Az Európai Bizottság legújabb gyermekjogi kezdeményezései arra szólítják fel az európai és nemzeti politikai döntéshozókat, hogy az EU-ban felnövő valamennyi gyermek érdekeit tartsák szem előtt. A két kezdeményezés olyan ambiciózus és merész megközelítést alkalmaz annak érdekében, hogy minden egyes gyermek bármilyen megkülönböztetéstől mentesen élhesse életét, amely elnyerte az EGSZB támogatását.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatta az EU gyermekjogi stratégiáját és a jogilag kötelező erejű uniós gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot. Az EGSZB szerint e kezdeményezések végrehajtása támogatná a gyermekek jóllétének előmozdítására és a gyermekszegénység csökkentésére irányuló európai és nemzeti szintű erőfeszítéseket.
Az európai gyermekgaranciáról szóló, júliusi plenáris ülésén elfogadott véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy a gyermekszegénység, a megkülönböztetés, a nélkülözés és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben olyan összehangolt európai és az egész társadalomra kiterjedő megközelítésre van szükség, amely biztosítja, hogy a gyermekjogok beépüljenek a különböző szakpolitikákba, és hogy ezek a szakpolitikák hosszan tartó és magukat a gyermekeket cselekvési helyzetbe hozó hatásokkal járjanak a gyermekek egészségére és jóllétére nézve.
„Elfogadhatatlan, hogy minden negyedik az EU-ban felnövő gyermek a szegénység kockázatának kitéve nő fel. Határozott szakpolitikákra és jogi keretekre van szükségünk ahhoz, hogy a hátrányos helyzet gyakran nemzedékről nemzedékre öröklődő ördögi köréből kitörve megfordítsuk ezt a tendenciát. Ambiciózus célkitűzésre van szükség, amelynek célja, hogy 2030-ra minden gyermeket kiemeljünk a szegénységből, és ne csak ötmillió gyermeket, ami jelenleg a szociális jogok európai pillérének szegénységgel kapcsolatos célkitűzése" – jelentette ki a vélemény előadója, Joó Kinga.
A gyermekeknek a társadalom minden rétegének figyelmére szükségük van. Jogaik megszilárdítását az EU-nak prioritásként kell kezelnie. E célból inkluzív, átfogó és interszekcionális stratégiára van szükségünk, amely valódi, méltányosságon alapuló politika, amely minden gyermek számára biztosítja az esélyegyenlőséget és a befogadást, függetlenül azok körülményeitől" – mondta Maria del Carmen Barrera Chamorro, a vélemény társelőadója.
Az Eurostat 2019. évi adatai alapján 18 millió gyermek, az a gyermekek 22,2%-a a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitéve nő fel EU-ban. A digitális és energiaszegénység egyformán káros a gyermekekre nézve, és az EGSZB szerint ezzel is foglalkoznia kell a gyermekgaranciának. Európában az iskoláskorú gyermekek mintegy 5,4%-a él olyan háztartásban, amely nem rendelkezik számítógéppel vagy internetkapcsolattal. Az európaiak mintegy 25%-a él energiaszegény háztartásban, ami ugyancsak befolyásolja a gyermekek életminőségét és egészségét.
Az EGSZB azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy az ESZA+ finanszírozási keretéből minden tagállam legalább 5%-ot fordítson a gyermekek szegénységből való kiemelésére. Az új rendelet szerint csak azok a tagállamok kötelesek ESZA+ pénzügyi forrásaik ezen százalékát a gyermekszegénység leküzdésére fordítani, amelyekben az meghaladja a 23,4%-os uniós átlagot. Eddig csak 11 ország tette ezt meg.(ll)