsajátítása mind a munkavállalók, mind a vállalkozások számára egyre fontosabb” – hívta fel a Közgyűlés figyelmét Mariya Mincheva, a vélemény előadója.

Az EGSZB szerint a szociális partnereknek nagyobb szerepet kell játszaniuk a foglalkoztatási, társadalmi és gazdasági reformok és politikák tervezésében és végrehajtásában, amire többek között kapacitásépítéssel kerülhet sor.

Fontos kihívást jelent az inaktivitási ráta csökkentése: az EGSZB a véleményben úgy fogalmaz, hogy a célzott támogatás különösen a tartósan munkanélküli személyek számára alapvető. A vélemény különös hangsúlyt helyez a dolgozói szegénységre és a különböző szakpolitikai eszközök – például tisztességes bérek, ezen belül megfelelő minimálbérek – szükségességére. Ezek az eszközök jól megtervezett ideiglenes pénzügyi ösztönzőket is magukban foglalhatnak, amelyeket célzott és hatékony képzési és továbbképzési intézkedések egészítenek ki.

Meg kell erősíteni azokat a politikákat is, amelyek célja, hogy támogassák a munkaerőpiacon a fiatalokat, a fogyatékossággal élőket és más veszélyeztetett csoportokat.
2022-ben az Európai Bizottság egy sor módosítást javasolt a tagállamok foglalkoztatáspolitikáihoz. Ezek a legutóbbi kezdeményezéseket tükrözik, és az Ukrajna orosz megszállásához kapcsolódó új elemekkel egészítik ki az iránymutatást. Az EGSZB üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a Covid utáni környezetre összpontosított, a fenntartható növekedés biztosításának céljával.

A módosított iránymutatások sokféle kérdéskört tárgyalnak, például a munkaerő iránti kereslet fokozását, a foglalkoztatáshoz való jobb hozzáférést, a készségek és kompetenciák egész életen át tartó elsajátítását, a munkaerőpiacok működésének és a szociális párbeszéd eredményességének a javítását, valamint a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdítását. (ll)