Az EGSZB április 8-án tartott meghallgatása, amelyen a fogyatékosságügyi szakpolitika vezető szereplői, köztük a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek vettek részt, rámutat arra, hogy növelni kell a fogyatékossággal élő személyek, különösen a fiatalok foglalkoztatási rátáját. A jogi erőfeszítések ellenére az adatok azt mutatják, hogy közülük sokan még mindig hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a munka világában, mivel a sztereotípiák szerint nem elég produktívak.

A meghallgatás legfontosabb következtetése az, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló új uniós stratégia elismeri a fogyatékossággal élő fiatalok előtt a foglalkoztatás és az oktatás terén tornyosuló problémákat; a szociális partnerek azonban szeretnének megbizonyosodni arról, hogy mennyire lesznek ambiciózusak a stratégiában szereplő erőfeszítések.

A fogyatékossággal élő fiatalok akadályokkal szembesülnek, amikor megpróbálnak belépni a munkaerőpiacra, és ezek az akadályok mind a magán-, mind az állami szektorban jelen vannak. A fogyatékossággal élő személyek munkanélküliségi rátája valóban aránytalanul magas az általános népességéhez képest, különösen a nők és a fiatalok körében. A rendelkezésre álló legfrissebb uniós szintű adatok szerint a fogyatékossággal élő személyeket 24,4%-kal kisebb eséllyel foglalkoztatják. Úgy tűnik, a Covid19-világjárvány növelte ezt az egyenlőtlenséget.

Daphne Nathalie Ahrendt, a Eurofound vezető kutatási menedzsere ismertette egy Eurofound-felmérés eredményeit: a fogyatékossággal élő válaszadóknak 27%-a, míg a fogyatékossággal nem rendelkező válaszadóknak 12%-a volt munkanélküli. A fogyatékossággal élő válaszadók 55%-a pénzügyileg sérülékeny helyzetűnek tekinthető, míg fogyatékosság nélküli társaik esetében 38% ez az arány. A fogyatékossággal élő válaszadók nagy többsége nagyobb eséllyel szembesül depresszióval és magányossággal.

Francesca Sbianchi, az Európai Fogyatékosügyi Fórum ifjúsági bizottságának tagja elmondta: „Sokunk számára magasabbak a megélhetési költségek, és ezért támogatási szolgáltatásokra és fogyatékossági ellátásokra vagyunk utalva a méltóságteljes élethez”. Ahhoz, hogy ennek az egyenlőtlenségnek valamelyest véget vethessünk, az egyik legfőbb előfeltétel, hogy a fogyatékossággal élő emberek megtarthassák a fogyatékossági juttatásaikat akkor is, amikor dolgozni kezdenek, hogy legyen idejük pénzügyileg függetlenné válni.

Stefan Tromel, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkatársa rámutatott, hogy bár az új foglalkoztatási formák lehetőséget jelentenek a fogyatékossággal élő emberek nagyobb arányú integrációjára, az OECD adatai azt mutatják, hogy a digitális készségek terén is szakadék mutatkozik a fogyatékossággal élők, illetve a fogyatékossággal nem rendelkezők között, a távmunkának pedig továbbra is választható lehetőséget kell jelentenie. E szakadék áthidalása és a munkahelyek hozzáférhetőségének javítása érdekében a szakszervezeteknek együtt kell működniük a szociális partnerekkel: az egyes országok gazdasági és szociális bizottságai jó platformot jelenthetnek ehhez.

A fogyatékossággal élők nagyobb diszkriminációval szembesülnek, ha fiatalok. Mivel 2022 az ifjúság európai éve, alapvető fontosságú, hogy jobban megértsük e meghatározott csoport tényleges helyzetét. (rl)