A legtöbb uniós tagállamban a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásához egyértelműbb irányítási rendszerekre van szükség. A központi, regionális és helyi szintek közötti felelősségmegosztás továbbra sem egyértelmű. Az EGSZB megkongatja a vészharangot, és a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiáról szóló, Gonçalo Lobo Xavier által kidolgozott és az októberi plenáris ülésén elfogadott véleményében hangsúlyozza: világosabbá kell tenni azokat a mechanizmusokat, amelyek a civil társadalmi szervezeteknek és a szociális partnereknek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtási, nyomonkövetési és kiigazítási szakaszába való bevonását szolgálják.

Az EGSZB a februári állásfoglalásában már rámutatott erre a kérdésre, de a helyzet az Európai Bizottság erőfeszítései ellenére sem változott. Az EGSZB határozottan kéri ezért, hogy ezeket az Unió fellendülése szempontjából kulcsfontosságú szempontokat alaposabban vizsgálják meg.

„Ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy mérni kell a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért eredményeket. Jó nyomonkövetési mutatókra van szükségünk, mivel ezek elengedhetetlenek az EU jövőbeli fejlődési és helyreállítási pályájának meghatározásához. Fontos, hogy a tagállamok megfelelően reagáljanak erre a kihívásra: bátorságra van szükségünk ahhoz, hogy felhívjuk a polgárok figyelmét az előttünk álló komoly nehézségekre” – jelentette ki Gonçalo Lobo Xavier a vita során.

Az euróövezet 2021-es gazdaságpolitikájáról szóló, Kristi Sõber által kidolgozott véleményben az EGSZB arra is rámutat, hogy a világjárványnak nincs vége, és a gazdasági utóhatásokat még évekig érezni fogjuk. Ezért egy konkrét, új vészhelyzeti gazdaságpolitikai csomagra van szükség. Az EU és az euróövezet gazdaságai ismét gyorsan növekednek. Ugyanakkor az EU az európai integráció gazdaságtörténetének legnagyobb kihívást jelentő időszakán megy át. Ezen a kritikus ponton csak kormányzati kiadások segítségével lehet enyhíteni a helyzeten.

Az EGSZB nagyra értékeli a világjárvány leküzdését célzó gyors uniós és nemzeti szintű reagálást, és üdvözli, hogy a közös erőfeszítések a helyreállítási stratégia szerves részévé váltak. A plenáris ülésen felszólalva Kristi Sõber elmondta, hogy „a koronavírusra való reagálást elősegítő kezdeményezések segítettek enyhíteni a nagyon nehéz gazdasági körülményeken, különösen 2020 első felében. Erre elsősorban a piacok, a munkahelyek és a személyes jövedelmek stabilizálásával kerülhetett sor. Ezt az első lépést követte a Next Generation EU (NGEU), a szilárd és rendkívül innovatív pénzügyi hozzájárulás. Mindkét kezdeményezés gyors és rugalmas válaszokat adott a világjárványra.” (mp)