A Munkavállalók csoportjának cikke

Németország Európa szempontjából kulcsfontosságú pillanatban vette át az EU Tanácsának elnökségét, hiszen Uniónk válaszút előtt áll. Az elmúlt 90 év legsúlyosabb békeidei válságával nézünk szembe: csak Európában több mint százezren vesztették életüket, és súlyos gazdasági sokkhatások értek bennünket, nem beszélve a világjárvány újabb hullámai körüli bizonytalanságról. A kijárási korlátozások nehéz hónapjaiban az egészségügyi dolgozók és mellettük a szállítási ágazatban, a szupermarketekben és a víziközmű-szolgáltatásban – ezeken a gyakran bizonytalan és alulfizetett munkahelyeken – dolgozók fáradoztak a legtöbbet országaink működőképességének fenntartásáért.

„Együtt Európáért!” – ezt a jelszót mindenki támogatja, de elő kell mozdítanunk a hozzá tartozó elveket is: fenntarthatóság, méltányosság, biztonság, közös értékek és innováció. Minden eddiginél fontosabb, hogy megvalósuljanak a szociális jogok európai pilléréhez tartozó konkrét kezdeményezések, amilyen például az európai minimálbér, az egyenlő munkáért egyenlő bérezés, a munkavállalók kiküldetése és az átlátható munkafeltételek.

A legutóbbi válságban alkalmazott megszorító intézkedések lefelé tartó adósságspirálba és stagnálásba vezettek bennünket, és forrásokat vontak el egészségügyi rendszereinktől (aminek az árát most emberéletekben fizetjük meg). Ehelyett Európának most nagyarányú közös intézkedésekről kell gondoskodnia egy helyreállítási és újjáépítési terv keretében, rövid és hosszú távon egyaránt. 15%-os GDP-visszaeséssel kell számolnunk, tehát nem térhetünk vissza a régi kerékvágásba. Mélyül a válság, a tagállamok nincsenek egyformán felvértezve ehhez a küzdelemhez, és az összehangolt európai válasz hiánya társadalmi és gazdasági összeomláshoz vezethet, ami még az EU létét is veszélyeztetheti.

Gigászi feladat vár a német elnökségre, de ugyanekkora kockázatot jelent a kudarc is, ha a helyreállítási tervek elakadnak a Tanácsban, értelmüket vesztik a minden újabb euró kapcsán beígért tagállami vétók miatt, vagy olyan, a trojka egykori csomagjához hasonló „mentőakciókba” torkollnak, amelyek egy évtizede sebet ütöttek az EU-n, és magára hagyták abban a felkészületlen állapotban, amelyben ma is toporog. Ahogy a Munkavállalók csoportjának elnöke fogalmazott: „Minél erőteljesebbek a helyreállítási intézkedések, és minél jobban igazodnak a tagállamok és lakosságuk helyzetéhez, annál hitelesebb lesz Európa és annál jobban képes lesz felülemelkedni az eddig nem látott kihívásokon, amelyekkel ebben a válságban szembenézünk. Ezért most a társadalmi igazságosságról és a szolidaritásról van szó, de védekeznünk kell az autoriter tendenciák ellen is, amelyek az egészségügyi szükséghelyzet után az egyenlőtlenségek és a társadalmi különbségek miatt lendületet kaphatnak az uniós országokban”.