„Az európai zöld megállapodás csak úgy jöhet létre, hogy méltányos lesz.”

Az EGSZB júniusi plenáris ülésén Frans Timmermans olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek védelmet nyújtanak a legkiszolgáltatottabbak számára a szén-dioxid-árazás fűtő- és üzemanyagokra való esetleges kiterjesztése ellen, és meghallgatta az EGSZB arra irányuló javaslatait, hogy szociális párbeszéd révén javítsák a zöld átállással kapcsolatos vállalati döntéshozatalt.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke Frans Timmermanst, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökét üdvözölve a következőket mondta: „A zöld megállapodás az EU ambiciózus növekedési stratégiája, melynek célja a gazdaság fellendítése és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése, de eközben a szociális, munkaügyi, egészségügyi dimenziókat és az egyenlőséget is erősíteni kell, hogy egyetlen embert, közösséget, munkavállalót, ágazatot vagy régiót se hagyjunk lemaradni.”

Frans Timmermans kijelentette, hogy a zöld átállás szociális dimenziója kiemelten fontos az Európai Bizottság számára, mivel a világjárvány hatalmasra nagyította a szociális különbségeket. A biztos ezután ismertette a várhatóan július 14-én közzéteendő „Irány az 55%!” intézkedéscsomag fő elemeit.

Úgy vélte, a csomag új javaslataiba „szilárdan beépítették a szociális méltányosságot”, a következők révén:

  • az éghajlat-politikai fellépés terheinek méltányos megosztása az ipar, a kormányok és az egyének között, valamint
  • egy szociális mechanizmus bevezetése az olyan intézkedések legkiszolgáltatottabbakra gyakorolt hatásának enyhítésére, mint például a kibocsátáskereskedelem fűtő- és üzemanyagokra való lehetséges kiterjesztése.

„Védelmet kell nyújtanunk a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartások számára a fűtőanyagok és az üzemanyagok lehetséges áremelkedése ellen, különösen azokban a régiókban, ahol a »tiszta« alternatívák nem érhetők el olyan könnyen” – jelentette ki Frans Timmermans. „Ha tehát ezekre az anyagokra is bevezetnénk a kibocsátáskereskedelmet, az azt jelentené, hogy a szociális méltányosság iránti elkötelezettségünk terén is tennünk kell egy lépést előre. Minden olyan javaslatot, amely a kibocsátáskereskedelemnek ezekben az új szektorokban való bevezetésére vonatkozik, egy, a szociális hatásokat kezelő javaslatnak is kísérnie kell.”

A vita keretében Frans Timmermans meghallgatta az EGSZB elképzelését arról, hogy miként lehetne egy, a zöld megállapodás szerves részét alkotó társadalmi megállapodást kialakítani. A Norbert Kluge előadó által a Nincs zöld megállapodás társadalmi megállapodás nélkül című véleményben ismertetett javaslatok elsősorban a vállalati döntéshozatalban való hangsúlyosabb munkavállalói részvétellel és a vállalati társadalmi felelősségvállalással foglalkoznak.

„Úgy gondoljuk, hogy ha a munkavállalók véleményét is meghallgatják, az javíthatja azoknak a gazdasági döntéseknek a minőségét, amelyeket a vállalatok a zöld modellre való átállás során hoznak meg” – jelentette ki Norbert Kluge.

„A munkavállalók tájékoztatása, megkérdezése és vezetőtestületi szintű részvétele jellemzően támogatja a hosszabb távú szemléletet, és javítja a döntéshozatal minőségét a gazdasági reformprogramokban” – fűzte hozzá.

Ugyanakkor az EGSZB hangsúlyozza, hogy az új zöld megállapodás lényeges részét képező társadalmi megállapodás nem csak a munkához kapcsolódik. Egyaránt érinti a jövedelmeket, a szociális biztonságot és a mindazok számára nyújtott adótámogatást, akiknek szükségük van rá, beleértve azokat is, akik egyáltalán nem jutnak munkához. (dm)