EGSZB info

Jayant Narayan, a Világgazdasági Fórum munkatársa hívta fel a figyelmet erre az adatra az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság júliusi plenáris ülésén a mesterséges intelligenciáról (MI) folytatott vita során, és rámutatott arra, hogy versenyképessége érdekében Európának közép- és hosszú távú intézkedésekbe kell beruháznia ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia számára kedvező ökoszisztémát hozzon létre.

Az EGSZB nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésén vitára került sor a „Mesterséges intelligencia és valódi értékek: digitális jövőnk” témában, Jayant Narayan, a Világgazdasági Fórum „Global AI Alliance” projektjének vezetője részvételével.

A mesterséges intelligencia alkalmazására törekvő kkv-k kihívásaira összpontosítva Jayant Narayan hangsúlyozta, hogy bár egyre több olyan új megoldás jelenik meg, mint a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia, melynek segítségével a vállalkozások és az egyének anélkül dolgozhatnak MI-alkalmazásokon, hogy magasan képzett adatelemző kutatókat kellene alkalmazniuk, azért ez nem jelent mindenre megoldást. Közép- és hosszú távon arra is figyelmet kell fordítani, hogy a kkv-k képesek legyenek kiépíteni a mesterséges intelligencia bevezetéséhez szükséges helyi, házon belüli kapacitást. Itt jelennek meg olyan alapvető szempontok, mint a készségek, amelyeket a mesterséges intelligencia és az adattudomány esetében nem lehet egyik napról a másikra fejleszteni. Az innováció finanszírozása és támogatása kulcsszerepet tölt be ebben a folyamatban.

Arra a kérdésre, hogy Európa miért marad el az Egyesült Államok és Kína mögött, Jayant Narayan elmondta, hogy ennek számos oka van, de kétségkívül fontos szerepet játszott ebben a kormányzati támogatás és finanszírozás a Szilícium-völgy megjelenésétől kezdve az innováció és a verseny fokozására irányuló, mindkét politikai oldal által nemrégiben elfogadott törvényig, amelynek révén 250 milliárd dollárt fordítanak a technológia és innováció területére.

„Ez a finanszírozás olyan piacot eredményez, amely végül az Önök legjobb kutatóit és adattudósait is odavonzza. És nem rövid távú megoldásról van szó, hanem inkább egy olyan ökoszisztéma létrehozására irányuló közép-, illetve hosszú távú szemléletről, amellyel nem csupán helyi értéket teremtünk, hanem vezető szerepet is töltünk be abban.” Nemrégiben közzétett tanulmányokat idézett, melyek azt mutatják, hogy a világ legmagasabb szintű, mesterséges intelligenciával foglalkozó tudósainak 18%-a európai, azonban csak 10%-uk dolgozik Európában.

Jayant Narayan foglalkozott a mesterséges intelligencia és a civil társadalom kapcsolatának kérdésével is, valamint azzal, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése ténylegesen mindenkinek a javát szolgálja-e vagy csak bizonyos csoportok érdekeit.

Megemlítette, hogy egyes tanulmányok szerint az utóbbi időben az Amazon bevételének 30–40%-a a fogyasztóknak szóló, a mesterséges intelligencián alapuló ajánlásoknak köszönhető, és hangsúlyozta, hogy az MI valóban igen széles körben elterjedt, ezért ilyen fontos a robusztussága, jellemzőinek megmagyarázhatósága, valamint az átláthatósága és a belé vetett bizalom. A megmagyarázhatóság és a biztonság terén előrelépésekre került sor, de olyan élvonalbeli technológiák révén, amelyekhez várhatóan nem mindenki férhet hozzá.

Bár rengeteg elvet megfogalmaztak ezen a területen, Jayant Narayan szerint a legfontosabb kérdés az, hogy ezeket ténylegesen átültetik-e a gyakorlatba, valamint hogy a civil társadalom érdekeit tekintetbe veszik-e. Előrejelzése szerint a végrehajtás terén a közszféra szabályozása és az ágazati keretek kombinációja segítségével lehet majd haladást elérni. Az ipar és a szabályozók közötti párbeszéd révén kerülhet sor fejlődésre, esetleg azt a pontot is elérve, amikor az ipar akár önkéntes alapon is elkezd lépéseket tenni.

„A fiatalok strukturált részvétele az éghajlattal és a fenntarthatósággal kapcsolatban az uniós döntéshozatali folyamatban” című véleményében az EGSZB javaslatot tett egy ifjúsági éghajlati és fenntarthatósági kerekasztal létrehozására, amelynek az EGSZB az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel és ifjúsági szervezetekkel közösen adna otthont.

Az Európai Bizottság hasznos eszközként üdvözölte a kezdeményezést az EGSZB konzultatív szerepének megerősítése és annak szempontjából, hogy lehetőséget biztosít a fiataloknak, hogy kifejtsék véleményüket az európai zöld megállapodásról. A 11 ifjúsági képviselő első találkozójára 2021. július 13-án került sor Frans Timmermans ügyvezető alelnök részvételével.

„Nektek köszönhetően egyre többen vannak tisztában azzal, hogy sürgősen cselekedni kell. Mindannyiunknak keményen kell dolgoznunk, de nem a saját hasznunkra, hanem inkább az utánunk következő generációkra gondolva. Néhányan közületek azt gondolhatják, hogy nem teszünk eleget, de ígérem, mindent megteszek, és remélhetőleg megtaláljuk a közös alapot a kemény küzdelemhez” – hangsúlyozta Frans Timmermans alelnök.

A találkozó során a fiatal képviselők ismertettek Frans Timmermansszal egy dokumentumot, amelyet a Generation Climate Europe és az Európai Ifjúsági Fórum kezdeményezett, és amely konkrét javaslatokat tartalmaz az EU gazdasági rendszerére, ezen belül pedig az EU természeti erőforrásokkal való gazdálkodására és eredménymutatóira vonatkozóan.

Cillian Lohan, az EGSZB alelnöke megállapította: „Ilyen lehetőség nemzedékenként egyszer adódik a rendszerszintű egyenlőtlenségek orvoslására és a nem fenntartható gyakorlatoktól való fokozatos elszakadásra. A fiataloknak azonban támogatásra van szükségük. Az aktivizmus ökoszisztémájának ösztönzésre, érlelésre és valódi térre van szüksége az EU politikai színpadán. A párbeszéd csak akkor értékes, ha cselekvés követi. Lássunk hozzá!” (mr)

A gazdasági jólét, a környezetvédelem és az emberek jólléte együtt járhat – és együtt is kell járnia – egymással. Ez volt a legfontosabb üzenete Christa Schweng EGSZB-elnök felszólalásának az EGSZB 2021. július 7-i plenáris ülésén, „A mindenki javát szolgáló Covid utáni gazdaság – egy jólléti gazdaság felé?” témában tartott vita során.

Christa Schweng amellett érvelt, hogy a jövőben kétségkívül a GDP-ben tükrözött tényezőknél szélesebb körű szempontokat is értékelnünk kell és nyomon kell követnünk: „Olyan szempontok, mint az egészségünk, a minket körülvevő természet, oktatásunk, innovációs készségünk és közösségeink, tényleges jelentőséggel bírnak” – fejtette ki.

Arra vonatkozóan, hogy a jólét gondolatát a globális társadalmi előrehaladás lehetőségével kell ötvözni a 2030-as fenntartható fejlődési célokra alapozva, az elnök hozzátette: „Itt az ideje, hogy az EU egy átfogó stratégián dolgozzon: az EGSZB kész hozzájárulni az arról szóló megfontolásokhoz, hogy milyen alapokra kell helyezni egy olyan, Covid19 utáni gazdaságot, amely mindenki javát szolgálja, és olyan új mutatókat alkalmaz a gazdasági teljesítményre és a társadalmi haladásra vonatkozóan, melyek segítségével átfogó képet kaphatunk az emberek jóllétéről.”

Peter Schmidt, a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció elnöke és „A fenntartható gazdaság, amelyre szükségünk van” című EGSZB-vélemény előadója rámutatott, hogy a jólléti gazdaság az emberek szolgálatán alapul, valamint hogy az EU-nak meg kellene ragadnia a világjárvány kínálta alkalmat arra, hogy elgondolkozzon gyenge pontjainkról, és javaslatokat terjesszen elő ezek kapcsán. (mp)

Egy jól működő finanszírozási stratégia kulcsfontosságú, ha az Európai Unió a nemzetközi tőkepiacokon akar pénzt szerezni a helyreállításhoz. A Judith Vorbach által kidolgozott és a júliusi plenáris ülésen elfogadott véleményében az EGSZB hangsúlyozza, hogy a NextGenerationEU zökkenőmentes végrehajtása szilárd és fenntartható finanszírozást, valamint megbízható kockázatkezelést és alacsony hitelfelvételi költségeket igényel.

A vita során Judith Vorbach kijelentette: „A NextGenerationEU keretében történő hitelfelvételnek demokratikus ellenőrzéssel és legitimitással, átláthatóan kell történnie. A stabil és fenntartható finanszírozást, gondos kockázatkezelést, továbbá jó hitelképességet és alacsony hitelfelvételi költségeket magában foglaló, eredményes finanszírozási stratégia közérdek, és mindenekelőtt a civil társadalom érdeke, mivel végső soron az viseli a piaci kockázatokat.”

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a NextGenerationEU kezelése érdekében megerősíti saját hatásköreit és emberi erőforrásait. Mivel a hatékony és eredményes finanszírozás határozottan közérdek, fontos, hogy a stratégiát ne szervezzék ki, hanem közvetlenül az Európai Bizottság irányítsa. Az EGSZB kéri, hogy a feladattal megbízott személyzet kijelölésekor vegyék figyelembe a nemek közötti egyensúlyt.

Kéri továbbá, hogy hozzanak létre egy tanácsadó testületet, amelyben az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács, a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom is képviselteti magát. (mp)

Az Európai Bizottság legújabb gyermekjogi kezdeményezései arra szólítják fel az európai és nemzeti politikai döntéshozókat, hogy az EU-ban felnövő valamennyi gyermek érdekeit tartsák szem előtt. A két kezdeményezés olyan ambiciózus és merész megközelítést alkalmaz annak érdekében, hogy minden egyes gyermek bármilyen megkülönböztetéstől mentesen élhesse életét, amely elnyerte az EGSZB támogatását.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatta az EU gyermekjogi stratégiáját és a jogilag kötelező erejű uniós gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot. Az EGSZB szerint e kezdeményezések végrehajtása támogatná a gyermekek jóllétének előmozdítására és a gyermekszegénység csökkentésére irányuló európai és nemzeti szintű erőfeszítéseket.

Az európai gyermekgaranciáról szóló, júliusi plenáris ülésén elfogadott véleményében az EGSZB hangsúlyozta, hogy a gyermekszegénység, a megkülönböztetés, a nélkülözés és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben olyan összehangolt európai és az egész társadalomra kiterjedő megközelítésre van szükség, amely biztosítja, hogy a gyermekjogok beépüljenek a különböző szakpolitikákba, és hogy ezek a szakpolitikák hosszan tartó és magukat a gyermekeket cselekvési helyzetbe hozó hatásokkal járjanak a gyermekek egészségére és jóllétére nézve.

„Elfogadhatatlan, hogy minden negyedik az EU-ban felnövő gyermek a szegénység kockázatának kitéve nő fel. Határozott szakpolitikákra és jogi keretekre van szükségünk ahhoz, hogy a hátrányos helyzet gyakran nemzedékről nemzedékre öröklődő ördögi köréből kitörve megfordítsuk ezt a tendenciát. Ambiciózus célkitűzésre van szükség, amelynek célja, hogy 2030-ra minden gyermeket kiemeljünk a szegénységből, és ne csak ötmillió gyermeket, ami jelenleg a szociális jogok európai pillérének szegénységgel kapcsolatos célkitűzése" – jelentette ki a vélemény előadója, Joó Kinga.

A gyermekeknek a társadalom minden rétegének figyelmére szükségük van. Jogaik megszilárdítását az EU-nak prioritásként kell kezelnie. E célból inkluzív, átfogó és interszekcionális stratégiára van szükségünk, amely valódi, méltányosságon alapuló politika, amely minden gyermek számára biztosítja az esélyegyenlőséget és a befogadást, függetlenül azok körülményeitől" – mondta Maria del Carmen Barrera Chamorro, a vélemény társelőadója.

Az Eurostat 2019. évi adatai alapján 18 millió gyermek, az a gyermekek 22,2%-a a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitéve nő fel EU-ban. A digitális és energiaszegénység egyformán káros a gyermekekre nézve, és az EGSZB szerint ezzel is foglalkoznia kell a gyermekgaranciának. Európában az iskoláskorú gyermekek mintegy 5,4%-a él olyan háztartásban, amely nem rendelkezik számítógéppel vagy internetkapcsolattal. Az európaiak mintegy 25%-a él energiaszegény háztartásban, ami ugyancsak befolyásolja a gyermekek életminőségét és egészségét.

Az EGSZB azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy az ESZA+ finanszírozási keretéből minden tagállam legalább 5%-ot fordítson a gyermekek szegénységből való kiemelésére. Az új rendelet szerint csak azok a tagállamok kötelesek ESZA+ pénzügyi forrásaik ezen százalékát a gyermekszegénység leküzdésére fordítani, amelyekben az meghaladja a 23,4%-os uniós átlagot. Eddig csak 11 ország tette ezt meg.(ll)

Mobiltelefon-használat helyi tarifákkal mindenütt az EU-ban – ezt szorgalmazza az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az uniós barangolási szabályok javasolt felülvizsgálatáról szóló, nemrégiben elfogadott véleményében.

Egy egységes tarifaövezet, mely „helyi” tarifájú hívásokat és adatfogyasztást tesz lehetővé minden olyan telefonhasználó számára, aki Európában telefonos előfizetéssel rendelkezik, és mindezt a hívás vagy a fogadás országától függetlenül azonos sávszélesség és infrastruktúra-hozzáférés mellett: az EGSZB véleménye szerint ez az a cél, amelyet az EU-nak a barangolási szolgáltatások szabályozása során szem előtt kell tartania.

Noha a barangolásról szóló rendelet és az abban szereplő célkitűzések Európai Bizottság által javasolt felülvizsgálatát a helyes irányba tett lépésként üdvözli, az EGSZB ambiciózusabb célt szeretne látni.

„Az Európai Bizottság javaslata mögött az áll, hogy a barangolási szolgáltatásokat belföldi feltételek mellett, hozzáférési korlátozások nélkül kell kínálni. Ez jó javaslat” – jelentette ki Christophe Lefèvre, a júliusi plenáris ülésen elfogadott EGSZB-vélemény előadója. „Ennél továbbmenve azonban biztosítanunk kell, hogy Európában az emberek ne fizessenek többet mobil kommunikációjukért, ha külföldre utaznak.”

Az EGSZB álláspontja szerint az sem elegendő, ha előírjuk, hogy a belföldi szolgáltatók nem nyújthatnak szándékosan rosszabb barangolási szolgáltatásokat, ha egy másik tagállam hálózatán hasonló minőség vagy sebesség áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó belföldön hozzáfér a 4G hálózathoz, akkor ne kelljen külföldön 3G hálózatra váltania, ha az adott országban elérhető a 4G.

A probléma részét képezi a gyenge helyi infrastruktúra is, ezért az EU-nak arra is készen kell állnia, hogy a meglévő hiányosságok pótlására beruházzon az infrastruktúrába. Meg kell szüntetni a „fehér foltokat”, például olyan régiók esetében, amelyek nem rendelkeznek megfelelő szélessávú lefedettséggel, és amelyek közül sok köztudottan vidéki területeken található és nem vonzó a potenciális lakosok és vállalkozások számára.

Az EGSZB emellett sürgeti, hogy több alkalommal küldjenek figyelmeztetést a fogyasztóknak, hogy megvédjék őket a számlasokktól. Az előfizetésben foglalt adatkorlátok megközelítésekor a hálózatüzemeltetőnek újra figyelmeztetnie kellene a fogyasztót minden alkalommal, amikor az az első figyelmeztetéshez meghatározott mennyiséget ismét felhasználta, különösen akkor, amikor ez egyazon hívás vagy adatfelhasználás során történik.

Végezetül az EGSZB döntő fontosságúnak tartja a méltányos használat kérdését. Bár minden mobiltávközlési szerződés említést tesz a barangolással kapcsolatos méltányos használatról, az EGSZB sajnálja, hogy a rendelet azt nem határozza meg pontosan. A Covid19-világjárvány következtében az online tevékenység drámaian megnövekedett, és a méltányos használat teljesen új értelmet nyert. Az EGSZB szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy ez mit jelent azoknak az Erasmus-hallgatóknak, akik külföldi egyetemen, Teams, Zoom vagy bármely más platform segítségével követik óráikat. A rengeteg felhasznált adat miatt ezek a diákok gyorsan elérik a havi felső határt. A méltányos használat ilyen esetekben úgy lenne tisztességes, ha a külföldön tartózkodók ugyanolyan felső határral rendelkeznének, mint a hazájukban. (dm)

Az Európai Bizottság által elindított új kereskedelmi stratégia olyan szerepvállalási elveket vezet be, amelyek támogatni fogják az EU-t bel- és külpolitikai célkitűzéseinek elérésében. Emellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) modernizálása is kulcstényező lesz ahhoz, hogy a jövő generációi számára eredményeket lehessen elérni.

„Világos megközelítésre van szükségünk, emellett nyitottnak és határozottnak kell lennünk és jobban be kell vonnunk az érdekelteket a kereskedelempolitikába, mivel a nemzetközi kereskedelem narratívája változóban van” – jelentette kiTimo Vuori, az EGSZB kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szólóvéleményének előadója.

Európának végre félre kellene tennie a naivitását, és határozottabban kellene fellépnie, amikor önállóan kell érvényt szereznie az uniós értékeknek és kereskedelmi kötelezettségvállalásoknak. Ahol a WTO nem tud fellépni vagy valódi eredményt garantálni, ott az EU-nak jobban támaszkodnia kellene a számos szabadkereskedelmi megállapodásra, amelyek az európai alapelveket és a nemzetközi kereskedelem vezető és feltörekvő gazdaságaival közös nemzetközi normákat tükrözik.

Ahogy Christophe Quarez, a vélemény társelőadója fogalmazott: „Valamennyi idevonatkozó munkát a multilateralizmus és a WTO-reform kontextusában kell végezni.”

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a WTO modernizálása kiemelt prioritást jelent. Az EU-nak ezért az ambiciózus WTO-reformok élére kell állnia, lebontva egyes, a kereskedelem szociális és éghajlati vonatkozásaival kapcsolatos tabukat.

Az emberek számára előnyös kereskedelempolitika

Az EGSZB üdvözli a kereskedelmi menetrendet, amely választ ad az érintettek számára gondot okozó egyes kérdésekre. Nem foglalkozik azonban kellően azzal, hogy miként lehetne javítani a civil társadalom részvételét.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy nemzeti és uniós szinten folyamatosan együtt kell működni a civil társadalommal, hogy a kereskedelempolitika a mindennapi életünk szempontjából hozzáadott értéket teremtsen.

A civil társadalom aktív partnerré vált a kereskedelempolitikában, a kereskedelmi eszközök és megállapodások kidolgozásától kezdve egészen a nyomon követésükig.

Az EGSZB határozottan támogatja, hogy az EU tevékenyen részt vegyen a globális szabályok kialakításában egy olyan, fenntarthatóbb és méltányosabb kereskedelem érdekében, amely jólétet és biztonságot hoz nemcsak az üzleti partnerek, hanem az egyes országok és lakosaik számára is. (at)

Az Argentin Gazdasági és Szociális Tanács (Gszt) és az EGSZB első találkozóját a „Külkapcsolatok” szekció szervezte meg. Az ülést Christa Schweng, az EGSZB elnöke és Gustavo Beliz, az Argentin Gszt elnöke vezette.

Nyitóbeszédében Gustavo Beliz, az Argentin Gszt elnöke összefoglalta a közelmúltban létrehozott Tanács első száz napjának eredményeit, és kiemelte:

„Az Argentin Gszt tagjai igen eltérő nézeteket, akár ideológiai nézeteket képviselnek, különböző élettapasztalatokkal és társadalmi háttérrel rendelkeznek – ez a sokszínűség adja a Tanács gazdagságát. Az első 100 nap az egymás iránti nagy tisztelet és a munkánk iránti elkötelezettség jegyében telt. Ezt az irányt kívánjuk követni Önökkel is, ezért nagy örömünkre szolgál ez a lehetőség.”

Christa Schweng, az EGSZB elnöke gratulált ahhoz, hogy Argentína úgy döntött, létrehoz egy olyan intézményt, melynek keretében a civil társadalmi szervezetek megfogalmazhatják a véleményüket és politikai javaslataikat. „Örömmel tölt el, hogy Argentína létrehozott egy gazdasági és szociális tanácsot, amely olyan kulcsfontosságú kérdésekre fog összpontosítani, mint a társadalmi befogadás, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a munka, az innovatív demokrácia és az élelmezésbiztonság. Argentínával sok közös érték és érdek köt össze, ezek közé tartozik a civil társadalom szerepvállalásának fontossága.”

A két fél több mint 90, különféle ágazatokat képviselő tagja vett részt az ülésen és vitázott élénken számos különféle stratégiai kérdésről. A megbeszélések elsősorban a Covid utáni helyreállítás és az uniós zöld megállapodás prioritásaira, a jövőbeli oktatásra és foglalkoztatásra, valamint az új technológiák munkaerőpiacra gyakorolt hatásaira koncentráltak.

Mindkét fél képviselői kiemelték a gszt-k konszenzusteremtő erejét, valamint a társadalmi problémák megoldásainak kidolgozásában és azok kezelésében játszott szerepét, és hogy e tanácsok mélyen a részvételi demokrácia alapjaiban gyökereznek. (at)

A migráció kezelése szempontjából kulcsfontosságú a származási és tranzitországokkal való tehetséggondozási partnerségek kiépítése. Európának át kell helyeznie a hangsúlyt a migrációs politika külső dimenziójára, azt egy szélesebb geopolitikai és geoökonómiai menetrend részévé kell tennie, és megfelelő helyet kell biztosítania számára a többi politikai terület mellett.

„A mostani vita a geopolitika migrációra gyakorolt hatása körül forog. A következő nagy migrációs hullám Európába Afrikából fog érkezni” – hangsúlyozta Dimitris Dimitriadis, a REX szekció elnöke a 2021. júliusi ülésen.

2020. januári becslések szerint az EU-ban élő 447 millió ember közül 23 millió harmadik ország állampolgára, ami az európai lakosság 5%-át jelenti.

Az új migrációs és menekültügyi paktum továbbra is tehetséggondozási partnerségeket szorgalmaz a származási, tranzit- és célországokkal, úgy tűnik azonban, hogy a hatékony végrehajtás akadályokba ütközik.

Jean-Louis De Brouwer, az Egmont Intézet európai ügyekkel foglalkozó programjának munkatársa megjegyezte, hogy valószínűleg hiányzik a bizalom és a szolidaritás az új paktummal kapcsolatban.

Estrella Galán, a Spanyol Menekültügyi Bizottság képviseletében emellett rámutatott, hogy a migráció és a menekültügy területén a feladatok elsősorban a belépés szerinti országokra hárulnak, és ezeket arányosabban kell kezelni, a megosztott felelősség és a szolidaritás talaján.

Az afrikai fejlesztési politika véget vethet az illegális migrációnak

Az éghajlatváltozásnak kitett afrikai fejlődéshez való pozitív hozzájárulás elősegítheti a társadalmi, politikai és gazdasági stabilitást.

Pierrette Herzberger-Fofana európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának első alelnöke szavaival élve: „A fejlesztési politikák és a migráció elválaszthatatlanul összekapcsolódnak”.

Mindezeket kiegészítve Dr. Chiyoge B. Sifa, a „Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség (ICA) Afrikáért” munkatársa kiemelte az ICA–EU partnerség fontosságát, amely jelentős szerepet játszik a tekintetben, hogy eltérítse a fiatalokat attól a szándékuktól, hogy a Földközi-tengeren át Európába igyekezzenek. (at)

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia fontos lépés a klímasemlegesség és az éghajlatváltozással szembeni reziliencia 2050-ig történő eléréséhez. Az európai civil társadalom határozottan támogatja az Európai Bizottság elkötelezettségét az éghajlatváltozással szembeni ellenállóvá tételt, a rezilienciaépítést, a megelőzést és a felkészültséget célzó erőfeszítések fokozása iránt.

Az új stratégiáról szóló véleményében, amelyet a júliusi plenáris ülésen fogadtak el, az EGSZB hangsúlyozta, hogy a méltányosságot szem előtt tartó alkalmazkodás döntően fontos az európai polgárok életének védelméhez és megélhetésének biztosításához, különösen a legkiszolgáltatottabbak esetében, hogy senkit ne hagyjunk magára.

Az EGSZB ezért hangsúlyozza, hogy egyenlő hangsúlyt kell fektetni a hatások mérséklésének és az alkalmazkodásnak a finanszírozására, odafigyelve az egyedi alkalmazkodási iránymutatásokra, a nyomonkövetési eszközökre, valamint a referenciaértékekre és mutatókra is. Ezek az eszközök segítenek az átláthatóság biztosításában és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás folyamatának értékelésében, s emellett a helyi, nemzeti és regionális kapacitásépítést is előmozdítják.

A biogazdaság és a körforgásos gazdaságra való átállás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás alapvető és konkrét megközelítései Európa helyreállítása során.

„Az EU-nak továbbra is biztosítania kell a fenntartható fejlődést fokozó innováció, beruházások és kereskedelem lehetőségét és hangsúlyoznia kell ezek fontosságát. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és az azzal kapcsolatos költségeknek az uniós iparpolitikának is szerves részét kell képezniük” – jelentette ki Dimitris Dimitriadis, a véleményt kidolgozó EGSZB-s előadó.

Annak érdekében pedig, hogy az Unió a fenntartható finanszírozás terén globális normaalkotóvá válhasson, az Európai Bizottságnak magasra kell tennie a mércét, és tudományosan megalapozott és technológiasemleges elveket kell követnie, az uniós taxonómia terén is. (mr)

Amint megoldódnak az intermodalitással kapcsolatos problémák, könnyebbé válik az áruk vízi és közúti fuvarozás kombinálásával történő szállítása Európában. A Stefan Back által kidolgozott és a júliusi plenáris ülésen elfogadott véleménytervezetben az EGSZB megjegyzi, hogy az interoperabilitás hiánya és a rossz minőségű infrastruktúra jelentős mértékben akadályozza az integrált árufuvarozás fejlődését, és gyakran a gazdasági szereplők számára nem hagy más választási lehetőséget, mint hogy közúti szállítást alkalmazzanak. Ez pedig negatív következményekkel jár a környezet tekintetében.

A vélemény elfogadásához fűzött szavaiban Stefan Back rámutatott, hogy az EU-nak szabályozási szempontból pragmatikus, erőforrás-hatékony megközelítést kell alkalmaznia: „A még fennálló problémákat közvetlenül kell megközelíteni, és gyorsan megoldást kell találni rájuk. A multimodális szállításnak és logisztikának hatékonynak és fenntarthatónak kell lennie, és nem lehet például az unimodális közúti szállításnál drágább, lassabb és kevésbé megbízható. A hosszú távon is életképes megoldást nem lehet mindössze egy újabb ezzel foglalkozó szabályozási kerettel, vagy csupán új finanszírozási források injektálásával kialakítani.”

A multimodális árufuvarozás jelenleg nem elég hatékony és fenntartható. A különböző vízi és szárazföldi szállítási módok ötvözése manapság jelentős költségekkel jár az átrakodási és a tranzakciós költségek miatt, amit olyan hátrányok is tetéznek, mint a hosszú szállítási idő, az összetettség, a nagyobb kockázat és az alacsonyabb fokú megbízhatóság. Mindezek miatt a multimodális szállítás jelenleg nem igazán vonzó. Ahhoz, hogy teljes mértékben betölthesse szerepét a közlekedési rendszerben, önmagában versenyképessé kell tenni a multimodális árufuvarozást, és annak az egyetlen szállítási módot alkalmazó (unimodális) szállítással azonos költségek mellett kell hatékony és zökkenőmentes áruszállítást megvalósítania. (mp)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó uniós cselekvési tervet, amelynek segítségével fokozható Európa stratégiai autonómiája és technológiai szuverenitása, javítható a polgárok biztonsága, valamint fellendíthető a versenyképesség, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás. Az EGSZB ezért a tervben felvázolt 11 intézkedés gyors, határozott és ambiciózus végrehajtását szorgalmazza.

Az EGSZB véleményt fogadott el a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési tervről. Ebben megfogalmazta álláspontját az európai bizottsági dokumentumról, amelynek célja, hogy javítsa az uniós finanszírozású eszközök közötti szinergiákat, ezzel párhuzamosan pedig előmozdítsa a polgári, a védelmi és az űripar közötti termékeny kölcsönhatásokat.

Itt Európában az autóipar egyik legfontosabb és legtartósabb innovációja a védelmi iparból származik. Nils Ivar Bohlin svéd gépészmérnök, miután egy európai repüléstechnikai vállalatnál vadászgépek katapultülésein dolgozott, új biztonsági övet tervezett egy európai autóipari vállalat számára. A pilóták által használt hám által inspirált hárompontos biztonsági öv az autóiparban globális normává vált, és bevezetése óta több mint egymillió ember életét mentette meg.

Az EGSZB szerint a cselekvési terv az EU ipari stratégiájának egyik pillére, és a fenti példa is jól mutatja, hogy képes biztosítani a polgári, a védelmi és az űripar közötti termékeny kölcsönhatást, és középpontba helyezheti az űr- és a védelmi ipar, valamint a biztonsági ágazat közötti alapvető kapcsolatot.

„Egyebek mellett kulcsfontosságú prioritásként kell kezelni a védelem és a biztonság területén az új digitális és egyéb kialakulóban lévő technológiák bevezetését” – jelentette ki a vélemény előadója, Manuel García Salgado. „Ennek megkönnyítése érdekében biztosítani kell, hogy a polgári területen megvalósuló vonatkozó kezdeményezések kezdettől fogva figyelembe vegyék a védelmi és biztonsági követelményeket. Ez segítene az egyes védelmi és biztonsági finanszírozási eszközök alkalmazási körének és hatékonyságának optimalizálásában is.”

A sokszínűség kulcsfontosságú az innovációhoz, és ez alól a védelmi és az űripar sem kivétel. Az EGSZB ezért a nők és a fiatalok nagyobb arányban történő bevonását szorgalmazza, amit a munkaerő-felvételi, a megtartási és az előmeneteli politikák révén lehet elérni.

„Európa jelenleg technológiai téren globális szinten vezető szerepet tölt be, ám ezt egyre inkább veszélybe sodorja az, hogy az Egyesült Államok és Kína hatalmas mértékben ruház be az új digitális és egyéb kialakulóban lévő technológiákba, például a mesterséges intelligenciába, a dolgok internetébe és a blokklánc-technológiába” – teszi hozzá a társelőadó, Jan Pie. „Ez pedig aláássa Európa versenyképességét, valamint az olyan stratégiai ágazatokban elért autonómiáját is, mint a biztonság vagy a védelem.”

„Ez a téma mindenképpen jó példa arra, hogy hogyan kell egészséges, agresszivitástól mentes technológiai szuverenitásra törekedni” – jegyzi meg Pietro Francesco De Lotto, az EGSZB Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának elnöke. (ks)