Kommunikáció a válság alatt

A sorozat utolsó, franciául rögzített részében Isabel Caño Aguilar, az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke számol be a Covid19 okozta helyzettel kapcsolatos tapasztalatairól. Elmondja, hogyan változtatta meg az EGSZB kommunikációs tevékenységét a világjárvány, a szolidaritást és az elkötelezettséget állítva a munkavégzés és a kezdeményezések középpontjába – kezdve a 2020. évi civil szolidaritási díjjal. Az alelnök szerint „semmi sem lesz többé olyan, mint a világjárvány előtt. Ám feladatunk az, hogy reagáljunk, és hogy erősebbé tegyük Európát. Az európai polgárok, férfiak és nők, ezt várják tőlünk.”

„Dessine-moi…” (Draw me...)

„Dessine-moi…” című rovatunk a végéhez ért. Ezek az utolsó cikkei azoknak az antológiába rendezett személyes hangú írásoknak, amelyek a világjárvány kezdete óta elkísértek bennünket. A kényszerű elszigeteltség ezen időszakának őszinte felidézése megérint mindannyiunkat, és arra ösztönöz, hogy keressük másokban a szépséget, jobban odafigyeljünk a valóban fontos dolgokra, és érzékenyebben reagáljunk időben és térben a pillanatok megragadásának fontosságára.

Elérhető nyelvek:

Vezércikk

Ma, a felgyorsult átalakulások korában jól láthatjuk, hogy demokráciáink, társadalmaink és bolygónk mennyire törékenynek bizonyulhatnak. 

2018 áprilisában kezdtem meg elnökségemet, azzal a meggyőződéssel, hogy újra fel kell fedeznünk a reneszánsz humanista szellemét, hogy felgyorsítsuk utunkat egy fenntartható Európa felé. A brexittel a háttérben és az európai választások előtt biztos voltam benne, hogy a civil társadalomnak kulcsszerep jut a gazdaság fenntarthatóbb és intelligensebb modellek felé való elmozdításában.

Ebben a hónapban, a hivatali időszakom lezárásakor azt mondhatom, hogy Európa ismét bebizonyította ellenálló képességét. Az uniós választásokon sikerült legyőzni a nacionalistákat és az euroszkeptikusokat, és narratívájukat a Covid19-világjárvány egyértelműen meggyengítette. Az EU példa nélküli intézkedéseket hozott, kőbe vésettnek tűnt tabukat söpörve félre néhány hónap alatt, megvédve polgárainkat és közösségeinket, és az eddigi legszélesebb körű konszenzussal beruházva egy, a jövőre vonatkozó határozott stratégiába.

Rendezvények, időpontok

2020. október 6–7., Brüsszel, Belgium:
Tájékoztatónapok (Welcome days) az új EGSZB-tagok számára

2020. október 27–28–29., Brüsszel, Belgium:
Tisztújítás – EGSZB-s plenáris ülés

Karolina Dreszer-Smalec: „Koronavírus: levontuk a tanulságokat”

2020 márciusában ráébredtünk, hogy a Covid19-járvány nem csupán egy egészségügyi válság, hanem életünk számos oldalát befolyásolja majd. Az egyesületek és aktivisták számára is egyértelmű volt, hogy szokásos munkánk során új kihívásokkal kell szembenéznünk. Később kiderült, hogy a helyzet annál is rosszabb, mint amire számítottunk.

Martin Siecker: Mindig nézd az élet napos oldalát!

Hogy megosztanám-e 2000 karakterben a gondolataimat, véleményemet és érzéseimet arról, hogy hogyan éltem meg a koronavírus-válságot? Elég szűkös korlát ez egy ilyen diszruptív válságra: minden évszázadra egy karakter jut. A gondolataim mindenesetre magánéleti jellegűek és kaotikusak.

Jože Smole: „Egységbe forrva és megerősödve kerültünk ki a válságból”

Olyan helyzettel találtuk szembe magunkat, amilyet korábban még soha nem tapasztaltunk. A vírus hirtelen megjelent és nagyon gyorsan terjedt, aminek következtében az egész országot teljes karantén alá helyezték. Mivel sosem éltünk még át ilyesmit, nem tudtuk, hogyan kell a leghatékonyabban kezelni ezt a helyzetet.

Janusz Pietkiewicz: Az általános érdekű szolgáltatások és a világjárvány

Ahogyan a február márciusba fordult, a tanulmányok és viták közepette együtt ünnepeltük bolgár barátainkkal az örömteli Martenicát, mint minden évben ez idő tájt. Vékony, piros és fehér zsinegből készült fonott karkötőket viseltünk, és jó szerencsét hozó, kis gyapjú rongybabákat kaptunk ajándékba.

Giulia Barbucci: A szakszervezetek hangja az utóbbi hónapokban erősebb volt, mint valaha

Március 11., hazamegyek Rómába. Nyomasztó légkör, szorongás; Észak-Olaszországban már a halottakat számolják. Kisebbik lányom, Ilaria visszatért Milánóból, ahol tanul, Miriam, a nagyobbik Barcelonában él és dolgozik, és nagyon aggódik.

Dilyana Slavova: A Covid19 megtanított arra, hogy nem halogathatom az életcéljaimmal kapcsolatos projektjeimet

A világjárvány hatására ismét láthatóvá váltak a határok Európában, sőt, néha még egy adott országon belül is. Úgy gondolhatnánk, hogy ennek következtében csökkent a régiók és városok közötti transznacionális együttműködés hatóköre. Azonban ennek éppen az ellenkezője történt.

Claudine Otto: A globalizációval szembeni nagyobb autonómiának európai szinten kell kialakulnia

Amint bejelentették a kijárási korlátozásokat, az utcák elnéptelenedtek. A legfurcsább az, hogy csend van. Senki sem rohan a dolgára, nem megy külföldre egy kétórás találkozó kedvéért, nincsenek türelmetlenül dudáló autók és örökké késő buszok...

Renate Heinisch: Együtt kell leküzdenünk a magányt

A koronavírus-járvány idején gyógyszerészként sokat foglalkoztam a nemek közötti sajátosságokat figyelembe vevő orvoslással. Különösen a mentális egészség területén szembetűnőek a nemek közötti különbségek a Covid19-járvány kapcsán.

A férfiak gyakrabban kerülnek intenzív osztályra, és nagyobb valószínűséggel halnak meg – különösen a fiatal férfiak.

Laure Batut: Félelem, ellenálló képesség, és mi lesz azután?

Először jött a félelem és a megdöbbenés

A félelem, az igazi. Ami mindent megállít, ami a halottak napi számbavételével aggodalommal tölt el bennünket szeretteinkért, fiatalokért és öregekért, a nagyon törékenyekért. Amitől azt érezzük, sötét van, és sötétség vár ránk.

Bente Sorgenfrey: Azzal foglalkozni, ami a saját életünkben a legfontosabb

Amikor Dániában kitört a koronavírus-válság, március 11-én, munkatársaimmal együtt gondoskodtunk arról, hogy tevékenységeinket a tagok számára megfelelő módon lezárjuk. Számos munkavállalónak otthonról kellett dolgoznia, másoknak pedig nagyon stresszes körülmények között kórházakban, ápolási intézményekben vagy a szolgáltatási ágazatban, amelyek a válság alatt mindvégig működtek. Egyértelmű válaszokra volt szükség, és létfontosságú volt a kollégákkal való szoros együttműködés. 

Arnaud Schwartz: Egészségügyi, ökológiai, társadalmi és gazdasági válságok: dolgozzunk együtt egy élhető világért!

Félretéve a nacionalista elszigetelődést és a tekintélyuralom csábítását, az együttműködés most létfontosságúnak bizonyul európai szinten. Az államok közötti együttműködés nélkülözhetetlen a vírus elleni küzdelem, valamint annak okai és következményei elleni küzdelem érdekében, különösen mivel a jövőbeli járványok – a szennyezéshez, az éghajlati összeomláshoz vagy a biológiai sokféleség válságához hasonlóan – nem ismernek határokat.

EGSZB-hírek

Isabel Caño Aguilar kommunikációért felelős alelnök: Nincs más hátra, mint hogy elbúcsúzzam

Mindennek megvan a maga ideje, és most a búcsúzás ideje jött el. Két és fél évet töltöttünk el együtt, mivel 2018 áprilisától abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy az EGSZB kommunikációért felelős alelnöke lehettem, és vállvetve dolgozhattam Milena Angelova költségvetésért felelős alelnökkel.

Milena Angelova, költségvetésért felelős alelnök: Megtalálni a helyes irányt

Az Európai Unió gyors változások jellemezte időszakban döntő fontosságú pillanatokat él meg. Az összes intézmény, az összes érdekelt fél és az összes európai polgár összehangolt erőfeszítéseire és köztük létrehozandó szinergiára van szükség ahhoz, hogy megtaláljuk a megfelelő stratégiát, amelynek köszönhetően sikeresen szembe tudunk nézni az összes kihívással, és erős globális szereplőként léphetünk fel.

Mesterséges intelligencia: uniós jogszabályokban kell kijelölni a magas kockázatú alkalmazások biztonságos határait

Az érzelmek követésére, megfigyelésére és érzékelésére alkalmazott biometrikus azonosításnak nincs helye a mesterséges intelligencia (MI) emberközpontú európai megközelítésében, hangsúlyozza az EGSZB az Európai Bizottság MI-ről szóló fehér könyvére adott, az EGSZB júliusi plenáris ülésén elfogadott válaszában.

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós stratégia nem hagyhatja figyelmen kívül a Covid19-válság nőkre gyakorolt káros hatásait

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) arra kéri az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új stratégiáját, ugyanakkor foglalkozzon a Covid19-világjárvány nemekre gyakorolt káros hatásával, amely tovább súlyosbította a nemek között meglévő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, fokozta a nők elleni erőszakot és a velük szembeni megkülönböztetés különböző formáit.

A klímasemlegesség elérése nagyban függ majd attól, hogy az EU képes lesz-e együttműködni polgáraival

A klímasemlegesség elérése nagyban függ majd attól, hogy az EU képes lesz-e együttműködni polgáraival Az éghajlati és környezeti kihívások kezelése kiemelt uniós prioritássá vált. Az éghajlatváltozás témájától kezdve egészen az éghajlati vészhelyzet kérdéséig az EU-nak számos területen jelentős változtatásokat kell végrehajtania a jólléti gazdaság előmozdítása érdekében.

Az EGSZB sürgeti az adatmegosztást a digitális és a közösségi gazdaság terén

Az EGSZB sürgeti az uniós tagállamokat, hogy a digitális és a közösségi gazdaság terén fokozzák az adóügyi koordinációt európai és nemzetközi szinten. Az új gazdasági ágazatra alkalmazandó adópolitikák szorosabb összehangolása, valamint az eszközök és munkamegoldások kidolgozása javíthatná az adózási fegyelmet, biztosítaná a tisztességes versenyt és teljes mértékben kiaknázhatná az új gazdasági ágazatban rejlő lehetőségeket.

Az EGSZB támogatja a vasút európai évét (2021)

A vasútnak kiemelkedő szerepet kell kapnia a jövőbeli mobilitásban, és a közlekedés elsődleges formájává kell válnia az EU-ban. Az EGSZB ezért örömmel támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy 2021 a vasút európai éve legyen.

Az EGSZB kiemeli a kereskedelem kulcsszerepét a Covid19-válságból való fenntartható gazdasági kilábalás előmozdításában

Júliusi plenáris ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleményt fogadott el az Európai Bizottság által a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról kibocsátott legutóbbi éves jelentésről, amely a 2018-as évet fedi le. Az EGSZB vázolja, hogy a kereskedelem milyen fontos szerepet játszik majd „a fenntartható gazdasági kilábalás előmozdításában, és annak lehetővé tételében a vállalatok számára, hogy újraépítsék és átszervezzék megszakított értékláncaikat”. Ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a civil társadalom ellenőrző munkája nem tükröződik jobban a végrehajtási jelentésben.

Koronavírus-válság: Az EGSZB szerint az uniós vállalkozásoknak át kell gondolniuk üzleti modelljüket

Változtatnunk kell üzletviteli gyakorlatainkon Európában és világszerte, de a Covid19-válság ellenére továbbra is a fenntartható gazdasági növekedésre vonatkozó hosszú távú uniós céloknak kell jövőnk alappilléreit jelenteniük.

A folyamatos módosítások veszélyeztetik a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósítását

Az uniós tagállamok belpolitikai prioritásainak folyamatos módosításai alapvető akadályát jelentik annak, hogy idejében megvalósuljanak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) projektjei, ez pedig kétséget ébreszt afelől, hogy lehetséges lesz-e a törzshálózat teljes megvalósítása 2030-ig.

Globális felmelegedés: az EGSZB új adóügyi intézkedéseket szorgalmaz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében

Az új adók és más, a CO2-kibocsátással kapcsolatos intézkedések hasznosak, de nem elegendőek: a globális felmelegedés vélhetően folytatódni fog, ha nem vonjuk ki a légkörből a már eddig kibocsátott szén-dioxidot.

A szabályozatlan globalizáció az egyenlőtlenségek fokozódását eredményezi – figyelmeztet az EGSZB

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Georgi Stoev és Thomas Student által összeállított és az EGSZB júliusi plenáris ülésén elfogadott véleményében kijelenti, hogy a versenyképesség, az innováció és a munkahelyteremtés előmozdítását egy megújított többoldalú kereskedelmi rendszer révén a globális szabályozási együttműködés prioritásává kell tenni.

Csoportokkal kapcsolatos hírek

Az EGSZB kedvezőbb mezőgazdasági védzáradékokat szorgalmaz a kereskedelmi megállapodásokban

Az EGSZB Munkaadók csoportjának cikke

A júliusi plenáris ülésen saját kezdeményezésű véleményt fogadtak el a mezőgazdasági termékekre vonatkozó védintézkedések kereskedelmi megállapodásokba történő bevezetéséről.

Hogyan reagálna a gazdaság, ha Európa-szerte közös munkanélküliségi minimumszabályokat vezetnénk be?

Az EGSZB Munkavállalók csoportjának cikke

A továbbra is terjedő koronavírus-világjárvány nyomában kibontakozó válság teljes körű gazdasági depresszióba fordult. A GDP száz éve nem zuhant ekkorát békeidőben, és több millióan kényszerültek különféle – munkanélküli vagy részmunkaidős – státuszba. Szociális rendszereinket – bár szerepet játszanak abban, hogy zömében enyhíteni tudjuk a hatásokat – általában véve ugyanolyan felkészületlenül érte a világjárvány, mint egészségügyi rendszereinket, mivel mindkettőt súlyosan meggyengítették a 2008-as válság utáni, évekig tartó megszorítások.

Megjelent az EGSZB Sokféleség Európája csoportjának megbízásából készített, „Új konszenzus kialakítása az európai civil társadalmi értékekre vonatkozóan és azok értékeléséről” című új tanulmány

Az EGSZB Sokféleség Európája csoportjának cikke

Vajon ugyanazt értik a civil társadalmi szervezetek Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Görögországban, Magyarországon és Lengyelországban a demokrácia, a jogállamiság és a szolidaritás mint érték fogalma alatt?

Az EGSZB Sokféleség Európája csoportjának megbízásából az Európai Politikai Központ (EPC) által készített, Új konszenzus kialakítása az európai civil társadalmi értékekre vonatkozóan és azok értékeléséről című új tanulmány azt mutatja, hogy a vizsgált országokban a civil társadalmi szervezetek közelítenek egymáshoz ezeknek az értékeknek a meghatározásában, bár a szolidaritás fogalmának értelmezésében nagyobb eltérések mutatkoznak, mint a demokráciáéban és a jogállamiságéban.