Az uniós tagállamok belpolitikai prioritásainak folyamatos módosításai alapvető akadályát jelentik annak, hogy idejében megvalósuljanak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) projektjei, ez pedig kétséget ébreszt afelől, hogy lehetséges lesz-e a törzshálózat teljes megvalósítása 2030-ig. Erre figyelmeztet „A transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) vonatkozó iránymutatások (2013–2020) értékelése” című, Alberto Mazzola által kidolgozott tájékoztató jelentés, melyet az EGSZB júliusi plenáris ülésén fogadtak el.

A TEN-T-projektek befejezésének legfőbb akadályai között nemcsak a tagállami politikai prioritások változásait említhetjük, melyek főként a határokon átnyúló jelentőségű projekteket érintik, hanem a polgárok és más érdekeltek részéről tapasztalható ellenállást is. Ez azt mutatja, hogy a TEN-T-politikához kapcsolódóan vannak olyan fontos társadalmi és gazdasági kérdések, amelyekben a civil társadalom igényeivel is foglalkozni kell, mivel csak akkor lehet megfelelő nyomon követést végezni, és a projektek megvalósításának útjában álló akadályokat felszámolni, ha a civil társadalmi szervezeteket is bevonják és korai szakaszban konzultálnak velük.

A plenáris ülésen folytatott vitában Alberto Mazzola elmondta: „Osztjuk az érdekelt felek azzal kapcsolatos kételyeit, hogy a törzshálózat 2030-ig befejezhető-e, ugyanakkor úgy véljük, hogy ez a célkitűzés fontos ahhoz, hogy a tagállamokat fokozott erőfeszítésekre sarkallja, illetve meggyőződésünk, hogy eddig az időpontig több jelentős, határokon átnyúló projekt is befejeződhet. A civil társadalomnak a folyosók és projektek fejlesztésében való részvétele, valamint ezek nyomon követése alapvető fontosságú ahhoz, hogy a projekteket a legmegfelelőbb módon hajtsák végre. Ahol erre már korai szakaszban sor került széles körű információs kampányok révén, a projektek jól haladnak, míg ott, ahol erre még nem került sor, a lakosság részéről néhol erős ellenállás tapasztalható.” (mp)